Archívum

Még mindig messze le vagyunk maradva a többi uniós országtól, noha úgy tűnik, lábadozik a magyar gazdaság. Mivel vigasztalódjunk? Petschnig Mária Zitát, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársát faggattuk.

Lesz itt jogállam vagy nem? Lehet, hogy mégiscsak pénz üti a kormány markát? Erről kérdezte Csernyánszky Judit a hétfőn három napos vizsgálódásra érkező uniós parlamenti delegáció két tagját, többek között a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét.

Amit eddig láttunk fake news és álhírek kapcsán – csöndes kis prelude ahhoz képest, ami most jön a dezinformációs káoszban. Rágalmazni a sajtóban, úgy tűnik, következmények nélkül lehet majd. Polyák Gábor tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk erről.

Kétharmaddal ripityára veri a Fidesz az ellenzéket jövőre is – ezzel riogat a kormány, félúton két választás között. A Republikon Intézet vitafórumán járva Lay Viktória úgy érzékelte, az összefogásnak egyelőre semmi jele.

Az új vezérkari főnök szittya harcmodorról beszélt, a honvédelmi miniszter közben az amerikai szélsőjobb fórumán hadovált LMBTQ-veszélyről, meg nyugati kommunizmusról, aminek ellent kell állni, nem megemlítve Oroszország agresszióját egy szuverén állam ellen. És folyik egy irgalmatlan összegű haderőfejlesztés mindeközben. Tényleg szükség van rá – hiszen felbolydult a világ –, vagy csak egy újabb pénzlopás tanúi vagyunk – erről beszélt majd Vadai Ágnes, a DK alelnöke, honvédelmi árnyékminiszter.

Az amerikai konzervatívok aktivista hálózatát képviselő CPAC második budapesti rendezvényén szinte kizárólag szélsőjobbos nézeteket hallottunk. Beleszagolva a levegőbe úgy tűnt, itt mindenki fél a liberális világtól. Egy volt amerikai elnökjelöltet és szenátort, Rick Santorumot és egy amerikai alsóházi képviselőt, Barry Moore-t szólította meg kollégánk a zártkörű, a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott, pazarló eseményen. Csernyánszky Judit riportja.

"Nem gondoltam volna, hogy a polgármester a személyes a Facebook-oldalamat is kontrollálni akarja" –  idézte fel Magyar Petra Nyirmártonfalváról, abból az 1700 lelkes községből amelyben a híressé vált lombkorona-sétány épült EU-s közpénzből, lomb nélkül. Miért mert ellenállni? – kérdeztük egy móriczi világot felidéző riportban.

A Sozial Marie Európa legrégebbi társadalmi innovációs díja, amelyet 2005 óta minden év május 1-jén ítélnek oda olyan kiemelkedő kezdeményezéseknek, amelyek újszerű megoldásokat terveznek és valósítanak meg helyi társadalmi problémákra. Idén az elismerés mellett komoly pénzdíjjal járó első és harmadik helyen is magyarok végeztek, illetve a különdíjasok között is több hazai szervezet volt. Bodnár Barna a díjátadón járt Bécsben, az ő összefoglalója következik.

Ferenc pápa kedvelheti hazánkat, hisz rövid időn belül másodszor látogat el hozzánk. Miért és mi a missziója? Erről kérdeztük Kamarás István vallásszociológust.

Magyarországon súlyosan aggasztó a média helyzete, az állami hirdetések egyenlőtlen elosztásán keresztül próbálják meg ellehetetleníteni a független sajtót, a kormány tevékenysége súlyosan csorbítja a tudományos kutatás, a művészetek és az oktatás szabadságát. Egyebek mellett ezt állapítja meg jelentésében az Európai Parlament Kulturális Bizottsága, amely tavaly novemberben többpárti tényfeltáró küldöttséggel járt Budapesten és találkozott a kormányzat képviselőivel, a Médiatanács vezetőjével éppúgy, mint a független újságírók képviselőivel is. A bizottság elnökével Hardy Mihály készített interjút.

A kormány kezdi meghallani a pedagógusok követelését, de jottányit haladnak csak előre azok az ügyek, amelyek végső soron a státusztörvényt akarják kiiktatni, a pedagógusok egzisztenciáját tisztességes szintre emelni, az oktatás színvonalával együtt. A tüntetésen járt Bodnár Barna, aki képet adott az elmúlt hét izgalmas eseményeiről.

Az infláció aggasztja a legjobban az európaiakat, és persze általában nem a háborúra vagy a szankciókra fogják a válsághelyzetet. Ami Magyarországon zajlik, komoly dezinformáció, és a lakosság jelentős többsége beveszi a propagandát – ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amely Király Júlia, Deák Nagy András és Szitás Katalin vett részt, és amelynek kivonatát Csernyánszky Judit készítette el.

Ismét forró és pusztító nyár vár Európára, ahol az eső és a hó hiánya miatt a víztározók nem töltődtek fel, a folyók és tavak szintje alacsony, Magyarországon pedig, évtizedek óta tartó figyelmeztetések ellenére, a kormány alig tesz valamit az országba jövő vizek megtartására.

Hogyan szervezi ki az állam a közoktatást az egyházaknak? Hogyan hat az egyházi iskolák terjedése az esélyegyenlőségre? Erről vitatkozott újságírók jelenlétében egy hivatásos ateista, oktatási szakember, és teológus. Bodnár Barna összefoglalóját hallhatták.

A négy nagy kínai bankból kettő már jelen van a magyar piacon: a Bank of China mellett most budapesti fiókot nyit a Kínai Építési Bank is, és ezt a kormány olyan fontosnak tartja, hogy munkaebéden látta vendégül a bank elnökét. Orbánnál Peking talán nem váltja fel Moszkvát, de....

Tavaly még Moszkvában tanított, ma már az Egyesült Államokban: Mihail Troickij politológust valaha disszidensnek nevezték volna, ma simán csak menekült, aki kizártnak tartja a béketárgyalásokat, de azt is, hogy az orosz elit ne tudná megfékezni Putyint az atomfegyver bevetésében. Csernyánszky Judit készített interjút.

24 óra sem telt el az amerikai szankciók bejelentése után és a kormány meghátrált. Kivonul az orosz "kémbankként" elhíresült orosz Nemzetközi Beruházási Bankból – Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet kérdezzük a fejleményekről.

Van-e kiút a válságból? – erre keresték a választ a Friderich Ebert és az Új Köztársaségért Alapítvány által szervezett konferencián, ahol szó esett az egyre bővülő politikai-gazdasági elitről és a mélyszegénységbe süllyedő tömegekről. S ami a magyar kormány szuverenitási harcát illeti: a magyar kormány azt teszi a NATO-ban, amit Törökország mond neki, s az Európai Unióban, amit Putyin. Lay Viktória összefoglalóját hallhatják most.

20 éve szavaztuk meg Európai Unió-s tagságunkat. Ebből 13 év Orbán folytonos brüsszeli szidalmaival telt el. Kéri László politológussal beszéltünk az ennek ellenére sem kilátástalan helyzetről.

Ne higgyük azt, hogy a Debrecenben megépítendő akkumulátorgyár okozta károk nem fogják érinteni – például Budapest XVI. kerületét. Ezt bizonyítják a már most is működő gödi üzem és környékének problémái, amelyekre civilek hívták fel a figyelmet a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Párbeszéd-Zöldek közös rendezvénye. Az eseményről Csernyánszky Judit készített összeállítást.

Magyarország 2030 néven rendezett az Egyensúly Intézet egy konferenciát, ahol az ország jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetéseket politikai és gazdasági szereplők és döntéshozók. Mintegy 80 vállalat vezetője, 30 nagykövet, és több politikus is részt vett rajta, szó volt az állami és uniós támogatások vállalatfejlesztésben betöltött szerepéről, a Magyarország számára optimális energiastratégiáról és arról is, jelenleg hol tart nálunk a digitalizáció. Bodnár Barna összefoglalóját hallhatják az eseményről.

Első látásra – igaz, van aki sokadikra is azt mondja – a Trump elleni vádak nagyon gyenge lábakon állnak. A nyilvánosságra hozott 34 vádpont semmi új információval és támadási felülettel nem szolgál. Azonban mégis van valami trükkös megfogalmazás a vádiratban, ami túlmehet az eddig ismert pornósztáros botrányból kirobbant "könyvelési vétség" fogalom értelmezésén. James Forsher hollywoodi dokumentaristával és producerrel is körbejárjtk a témát: mit gondol minderről egy átlagamerikai. Csernyánszky Judit interjúja. 

A tanárokra kimért mostani jogfosztások végső soron a diákokon csattannak. Kevesebb tanár, sokkal rosszabb munkakörülmények közé kerül; nyilván ettől nem lesz magasabb az oktatás színvonala – állítja Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, aki nem is nagyon vitatkozik azon az állításon, hogy az oktatás színvonala  a bosszúból elfogadni kívánt jogszabály után tovább fog esni, mert zuhanni mindig van hova.

Már egymás kinyírása zajlik a színházi világban – véli Csáki Judit színikritikus, aki szerint azoknak az alkotóknak a lehetőségei gyorsan szűkülnek, akik nincsenek benne a Vidnyánszky-féle brancsban. Arról is beszéltünk, hogy az operaház vezetőjének a karrierje lehet, hogy azon a nyilvánosan elmondott mondatán múlik, amely szerint 12 évnél többet nem egészséges senkinek hatalomban lennie. Ő ugyan magára gondolt, de az Operaház megnyitóján a kamera éppen Orbánra váltott a mondat alatt. Ezen múlna valakinek a karrierje 2023-ban? Csak ezen – véli Csáki, aki szerint legalább szórakozva figyelhetjük, mi történik, mert már a láncainkat sem veszíthetjük, mert már az sincs.

Eddig is a Fidesznek lejtett a pálya, de nekik ez is kevés. Megint módosítani akarják a választási törvényt.

A magyarok egészségi állapota a legrosszabb az Európai Unióban – állítja az Egyensúly Intézet tanulmánya.

Demokrácia-csúcs Washingtonban – és ismét Magyarország nélkül. Semmit sem javult megítélésünk a Fehér házban egy év alatt.

Újabb államosításra készül a kormány – öntsünk tiszta vizet a pohárba

Az orvosi tevékenység nem olyan, mint a katonaság vagy a rendőrség ügyei, nem is lehet úgy megoldani a problémákat – állítja Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki szerint amíg nyitva maradnak a határok, ha efféle módszerekkel próbálkoznak, még több orvos megy külföldre Magyarországról. A vita győztese eddig az orvosi kamara, amelyet hiába póbálnak tönkretenni, az aktiv orvosok kétharmada már visszalépett, és ezzel jelentős erőt képviselnek.

Korrupciós tankönyvbe illő esetről lesz szó, van most belőle elég: a letelepedési kötvényekről. Az erről szóló törvényt 2013-ban verte át a parlamenten az akkori gazdasági bizottsági elnöke, ma a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal. A főként orosz és kínai ügyfelek offshore-cégeken keresztül vásárolhattak letelepedési kötvényeket, de ezeknek az üzleteknek egy része rosszul végződött – nekünk adófizetőknek. De azért legyünk nyugodtak, valahol csak landoltak azok a milliárdok. A történetet fölgöngyölítő oknyomozó újságírót Józsa Márta kérdezte.

Meseország mindenkié – hatalmas siker, ováció, taps a könyvből készült bábmesék előadásán. Bécsben. Mert Bécsig kell annak mennie aki meg akarja nézni Pille Tamás, színész-rendező és a Svung társulat előadását. Mesék, amelyet a szélsőjobb politika elüldözött Magyaroszágról, pedig semmi más nincs benne, mint hogy az emberek – a sárkányok, a medvék,a nyulak – sokfélék és ez így jó. Amúgy van kislány, aki jobban érzi magát nadrágban. Nahát! És az milyen, ha a királyfi egy halottat csókolgat vagy Hófehérke hét törpével? Szóval, lenne még mit darálni.

Nem szolgálja a magyarok érdekeit az, amit Orbán Viktor képvisel az Európai Unióban, egyedüliként az összes tagország közül. Például az, hogy az orosz háború ellenére mélyíti  a kapcsolatait Putyinnal és Kínával – mondta Klubrádiónak Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Angela Merkel volt igazságügyi minisztere. Elmondta azt is: a bizottság és a parlament is úgy látja, nem teljesülnek a szupermérföldkőnek nevezett ígéretek, tehát egyelőre nem érkezik pénz a magyar kasszába. Csernyánszky Judit interjúja.

Széthúznak a pártok – összefognak a civilek? Mire számítsunk március 15-e után készülve a jövő évi önkormányzati és uniós választásokra? – Ágh Attila politológust kérdeztük.

Béke lesz vagy a III. világháború közeledik? Mert még mindkettő benne van a pakliban. A béketervek egyik ukrán-amerikai tervezőjét, Sergiy Kudeliát kérdezte Csernyánszky Judit.

Elkészült a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Integrációs Hatóság első helyzetértékelése, amitől függhetnek az uniós pénzek. A munkacsoport egyik civil résztvevőjével, Vincze Orsolyával, a K-Monitortól beszélgettünk a részletekről.

Zajlik a kirúgott tanárok pere, miközben a kormány folytatja eddigi, megalázó, lenéző politikáját, de a pedagógusok kitartanak. Hol tartanak most? Bodnár Barna foglalta össze.

Dől Kelet-Európába az ukrán búza és liszt, a hazainál állítólag jóval olcsóbban, bár, és szintén állítólag olyan hatóanyagokkal, amelyek az Unióban tiltottak. Az árak már kezdenek összeérni, az tény, hogy a hazai termelőknek sokat kell tenniük a versenyképességük javítása érdekében, azért, hogy maradhassanak az uniós piacon, ahol most vannak. Vendégünk volt Raskó György agrárközgazdász.

Az nem létezik, hogy a befagyott uniós pénzek Magyarország helyett Ukrajnához kerülhetnek – reagált Orbán felvetésére Daniel Freund német uniós parlamenti képviselő, aki egyébként Ferlcsúton és az Orbán-bányák környékén is látogatást tett. Csernyánszky Judit interjúja.

Elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek a pedagógusok kiléptetését a közalkalmazotti jogviszonyból, és a szülőket is arra biztatják, hogy tiltakozzanak a belügynél – de hát egy erőszervezet csak az erőből ért. Bodnár Barna összeállítása.

Orbáni propaganda putyini módra! Mennyivel ússza meg ezt Magyarország? Jeszenszky Géza volt külügyminisztert kérdeztük.

Milyen a beteg útja az egészségügy útján járva? Bodnár Barna ezúttal az eseményen járt.

Mit tudunk az orosz kémbankról? Csődbe jut Budapest szívében? Bod Péter Ákos, volt jegybank elnök válaszolt nekünk.

Lesújtó ENSZ-jelentés a "nő a konyhában" magyar jelenségről: avagy hogyan spórolják meg Orbánék a gondozási és szociális kiadásokat – Csernyánszky Judit szakértőkkel beszélt a Nőnap előtt.

"Kevesebb vér folyt volna, ha Orbánnak más álláspontja lenne az oroszok háborújáról, ebben biztos vagyok" – mondta el rádiónknak véleményét kendőzetlen őszinteséggel Oleg Vasziljevszkij, Kijevben élő újságíró, akinek most nincs állandó munkája, és javarészt önkénteskedik, a hadsereget segítve. Egy évvel a háború megindítása után Csernyánszky Judit arról kérdezte, hogyan alakult az élete és miként hat az orosz propaganda, amelyik összezavarja az emberek gondolkodását.

A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki, amikor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat a magyar Direkt36-tal együtt arról számolt be, hogy magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket, közéleti személyeket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az év augusztusában hivatalból vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, amelyet 2022 januárjában zárt le azzal a megállapítással, hogy rendben voltak a megfigyelések és a hatóságok minden esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor a kémszoftvert alkalmazták. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke már korábban jelezte, hogy az ügy egyes részletei titkosak, majd ezeket 2050-ig hivatalosan is titkosították.

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságának delegációja február 20-a és 21-e között tartózkodott Magyarországon, abból a célból, hogy megismerjék a Pegasus kémszoftver használatával kapcsolatos állítások hátterét. A kormány megtagadta a találkozást a delegációval. Bodnár Barna a bizottság helyszíni vizsgálatának zárásaként rendezett sajtótájékoztatón járt.

Valóban szokatlan, hogy egy gyanús korrupciós történetből bírósági tárgyalás lesz, mint a Völder-Schadl-ügyből. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy minden szál előkerül, véli Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője. Például ki vizsgálja azt, hogy ki lehetett a lehallgatott beszélgetésekben emlegetett Tóni, Barbara, Ádám? Bármi is lesz az ítélet, az már most kiderül, hogy nem véletlenül próbálja elérni az EU, hogy változzanak azok a szabályok, amelyek lehetővé tennék, hogy még időben kiderüljenek az efféle korrupciógyanús ügyek. Ugyanis a szabályozás ma az orbáni Magyarországon elégtelen.

Bár több kérdésben a megkérdezett magyarok sokkal oroszbarátabb álláspontot foglalnak el az európai uniós átlaghoz képest, akad néhány olyan, amelyben minden kormányzati propaganda ellenére európai a vélemények többsége. Ilyen, hogy segíteni kell a menekülteket és Ukrajnának humanitárius segítséget kell adni – ezeket az adatokat elemeztük Sik Endre szociológussal, aki azt is hozzátette, hogy a kormánypropaganda által a fejekbe vert vélemények általában elég mulandóak, ha véget ér a propagandahadjárat. Ugyanakkor a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy a magyarok az európaiak többségéhez képest is inkább rejtőznek véleménybuborékba, akolmelegbe.

Gyorsan belecsúsztunk a recesszióba. Tartós lesz? Az akkumulátorgyár és a fegyvergyártás húz ki majd minket a gödörből?  Békesi László pénzügyminisztert kérdeztük.

Most szép lenni katonának? Toboroz ugyanis Szalay-Bobrovniczky miniszter? Mivégre? Bodnár Barna járt utána.

Újabb eljárást indított a magyar kormány ellen az Európai Bizottság? Minek vagyunk kitéve? A választ Lattmann Tamás nemzetközi jogász adta meg.

Kémballonok kínai módra. Mit tud róluk a tajvani nagykövet? Csernyánszky Judit interjúja.

A határvédelem megerősítése, őrtornyok, szigorú ellenőrzés, talán még kerítések is, bár ez nem biztos – az uniós csúcs a gyorsított és méltányos menekültügyi eljárások mellett erről, és a kibocsájtó országokkal sokkal keményebb tárgyalásokról is döntött. Átfogó menekültügyi jogszabály még mindig nincs. Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdeztük.

Az ukrán erők nagyon nehéz helyzetben vannak a Donbaszban, fogalmazhatunk úgy is, hogy vesztésre állnak, bár az orosz előrenyomulás még nem nevezhető gyors és elsöprő offenzívának. Kijev szerint márciusra el kell érniük a donyecki és luhanszki közigazgatási határokat. A nyugati technika ukrán használatára még várni kell. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője segített áttekinteni a helyzetet.

"Sajnálom, hogy a magyar kormány nem segíti az ukránok harcát az autokrata Putyin ellen, mert ez a háború nemcsak Oroszország és Ukrajna között dúl, hanem az autokrácia és a demokrácia között is" – nyilatkozta rádiónknak a Nobel-békedíjat tavaly elnyert ukrán Polgári Szabadságjogokért Központjának igazgatója, Oleksandra Matviichuk. Csernyánszky Judit interjúja.

Hiába kaptak meghívást, a tankerületi központok vezetői nem jelentek meg a tanszabadság és az iskolai autonómia visszaállításáról szóló konferencián, amelyet az Oktatáspolitikai Műhely rendezett. A pedagógus szakszervezetek mellett viszont a vitán számos pedagógus és önkormányzati képviselő is részt vett. Bodnár Barna összefoglalója.

Orbán állandóan az Európai Uniót szapulja, mert nem csinálhat kedvére való diktatúrát. Vajon ez csak egy kommunikációs trükk, hogy a választókat maga mellé állítsa vagy tényleg ki akar lépni az uniós közösségből? Külföldi újságíróknak őszintén beszélhetett arról, hogy nem jó neki ez a mostani felállás. Mi lehet a következménye annak, ha hosszú távon Huxitra rendezkedik be? Ezt kérdeztük Hegedűs Istvántól, a Magyarországi Európa Társaság elnökétől.

A brit politikusok felelőssége vitathatatlan, hisz átverték a Brexit-kampányban az embereket. Három év után a kilépés egy igazi katasztrófának látszik. Tényleg ez a helyzet? - erről kérdezte Csernyánszky Judit az utca emberét, és egy szakértőt az Egyesült Királyságban.

Ukrajna viszont egyre inkább közeledik az Unióhoz. Hisz pénteken a brüsszeli vezetés Kijevben tárgyalt. Merre az előre? És miért fenyegetőzik Putyin a háború első éves évfordulójához közeledve? – megbeszéltük Dunay Pállal, a berlini Marshall Center kutató-elemzőjével.

Noha az uniós pénzekért ácsingózunk, de a korrupció mértéke nemhogy javult, de még romlott is. A Transparency International elkészítette éves jelentését erről, Bodnár Barna küldött helyszíni beszámolót.

Sztrájk után – sztrájk előtt – folytatódik a kormány kifárasztásos játéka a tiltakozó pedagógusokkal.

Orbán Viktor ki fogja vinni Magyarországot az Európai Unióból – markáns vélemény Bojár Gábor üzletembertől.

Orbán Viktort nem érdekli más, csak a hatalommegőrzése és pénz – hogyan értékeli Enyedi Zsolt, a CEU professzora a magyar kormányfő ideológiáját?

Látványos fegyverbiznisz körvonalazódik az új honvédelmi miniszter háza táján, Magyarország a térség egyik meghatározó fegyvergyártója akar lenni. Orbán pedig szajkózza az ennek ellentmondó ideológiát – Magyarország minden háborúból ki akar maradni. Csak a pénz számít? – Kis-Benedek József válaszolt.

A legutóbbi időközi választások és a hétvégén várható újabb két választás új helyzetet teremthet, hisz a jelenleg legerősebb ellenzéki párt részvétele nélkül sikerült legyőzni a Fideszt. Marginális vagy maró kérdés? – tettük fel Ágh Attila politológusnak a kérdést.

Sokan keresik a választ arra, mi teszi stabillá - vagy legalábbis látszólag stabillá - az Orbán-rezsimet; mi az oka, hogy sértetlenül vészel át olyan kríziseket és botrányokat, amikbe normális országokban illik megbukni. Egy újabb értelmezési kísérletről szólunk majd.

Először az engedékenység, aztán a dac. A bejelentést, hogy a kormány hajlandó kivenni minisztereit az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból, követte a miniszterelnöki döntés: ha Brüsszel nem fizet, hát nem fizet, majd a kormány finanszírozza az Erasmus és Horizont-programokat.

A magyar kormány tényleg elhitte, hogy csak az oroszoktól tud gázt venni, de most talán eljön a kijózanodás ideje és elindul a diverzifikáció - mondja Holoda Attila. Mi lesz a Török Áramlattal, amit nyugati technológiával tartanak karban, de ez a szankciók miatt lehetetlenné válik?

Sereghajtók lettünk az Európai Unióban az ország vezetői miatt, akik tetejébe Brüsszellel is összerúgták a port. Kolosi Tamást, a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet) alapítóját arról kérdeztük, ez hogyan rendezi át mindannyiunk életét, vészesen nyílik-e az olló a szegények és a gazdagok között?

Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet. A 200 km-es gyaloglást nagyvárosi fórumok szakították meg, már ahol erre engedélyt adtak a helybéliek. Bodnár Barna összefoglalta a tanárok-szakszervezetisek hetét tárgyalta.

Szilveszter előtt egy nappal újabb, az egészségügyet felforgató rendelet jelent meg. Számos jel utal arra, a magánegészségügybe kergetik vele a betegeket. Kincses Gyulával, a Magyar Orvosi Kamara elnökével arról beszéltünk, mire mondtak nemet Pintérék az egyeztetések során Julia Gross, Németország budapesti nagykövete ellátogatott a Klubrádióba, Váradi Júlia készített vele interjút.

Páratlanul magas, az Európai Unión belül a legmagasabb a magyar infláció. A napnál világosabb, hogy ez nem, vagy nem elsősorban a háborús szankciók miatt van, hiába próbálja ennek ellenkezőjét beleverni az emberek fejébe a kormánypropaganda. Palócz Évával, a Kopint Tárki vezérigazgatójával elemezzük a helyzetet.

Betonkeményen áll a támogatottsági verseny élén a Fidesz. Az ellenzék hiánya, a háborús hangulatkeltéssel keltett félelem, vagy mi állhat e jelenség mögött. Böcskei Balázstól, az IDEA intézet kutatási igazgatójától várjuk a választ.

Az itthon mégannyira stabil népszerűségű Orbán Viktor gyenge pontja viszont a lassan magára ébredő Uniós közösség, amelyik a minap már új módszerrel, a jogállamisági eljárással adott pofont a magyar hepciáskodó vezérnek. Legfájóbb számára ugyanis, hogy csak a demokratikus alapelvek betartása után juthat a közösségi forrásokhoz – Andrew Arato New Yorkban dolgozó professzor beszél majd erről Csernyánszky Juditnak.

Idén Ukrajnának ítélték a Szaharov-díjat. Az átadáson ott volt munkatársunk, Bodnár Barna, aki az ukrán delegáció tagjaival készített interjút.

A magyar gazdaság lendületesen csúszik lefelé a lejtőn. Van-e visszaút és merre? – Inotai Andrást, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatóját kérdezzük.

Több mint 100 iskola csatlakozott a tanárok-diákok ülősztrájkjaihoz, s legalább 10 ezren tüntettek ismét a héten. A kormány még mindig néma – a tüntetések helyszínein járt Bodnár Barna.

Benzinhiány és -káosz után csak a még drágább üzemanyag maradt. Ezentúl csak tovább romlik a helyzet? – Deák András Györgyöt, Oroszország- és energiaszakértőt kérdeztük.

Hogy szavaznak majd az uniós pénzügyminiszterek a Magyarországnak szánt uniós alapokról az elkövetkező napokban? – Csernyánszky Judit interjúja az Európai Néppárt bolgár uniós képviselőjével, a kereszténydemokrata Andrey Novakovval.

Nagy a baj – elzárták a pénzcsapot Brüsszelben – mit gondolt az ide vezető folyamatról Balázs Péter, volt Európai Uniós biztos?

Jogállam, bírói függetlenség, korrupció – ezek álltak a magyarországi hibalista élén, állapították meg a Republikon Intézet szakértői egy nappal a brüsszeli döntés bejelentése után.

A gólok és a gólöröm másodlagos – a foci a pénzről és a politikai befolyásról szól – megkérdeztük a sportközgazdászt.

Nem csitul az infláció, a kormány beavatkozik a kamatpolitikába, ami nem sok jóval biztat. Lásd Törökország példáját, ahol hasonló kormányzati intézkedés hatására lett 80%-os az árdrágulás. A kormány kapkodása és amatőrizmusa mellé társul a még súlyosabb következményekkel járó uniós pénzmegvonás. László Csaba volt pénzügyminisztert kérdeztük a kilátásokról.

Hiába tiltakoztak a tömegek, módosította a fideszes többség a parlamentben a szociális törvényt, amit Szabó Tímea ellenzéki képviselő lex megdöglesznek nevezett. A kormány nem segít a bajbajutott és ellátásra szoruló embereken, és közben a felelősséget is hárítja, és persze forrásokat sem biztosít az elmúlt évtizedek legnagyobb válsága közepette.

A posztszocialista átmenet még mindig nem zárult le, hisz Oroszországról nem tudjuk, visszasüllyed-e a kommunizmusba vagy fenntartja a nemzeti szocialista állam ideológiáját. Az viszont egyértelmű, Oroszország katonai gyengeségének láttán elhárult annak a veszélye, hogy a NATO határait ne lehetne keletre tolni és új tagot felvenni. Értékelte a helyzetet a Magyar Tudományos Akadémia.

Taktikázik a Fidesz, amikor alapszervezeteket oszlat fel, de közben nem bomlik az egység, sőt szavazói mindent bevesznek, amit tálcán kínálnak nekik egy dezinformációs háború részeként. Az ellenzék kezdi összeszedni magát, merthogy sok labdát vissza lehet ütni – Nagy Attila Tibor politikai elemzővel tárgyaltuk át a témát.

Csaknem 400 iskola vett részt a pénteki munkabeszüntetésen és polgári engedetlenségi akcióban, aminek üzenete: a diákok, szülők és tanárok elégedetlensége egyre csak nő, a kormány viszont annál inkább visszahúzódik csigaházába. Mintha misem történt volna – helyszíni beszámolónkat hallották Bodnár Barna összeállításában.

A pánik és rémület határán voltunk, amikor – az eddigi hírek szerint – orosz rakéta csapódott be Lengyelországba két ember halálát okozva. Mi történt és mik a legfrissebb fejlemények? – erről Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt, egyetemi tanárt kérdeztük.

Pintér Sándor nagyívű átalakításba kezdett az egészségügyben, igaz, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes nyújtotta be a módosító indítványokat, a Magyar Orvosi Kamara ellenkezésének dacára. Számíthatunk valami jóra is? – erről beszélt rádiónknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem dékánhelyettese.

Teljesen elkerülte a kormánypárti sajtó figyelmét, – amin talán nincs miért csodálkozni – hogy magyar ügyekben tartott meghallgatást az amerikai kongresszus külügyi bizottsága november 15-én. Mert ott is terjed az aggasztó orbánizmus, és ott is árgus szemekkel figyelik, mit lép erre az Európai Unió.

Az „omertá” az olasz maffia hallgatási törvénye, a titkok erdeje lengi körül az országot vezető csoportot? Vajon jogában áll-e az állampolgárnak megtudni, hogy hová tűnt el az állami vagyon és kinek a zsebében landoltak az európai támogatások? – erről kérdeztük Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Intézet elnökét.

Az igazi válság még csak most következik, bár már tapasztaljuk, hogy napról napra rosszabbul élünk – Surányi György volt bankelnök és Bokros Lajos volt pénzügyminiszter helyzetértékelése az ártorzításról és a gazdaságpolitika hiányáról.

Gáz van a magyar energiabeszerzésekkel – miért játszik az Orbán-kormány orosz rulettet a gázvásárlásokkal? – a miértekre kerestük a választ Molnár Lászlóval, a GKI, a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatójával.

A republikánus lavina elmaradt, Donald Trump sem érezheti magát nyeregben, igaz a demokraták sem léptek előre, de Joe Biden nem szenvedett megalázó vereséget. – három amerikai vélemény az időközi választásokról, aminek a hatása túlmutat Amerikán.

Budapestre érkezett november 2-án az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttsége azzal a céllal, hogy az érintettekkel való személyes találkozások révén információt gyűjtsön a magyarországi kultúr-, oktatás- és médiapolitika különböző aspektusairól. A látogatás időzítése – mondhatni - ideális: a közoktatással kapcsolatos, szülők, diákok és tanárok által szervezett országos demonstrációk gyakorlatilag megszakítás nélkül folynak, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig épp péntekre hirdetett tömeges tiltakozást a Magyar Televízió székháza elé. A témáról Bodnár Barna összefoglalóját hallhatták.

November 8-án tartják a félidős választást az Egyesült Államokban. Joe Biden szerint a demokrácia megmaradása a tét. De miért is? Erre is választ adnak a riportok és miniinterjúk. Csernyánszky Judit az Egyesült Államokból jelentkezett riporttal.

Miként próbálja magához édesgetni a hatalom a fiatal értelmiséggé válókat? Remek ösztöndíjak a világ legjobb egyetemein – eddig teljesen rendben van. De mekkora az ideológiai elvárás amikor többek között Novák Katalin vagy Balog Zoltán válogatja ki a jelentkezőkből a továbbjutókat, ki tudja, milyen szempontok alapján? El kell-e adnia a pályázóknak a lelkét, ha szeretnék meg kapni a pénzes támogatást, vagy meg lehet úszni anélkül is? Ezen kérdésekre keresi a választ Nagy Iván László, a HVG újságírója.

Szakmai hibát vétettek-e a magyar titkosszolgálatok, vagy politikai megrendelésre cselekedtek, amikor még egy-két nappal a háború kitörése előtt is arról beszéltek zárt körben, hogy Oroszország nem fogja Ukrajnát megtámadni? És vajon hogyan értékeljük azt, hogy a feltűnően oroszbarát politikát folytató Orbán-rezsim nem utasított még ki egyetlenegy oroszországi diplomatát sem, miközben Európa sok országából azért küldik haza őket, mert gyanús, hogy hírszerző, titkosszolgálati tevékenységet is végeznek diplomáciai fedésben?

Az állam szerényen az ötödik helyre áll vissza a szociális ellátás támogatásában, nem akarja zavarni ebben az önmagáért felelős egyént, a családot, az önkormányzatokat és az egyházakat, bár teherbíró képességéről sem az egyéneket, sem a családokat, sem a kifosztott önkormányzatokat nem kérdezték. Maga az állami ellátórendszer lepusztult, emberei alulfizetettek. Tordai Bencével beszélgettünk.

Sosem volt még olyan, hogy egy tüntetőlánc bekerítse Budapest nagy részét, és olyan sem, hogy a város egy adott ponthoz képest 1 óra 42 percen át áramoljon a tüntető tömeg, annyian voltak. Az oktatás, a tanárok, a gyerekek jogai melletti kiállás tartós jelenléte is példátlan, mégsem tudható, milyen eredménye lesz. Bodnár Barna összefoglalója.

A magyar kormány sokadik győzelmét aratja Brüsszelben, ez most éppen a hosszú távú (esetünkben orosz) szerződések mentessége lenne a közös gázársapka ügyében, bár a Bizottság javaslatában a szerződések nem is szerepeltek. Az sem világos, végül is hogyan maradhatunk ki a közös árból, ha a Gazprom árait is a holland tőzsde mozgatja. És mi van ezzel a zavaros napelem történettel? Holoda Attilát kérdeztük.

Nem a fegyver veszélyes, hanem az ember és a hatalom – mondta egy egyszerű Jim Tenesse-ban, ahol riporterünk egy gun show-n, tehát fegyvervásáron - bemutatón járt, és megcsapta a hamisítatlan republikánus ideológia szele. Csernyánszky Judit interjúi.

Kormányzás helyett vakrepülés – Kéri László politológus szerint a rögtönzés és a tehetetlenség egyszerre jellemzi az orbáni válságkezelést.

Nagy Imre már nem aktuális, alakját megpróbálja homályba szorítani a kormányzati mítoszteremtés – beszélgetés Eörsi László történésszel.

Nem diákcsíny – tiltakozás és kiállás a tanár mellett – helyszíni riport egy budapesti diákmegmozdulásról.

Se szólás, sem szabadság – demokrácia-sirató Timothy Garton Ash brit politológussal.

A héten is folytatódtak a pedagógusok, szülők és diákok által szervezett demonstrációk és figyelemfelkeltő tiltakozások: országszerte több ezren élőláncokkal, aláírásgyűjtésekkel, tüntetésekkel álltak ki a pedagógusok mellett a közoktatásban résztvevők és a velük szolidaritást vállalók. A megmozdulások fő célja továbbra is a tanárok sztrájkjogának visszaállítása, béreik emelése, a tanterv szakmai szempontok mentén történő újratervezése, és az óraszámok csökkentése. A hét történéseit Bodnár Barna foglalta össze.

Nem választották be az úgynevezett integritás-hatóságba Bod Péter Ákost, a Nemzeti Bank volt elnökét. Az egyetemi tanár azt mondja: nem érte meglepetésként, hogy nem számítanak rá a korrupció elleni harcban, és elemzi azt is: mint jelent nekünk a jegybank új kamatpolitikája.

Becslések szerint 40 ezren vehettek részt a nemzetközi pedagógusok országos sztrájkján és polgári engedetlenségi mozgalomban. A kormány füle botját nem mozdítja. Kövér házelnök bántóan reagált. Az utóbbi évtized legnagyobb kormányellenes tüntetéséről Bodnár Barna helyszíni beszámolója.

Pintér Sándor belügyminiszter vette kézbe az egészségügyet is, mint aki mindenhez ért. Nem lesz szabad orvosválasztás és korlátozzák a betegáltogatást. Csakhogy egykét dolgot kiragadjunk. Erről beszélgettünk Kökény Mihály volt egészségügyi miniszterrel.

Minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottság nem vonja meg az uniós forrásokat a magyar kormánytól. Brüsszel elhiszi, hogy a korrupcióellenes törvények nyomán varázsütésre megszűnik a kormányzati korrupció? Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját kérdeztük.

A lengyel elnök berezelt: amerikai atomfegyvereket kér arra az esetre, ha Putyin beváltja fenyegetését, és nukleáris támadást indít. Milyen veszélynek vagyunk kitéve? Maciej Kisilowski lengyel szakértőt, a CEU kutatóját kérdezte Csernyánszky Judit.

Milyen adatokat fognak kiszedni belőlünk, visszaélhet a kormány az adatainkkal? Mit nem kell feltétlenül megmondani? És mi kötelező? – ezekről kérdeztük Mellár Tamást, parlamenti képviselőt, a KSH volt elnökét

Zuhan a forint, miközben a térség valutái stabilak a miénkhez képest. Nem látni az infláció végét és vajon fenyeget-e államcsőd? – Békesi László volt pénzügyminisztertől vártunk erre választ

Veszélyben Európa energiabiztonsága. De lesz-e elég gáz fűteni a zimankóban? S mit tudunk a mélytengeri gázvezeték szabotázsakciójáról? – A Corvinus Egyetem szakértői kerekasztal beszélgetésén járt Molnár Tamás

Mi lesz a következménye az Ukrajnában tartott orosz referendumnak, amellyel területeket akar Putyin annektálni a Krím félszigethez hasonlóan? Mit szólnak Kijevben Orbán orosz politikájához? – erről beszélgetett Csernyánszky Judit Serhii Shapovalov ukrán elemzővel

Újabb exodus, de most nem Ukrajnában, hanem Oroszországban, miután Putyin mozgósítja a tartalékosokat. Összeomlik vagy összeszedi magát az orosz katonai vezetés Ukrajnában, ahol egyre több területet szereznek vissza Zelenszkijék – Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő

Blöffölnek vagy betartják? Van esélye a magyar kormánynak, hogy higgyen Brüsszel a beterjesztett korrupcióellenes törvényeknek? – Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a University of NY in Prague oktatója

A Budapest Fórumon jártunk, ahol két napon át nemzetköziszaktekintélyek vitáztak arról, fenntartható-e a demokrácia. Toby Trister Gátit kaptuk mikrofonvégre (Csernyánszky Judit interjúja).

A nemzetközi alapjövedelem hetében járunk, és annak jártunk utána, van-e esélye az alapjövedelem bevezetésének Magyarországon? Helyszíni beszámolónkat hallották, Molnár Tamástól.