Az eltüntetett lapok esete - Dési János jegyzete
Most, ezekben a percekben is omlik össze az állami száz és ezer milliárdokból kitömött fideszes médiabirodalom. Megy is az óbégatás, hogy azért az is a magyar sajtó, meg ott is kollegák dolgoznak, meg ne kárörvendjünk, meg jajajaj.
Plakátok – Józsa Márta jegyzete
Plakátban speciel a magyar művészek hagyományosan remekeltek, csaknem a műfaj létezése óta. A szecesszió, a Bauhaus, az avantgarde, vagy például a magyar filmplakátok aranykorából visszanézve még inkább drámai az a vizuális mocsok, amelyet éveken keresztül bámultunk, inkább fel sem idézem, nem lesz könnyű elfelejteni, de hátha sikerül. A történelemkönyvekben majd visszanézhetjük őket, ahogy a Tanácsköztársaság vagy a zsidótörvények bevezetésekor használt szennyet, melynek következménye jól látjuk, hova vezetett.
Szögre akasztott hitvallás – Kárpáti Iván jegyzete
"Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi" – ez is szerepel a ún. Nemzeti Hitvallásban, a baj tényleg nem a mondatokkal van.
Építsünk migránstábort! - Selmeci János jegyzete arról, hogy abba kéne hagyni a migránsozást
Te akarod behozni a migránsokat! Nem, te akarod behozni a migránsokat! - mondja egyik politikus a másiknak, majd megvádolja egyik a másikat azzal, hogy végre akarja hajtani a migrációs paktumot, mire a másik visszaszól az egyiknek, hogy migránstábort akarna építeni egy békés településre, ahol aztán minden rossz lesz, mert migránsok.
Orbánék keresztes hadjárata után - Hardy Mihály jegyzete
Sokat töröm a fejem azon, hogy vajon mi okozta az előző kormány és különösen Orbán Viktor dühödt és kíméletlen Budapest-ellenességét?
Nyuszimotor - Szénási Sándor jegyzete
A játékot fideszes politikusok osztogatták a kampányban, mégpedig bölcsődéseknek, figyelmen kívül hagyva az olyan gyerekségeket, mint jog, törvény, konkrétan egy 2011-es, amely tiltja, hogy nevelőintézményekben kampányolni lehessen. A választási eljárásról szóló törvény ugyanezt teszi, a Polgári Törvénykönyv pedig a képmáshoz való jog alapján előírja mindkét szülő beleegyezését ahhoz, hogy politikai ragadozók biodíszletként használhassák a csemetéjüket.
Politikai lövészárokharc az iskolapadban – Kárpáti Iván jegyzete
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem minden család tud ugyanannyit befektetni a felkészülésbe. Az ország jelentős részének erre egyszerűen nincs lehetősége. Éppen ezért a felvételi sokszor nem pusztán tudást mér, hanem családi hátteret is.
Reng a föld április 12. óta - Dési János jegyzete
Emelje fel a kezét, aki emlékszik arra, hogy a Fidesz-uralom idején egy kisebb hadsereg szállta volna meg Matolcsy György otthonát, hogy végigtúrták volna Matolcsy Ádám hivatali helyiségeit, néhány százmilliárdot keresve, hogy Mészáros Lőrincre rárúgták volna hajnalban az ajtót, miközben Várkony Andrea úgy aludt a mellkasán mint egy kisbababa (saját szíves közlése) és néhány közbeszerzés zavaros ügyeit firtatták volna.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
8/03/2026 19:00
| Szerző: Klubrádió/Józsa Márta
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Olyan országban élünk, amelynek egy Békés megyei Zsadány nevű településén él egy szerfölött kreatív polgármester, aki addig-addig kutakodott, míg ki nem találta, hogy mire lehet uniós pénzt költeni. Nem mészárosi léptékűt, csupán rongyos százötven milliócskát. Nem, nem lombkorona-sétányra, negyven centis kilátóra, az már uncsi. Hanem az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, a sarkadi járásban vegetáló településen a legkézenfekvőbb ötlet az volt, hogy a polgármester eldöntötte: itt volt Atilla király – egyes értelmezések szerint a hun vezér nevét egy a mai magyar helyesírási szokás szerint nem két t-vel, és egy l-el kell írni, hanem fordítva – fapalotája. Punktum, meg lett pályázva. A településről érdemes megjegyezni, hogy a lakosságszám évtizedek óta folyamatosan csökken; a huszadik század közepén még 2600-an éltek itt, mára ez a szám 1560 fő környékére apadt. A fiatalok elvándorlása és az elöregedés jellemző. A munkanélküliségi ráta az országos átlag többszöröse is lehet, sokan kényszerülnek közfoglalkoztatásra vagy ingázásra.
Nyilvánvaló, hogy annyira hiányzott innen egy hun fejedelem – merthogy miért is neveznénk őt királynak, hol volt akkoriban az ilyesfajta intézmény – mint egy falat kenyér. És annak fapalotája. Mely az Úr nagyobb dicsőségére ékeskedik a településen, látványossága egy faszobor, idén volt talán egy darab érdeklődő, kalandvágyó turistacsoport, mely megtekintette. Épült tehát százötven milliónyi uniós pénzből. Ide kívánkozik a hun őstörténetet elkötelezetten kutató polgármester tavalyi interjúja, melyben elmondta, hogy az előző évhez képest várhatóan 12 millió forinttal kevesebb pénz folyik be iparűzési adóból, ami az önkormányzat működésében problémát jelentene. Ezért a testület pályázatot nyújtott be, 14 millió forintnyi rendkívüli támogatást igényelt, hogy megőrizze működőképességét. De legalább van egy hun fapalota, ez is valami. Százötven millából, mely összeg amúgy tízszerese a túléléshez kért rendkívüli támogatásnál. Tehát tíz évnél is többre volna elegendő. De hát ki számolja. Aki biztos nem: a Nemzeti Együtteldélibábozás Rendszere, a NER.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorban hangzott el 2026. március 5-én a szerző felolvasásában. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
