A gróf - Szénási Sándor jegyzete
28/01/2026 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amikor a társadalom a WC-kefés ügyön háborog, talán nem csak a cigányokat védi. Tudja, hogy a gróf mindegyikükről ugyanazt gondolja. Tudja, hogy Lázárnak a nem-cigány is cigány, és ezzel szépen összeterel odalent mindenkit, akiken már nem az etnikum a bélyeg, hanem az ő örök jelmondata: akinek nincs semmije, annyit is ér.
A Kutyapárt végül is bocsánatot kért.
És jól tette, pedig jót akart akkor, amikor aktivistái a VIII. kerületi cigányzenészek parkjának szobraira WC-keféket ragasztottak. Az akció Lázár cigányozására szánt ironikus válasz volt, az iróniának pedig része egy állításnak, vagy tettnek a felnagyítása, eltúlzása, egészen addig, amíg a dolog az ellenkezőjét nem kezdi jelenteni. Csak hát a humorra senki sem volt vevő, ez most egy nagyon komor ország, nem ismeri a tréfa felszabadító hatását, nincsenek árnyalatok, vagy-vagy van.
Egyes elemzők szerint Lázár pökhendi mondata, amiben a vonatklotyók tisztítását a cigány etnikummal kötötte össze, legalább két hónapra ad muníciót a Tiszának, ami elég érdekes állítás, mert az is benne van, hogy a választók jelentős része az ügyön tartósan képes felháborodni. A többségi társadalom amúgy ugyanis részben közömbös a cigányság problémáival kapcsolatban, részben meg ezekért kizárólag őket teszi felelőssé: az empátiahiány már-már civilizációs idegenkedést, vagy egyenesen taszítást sejtet. Ennek most mintha nem lenne nyoma.
Jó lenne, ha az eszmélés pillanatában lennénk, a közös felelősség megélésében. De a gyanú is él, hogy másról van szó. Lázárról magáról.
Az elmúlt időszakban viharosan gazdagodó politikus az ő furcsa, de állandó viseletként hordott cinikus mosolyával az ő társadalmi rétege alatt élő, és nála szegényebb emberi lényeket már 2008-ban, egy kisvárdai gyűlésen, polgármesterként azzal tette helyre, hogy akinek „nincs semmije, az annyit is ér”.
A kijelentés három évvel később lett nyilvános, amikor már a Fidesz-frakcióvezetője volt, és a botrány miatt bocsánatot kellett kérnie. A mondat azonban rajta ragadt, mondhatni a mottója lett az újabb és újabb földekkel, a gyerekei nevére írt tokaji szőlőkkel és fővárosi luxuslakással, kastéllyal, saját vagyonnyilatkozata szerint összesen vagy 46 ingatlannal, 1,2 milliárdos vagyonnal rendelkező NER-es főúrnak, akinek pontos rangját azóta tudjuk, amióta tavaly Magyar Péter azt kérdezte tőle: „honnan a tízmilliárdok gróf úr?”
A tízmilliárdokban nem lehetünk biztosak, de az elég világosan látszik, hogy a rezsim elitje egyfajta újarisztokráciaként tekint magára, persze az ehhez szükséges kutyabőr éppúgy hamis, mint ahogy a Tisza adóemelési terve, de van az a pénz, amiért egy angol elitklub is félrenéz, amikor egy NER-lovagot befogad. Miért ne érezhetné magát Lázár grófnak, a kastélyát főúri laknak, a bárói rangot átugorva, mert az nem öröklődik, és valami a pénzen túl a gyerekeknek is kell ugyebár.
Rég elmúltak azok az idők amikor a gróf úr még csak a hódmezővásárhelyi jegyzői iroda gyakornoka volt, illetve Rapcsák polgármester táskahordozója. Na jó, személyi titkára. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, jöttek címek, állások, sallangok, pénzek, és Lázár már sztratoszférai magasságban lebeg a középosztály felett is, nem is szólva az alsó-középosztályról, a szegényekről, ezen belül a cigányokról. Őket tán már nem is látja, csak érzékeli valami furcsa, motoszkáló lényekként alant a porban, akiket azért még lehet valamire használni.
Onnan szól le a pórnépekhez. Onnan cigányozik, onnan nevezi a városa lakosait, akik valaha megválasztották polgármesternek, agresszívnek és barbárnak.
Amikor a társadalom a WC-kefés ügyön háborog, talán nem csak a cigányokat védi. Tudja, hogy a gróf mindegyikükről ugyanazt gondolja. Tudja, hogy Lázárnak a nem-cigány is cigány, és ezzel szépen összeterel odalent mindenkit, akiken már nem az etnikum a bélyeg, hanem az ő örök jelmondata: akinek nincs semmije, annyit is ér.
Érdekes lesz látni, hogy az öntelt vigyort letörli-e az arcáról a légellenállás zuhanás közben.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2026. január 28-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
