Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Vallásháborúk - Józsa Márta jegyzete
Nem lehet tudni, mi lesz, minden kornak van egy éppen valamilyen kórban szenvedő ideológiai, vagy vallási áramlata, korunkban az iszlám betegeskedik.
Együttnyomorgás – Józsa Márta jegyzete
Azt magyarázzák el a mindent ellepő kormánypárti kampányszlogenek a magyar lakosság jelentős részének, hogy ne is törődjenek vele. Hanem törődjenek bele. Abba, hogy egy havi családi pótlékból egy hétvégi ebédre sem futja, mit tegyünk, ilyen a munkaalapú társadalom. Apa szívja csak a mérgező port az akkumulátorgyárban, anya vegyen saját fizetéséből almát az ovis gyerekeknek.
Grószmutti meghalt – Szénási Sándor jegyzete
Ha lengyelek lennénk, kérdezhetnénk, mikor jön Gliwice, 1939. szeptember 1-re utalva, amikor is Pesten Az Est nevű, akkor már kormánypártivá nyomorított napilap közölte, hogy a lengyelek az éjjel betörtek Németországba, a hitleri hadsereg ezért kénytelen volt támadni. Az akció egyébként egy sima hamis zászlós művelet volt, lengyel katonaruhás németek lőttek egy német rádióállomást, ez volt az ürügy az invázióra.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
8/03/2026 19:00
| Szerző: Klubrádió/Józsa Márta
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Olyan országban élünk, amelynek egy Békés megyei Zsadány nevű településén él egy szerfölött kreatív polgármester, aki addig-addig kutakodott, míg ki nem találta, hogy mire lehet uniós pénzt költeni. Nem mészárosi léptékűt, csupán rongyos százötven milliócskát. Nem, nem lombkorona-sétányra, negyven centis kilátóra, az már uncsi. Hanem az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, a sarkadi járásban vegetáló településen a legkézenfekvőbb ötlet az volt, hogy a polgármester eldöntötte: itt volt Atilla király – egyes értelmezések szerint a hun vezér nevét egy a mai magyar helyesírási szokás szerint nem két t-vel, és egy l-el kell írni, hanem fordítva – fapalotája. Punktum, meg lett pályázva. A településről érdemes megjegyezni, hogy a lakosságszám évtizedek óta folyamatosan csökken; a huszadik század közepén még 2600-an éltek itt, mára ez a szám 1560 fő környékére apadt. A fiatalok elvándorlása és az elöregedés jellemző. A munkanélküliségi ráta az országos átlag többszöröse is lehet, sokan kényszerülnek közfoglalkoztatásra vagy ingázásra.
Nyilvánvaló, hogy annyira hiányzott innen egy hun fejedelem – merthogy miért is neveznénk őt királynak, hol volt akkoriban az ilyesfajta intézmény – mint egy falat kenyér. És annak fapalotája. Mely az Úr nagyobb dicsőségére ékeskedik a településen, látványossága egy faszobor, idén volt talán egy darab érdeklődő, kalandvágyó turistacsoport, mely megtekintette. Épült tehát százötven milliónyi uniós pénzből. Ide kívánkozik a hun őstörténetet elkötelezetten kutató polgármester tavalyi interjúja, melyben elmondta, hogy az előző évhez képest várhatóan 12 millió forinttal kevesebb pénz folyik be iparűzési adóból, ami az önkormányzat működésében problémát jelentene. Ezért a testület pályázatot nyújtott be, 14 millió forintnyi rendkívüli támogatást igényelt, hogy megőrizze működőképességét. De legalább van egy hun fapalota, ez is valami. Százötven millából, mely összeg amúgy tízszerese a túléléshez kért rendkívüli támogatásnál. Tehát tíz évnél is többre volna elegendő. De hát ki számolja. Aki biztos nem: a Nemzeti Együtteldélibábozás Rendszere, a NER.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorban hangzott el 2026. március 5-én a szerző felolvasásában. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

