Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
17/03/2026 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Csak sikerült kicsinálni a Rétvári Bencével konfliktusba keveredett rendőrt. Nem egy bűnözőt, nem egy korrupt tisztet, nem egy szolgálatra alkalmatlan embert, hanem egy őrmestert, aki annyit mert mondani: az arcom nem politikai reklámfelület.
Laponyi Zsolt története tankönyvi példája annak, hogyan működik a lojalitásra épített hatalom. Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
És mindez miért? Egy Facebook-poszt miatt, amelyre utólag rákerült egy KDNP-logó. Egy olyan párt politikusa miatt, akinek létezését leginkább az bizonyítja, hogy időnként felbukkan egy minisztériumi folyosón. Rétvári Bence annak a rendszernek a tünete, amelyben a politikai súlyt nem a teljesítmény, hanem a pozíció adja, és ahol egy ilyen pozíció elég ahhoz, hogy egy ember pályáját tönkretegyék.
A jók elfogynak, maradnak a Rétvári-féle senkik, akiknek a legnagyobb erényük, hogy soha semmilyen helyzetben nem fognak kellemetlenséget okozni a gazdáiknak.
Lehet ezt rendnek nevezni, lehet fegyelemnek hívni, lehet szolgálati útnak álcázni, de valójában ez nem más, mint a kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája. Az a fajta működés, amelyik nem tud nagy lenni, ezért kicsiben bosszúálló. Amelyik nem tud tiszteletet kivívni, ezért félelmet kelt.
Egy olyan pályán, ahol eleve nehéz megtartani a felkészült és elkötelezett embereket, ez a fajta működés különösen romboló, mert nemcsak egy-egy karriert tör meg, hanem a teljes állomány morálját is aláássa. De ezeknek semmi nem drága, ha a saját szaros kis politikai szemétdombjukról van szó, aminek a tetején még büszkén kapirgálnak.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2026. március 17-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)