Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
A Medián nem hazudik, Orbán Viktor sem hazudik – Selmeci János jegyzete
Nem tudom. Erre a következtetésre azután jutottam, hogy három napot töltöttem el közeli kapcsolatban a Medián friss számaival, majd rövidebb viszonyt folytattam a Medián állítólagos januári nyers adataival, eközben pedig hozzáértő ismerőseimmel folytattam nyilvános, és nem nyilvános, de mindenképpen mélyreható beszélgetéseket a valóság feltárása érdekében, amiről, már a valóságról, ennek köszönhetően egyre kevesebbet merek tudni.
Békesarc - Józsa Márta jegyzete
Egyenes következtetések mutathatóak ki a között, hogy közép-ázsiai posztszovjet falvakból és Észak-Koreából rekrutált katonák masíroznak a lebombázott Donyeck megye falvaiban, és hogy Trump elnök egy pingvinnel a hóna alatt sétál a virtuális valóság hatékony segítségével Nuukba, a zöld sziget fővárosába.
Hadisarc – Józsa Márta jegyzete
8/02/2026 08:12
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Na most az történt, hogy a szomszédban zajló háborúra való hivatkozással a hatvanpusztai főherceg által mozgatott úgynevezett törvényhozás, pontosabban rendeleti kormányzás úgy döntött, hogy einstand. Mint Ács Feriék a Füvészkertben. Hogy hiába a törvényszék, a törvény betűje és szelleme, most úgy lesz, ahogy ő akarja.
A banderiális hadsereg neve amott az olasz: banderia azaz zászló szóból származik, a XIV. században Károly Róbert által kialakított hadsereg-szervezési forma volt. Az egy zászló alatt harcra kelő vitézek képeztek egy bandériumot. Egyes nagy jövedelmű feudális zászlósurak, későbbi nevükön bárók, továbbá egyházi méltóságok szervezték az alakulatokat. A bandériumok tagjai nem hivatásos katonák voltak, a feladat végeztével visszatértek korábbi foglalkozásukhoz. A főispánok és vármegyék világában miért ne gondolnánk azt, hogy némely jelességek, teszem azt egy batidai báró, vagy egy hatvanpusztai főherceg számára mi sem természetesebb, mint zászlóik alatt egyesíteni mindazt, amit közös céljukként praktikus megfogalmazniuk. Mely törekvések mára minden törvényt felülírtak.
Gondoljunk most egy pillanatra arra, csak a párhuzam kedvéért, hogy valaki, mondjuk egy báró fogja, és elkeríti a telkünk nagy részét, csak úgy. Mert kell neki, és különben is ő az erősebb. Ilyenkor pár ezer éve nyilván az a megoldás, hogy a törvényben bízva az igazságszolgáltatáshoz fordulunk, tudván, hogy a közös zászló jegyében arra szerződtünk, hogy az lobogótól függetlenül legjobb tudása szerint ítélkezik arról, hogy kinek van igaza. Lett lényen akár a batidai báró, akár a hatvanpusztai főherceg, ha ők kerítették el őseink földjét, akkor nincs mese, vissza kell adniuk. Na most az történt, hogy a szomszédban zajló háborúra való hivatkozással a főherceg által mozgatott úgynevezett törvényhozás, pontosabban rendeleti kormányzás úgy döntött, hogy einstand. Mint Ács Feriék a Füvészkertben. Hogy hiába a törvényszék, a törvény betűje és szelleme, most úgy lesz, ahogy ő akarja. Tehát amiatt, hogy négy évvel ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, Budapest nem perelheti sem ma, sem tegnap, sem holnap vissza azt a pénzt, ami az ország egyötödének otthont adó főváros közszolgáltatásait, élhetőségét biztosítja. És amelyet a bandérium hadisarc címén lenyúlt. Értve vagyok? Elő a zászlókkal, hadd lássa mindenki, ki a bandavezér.
Egyébként a közismert banda szavunk összefüggésben áll a korábbi bandéria nevű katonai alakulattal. Amelynek lényegi erkölcsi törvénye az volt, hogy aki az adott zászló alatt masírozik, annak mindent, tényleg mindent szabad. Eredete szempontjából a bandéria, a banda, és a bandita szó amúgy közös tőről fakadnak, a Magyar Etimológiai Szótár szerint a bandwa, jel, jelvény jelentésű gót szóból származtatható valamennyi. Kései, a jogállam illúzióját is porba tipró hozadéka pedig a Nemzeti Együttútonállás Rendszere, a NER.
Józsa Mérta jegyzete az Útszélen 2026, febbruár 5-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában. Meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
