Süllyedő hajó - Hardy Mihály jegyzete
Orbán Viktor a jelek szerint még mindig nem heverte ki a látványos bukás utáni traumát. Hírek szerint most éppen a Fidesz túlélési csodaelixírének összeállításán töri a fejét. Ami kijött belőle, az máris naftalinszagú.
A tükör homálya - Szénási Sándor jegyzete
Nem túl találékonyan, de folyik a mutogatás a bezuhant Fideszben, persze kifelé, ahogyan ez lenni szokott, sosem befelé. A bukás oka, a bűnös mindig kívül van, nem itt bent, nálunk.
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
31/01/2026 15:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Leginkább azért, mert nagyon egyezik egy új közvéleménykutatás azon eredményével, amit a megkérdezettek fele mondott, hogy Orbán megöregedett. A repülőrajtról deliráló miniszterelnök késve és igen régimódi eszközök bevetésével lépett be a választási kampányba, láthatóvá tette erős korlátait a modern politikai kommunikáció terén. A digitális szó azért bekattant neki, de meg is maradt a primer értelmezés terén, amikor a híveit digitális csapattá átnevezve komenthadseregként rászabadította a közösségi médiafelületekre, csekély, kb. 15 agyonszajkózott mondatot kitevő szellemi arzenállal.
Ágyúit sem tudta újabb célpontok felé fordítani, így továbbra is sorozatlövéseket ad le Brüsszel és Ukrajna felé, mint a béke küldötte, nem is beszélve arról a 225 milliárd forintról, amivel az elmúlt években a világpiacinál jottányit sem olcsóbb orosz olaj és gáz vásárlásával megtámogatta Putyin hadiiparát. Ez az adat is e héten látott napvilágot nemzetközi elemzők tollából, éppen akkor, amikor a korábban választási győzelmet hozó rezsicsökkentésről maga Orbán rántotta le a leplet, mert egy kis, néhány napig tartó hideg máris megrendítette az olcsóság bűvöletében tartott rezsivilágot, és hamar a többletköltségek kompenzálást ígérte be a nagyvezér. Persze ezt is, mint a pofátlanul szétszórt pártkampány árát is, teljesen törvénytelenül – lásd Alaptörvény vonatkozó passzusa - a központi, állami budget-ből veszi ki.
Amennyire fáradni látszik Orbán, annyira lendült be Lázár János, a közlekedési miniszteri munkából magát szabadságoló, főállású kampányemberré előlépett tartalékfigura, és igen fiatalosan cigányozni kezdett. A szaros WC mémmé is vált nyomban, néhány nappal e förtelmes kijelentés után a gyöngyösi Lázárinfón bele is fojtották a szót a piros lapokat mutogató cigány emberek, akik lemondásra is felszólították. Orbán a maga kis megmosolyogtató módján igyekezett tompítani az elemi felháborodást, amikor bedobta, hogy ha ő vezet autó, bizony a Dankó rádiót hallgatja. Nem éppen ütős választási üzenet, különösen annak tükrében, hogy néhány hete jelent meg az az elemzés, ami 11 hatályos törvényről mutatta ki, hogy közvetlenül, vagy közvetve a cigányok diszkriminációját, hátrányos helyzetbe hozatalát teszi lehetővé. A szociális ellátásból való kiszorításukat, az iskolai elkülönítést és hasonlókat megkoronázza ebben a sorban a települési arculat védelméről szóló jogszabály, ami lényegében a cigányok letelepedését tiltja meg egyes városokban.
Mintha ez a barnainges emlékeket idéző kiközösítés nem zavarná Orbán Viktort. Habár, lehet ebben valamilyen következetesség is, különösen, ha arra gondolunk, hogy a szlovákiai magyar nemzetiségű emberek teljes jogfosztását lehetővé tevő, ma is a szlovák jogrend részét jelentő Benes- dekrétumok miatti botrány sem késztett tiltakozásra. Végső soron azt is mondhatni ezek után, hogy Orbán rendszert lát ebben, ezért ugyan úgy szó nélkül hagyja a magyarországi cigányok, mint a szlovákiai magyarok jogfosztását.
Tegyük még hozzá az öregedő Orbán portréjához, hogy az említett közvéleménykutatás kérdéseire válaszoló Fidesz szavazók 39 százaléka meg is nevezte az utódot; Szíjjártó Pétert látnák legszívesebben a miniszterelnöki trónuson, amennyiben Orbán lelépne.
Szép, új jövő! Hacsak ezt is el nem mossa a tavaszi áradat.
