Archívum

Soros európai uniós elnökség: jócselekedet helyett gyűlnek a feketepontok – Balázs Péter volt külügyminisztert kérdeztük.

Sok olyan kérdést is fel tudtak tenni az egyetemistáknak, amire a felnőttek biztos nem válaszoltak volna – számol be egy friss, Aktív fiatalok Magyarországon címmel készített kutatás eredményéről örömmel a szociológus. Diktatúra, migráció, szexuális orientáltság? A kutatás vezetőjét, Szabó Andreát és két hallgatót is megkérdeztünk az országban növekedő elégedetlenség okairól. Nemes Dávid riportját hallhatták.

Heindl Péter átírt üzeneteit – szerencsére - sok helyen olvashatjuk az óriásplakátokon. Most végre Fortuna is felültette a szekerére. Őt kérdeztük a részletekről.

Jópáran jobb fülüket letapasztva jelentek meg a republikánus elnökjelölő konvención, hogy ezzel szolidaritásukat fejezzék ki a merényletet túlélő Donald Trump iránt. Utóbbi péntektől hivatalosan is a konzervatívok elnökjelöltje. Nagybeszédében ugyan az ország egyesítéséről beszélt, de közben szapulta és őrült jelzőkkel illette a demokrata vezetést. Jelen pillanatban egyértelműen neki áll a zászló, a republikánusok egységesen felsorakoztak mögé. A konzervatív agytröszt, az AEI választási szakértőjét, John C. Fortiert kérdezte a legfrissebb fejleményekről Csernyánszky Judit.

Orbán uniós békegalambnak álcázva repdesett kontinensek között. Mire számíthat megint miatta Magyarország? – Erről beszélgettett Csernyánszky Judit szakértőkkel, politikusokkal.

Harmadszorra is Karácsony győzött. Biztos? De tényleg? – Tóth Zoltán választási szakértő beszélt a jogállami sértésekről.

Védelmi pénzt a maffia szokott szedni. Ezek szerint a kormány már a látszatra sem ad – Dávid Ferencet, a VOSZ volt főtitkárát kérdeztük

CSOK és babaváró program – megint módosították a feltételeket, hogy népesedjünk – Horváth Ádám riportját hallották.

Egységes ellenzék nincs, nem is volt, és kérdés, hány pártra vár lassú halál a közeljövőben. A Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd küszöb alatt van már. A baloldal eltűnni látszik, miközben állítólag 20 százalék baloldali szavazó van az országban. Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője volt a vendégünk.

Orbán Moszkvában: az uniós vezetők sorra jelentették be, hogy a féléves elnökség nem jogosít tárgyalásra Brüsszel nevében. Orbán azt mondta, ő csak kérdéseket tesz fel a béke érdekében. Után a Türk Tanács ülésére ment, az azeriek által megszállt hegyi-karabahi Shusába, ahonnan az örmény lakosságot elüldözték. Kerner Zsoltot, a 24.hu szakújságíróját kérdeztük.

Miben lehet, miben legyen, és miben lesz más az Unió az európai parlamenti választások után? Erről szerveztek angol nyelvű internetes eszmecserét: a résztvevők Bruszt László, a CEU Demokrácia Intézete igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital vezetője, Claudio Radelli, a firenzei Európai Egyetemi Intézet professzora és Thu Nguyen, a Jacques Delors Központ igazgatóhelyettese. Kárpáti János beszámolója.

Az Európában is megfigyelhető politikai jobbra fordulás az Egyesült Királyságot nem érinti – a szavazók nagy része felsorakozott a Munkáspárt mögé. Az előzetes eredmények szerint kétharmad közeli győzelemről kérdeztünk egy szavazót és egy elemzőt. Előbbi, Sandra Ernstoff sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetével foglalkozik, Thom Brooks pedig a Durham egyetem professzora. Csernyánszky Judit összeállítása. 

Jó döntést hozott-e Gyurcsány Ferenc, amikor nem mondott le? – erről Lengyel László politilógus-közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnöke mondta el véleményét.

Daniel Freund az utolsó pillanatig küzd azért, hogy ne tölthesse be a korruptnak tekinthető magyar kormány az EU soros elnökségét. 20 ezer aláírást gyűjtött. A Zöldek német uniós parlamenti képviselőjét és László Andor uniós biztost kérdeztük, mire számíthat Európa, ha Orbán tölti be fél évig a legfőbb szervezői uniós posztot, ha ő lesz a legnagyobb nemzetközi közösség házigazdája. Csernyánszky Judit kérdezte őket.

Bombaként robbant a hír, akcióba lépett a Szuverenitásvédelmi Hivatal, s vegzálni kezdte az Átlátszó mellett a Transparency International civil jogvédő szervezetet. Ligeti Miklós jogi igazgatót pedig mi faggattuk ki.

Összeült Budapesten az ENSZ szólásszabadságért felelős volt raportőre, továbbá a magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International a CEU Demokrácia Intézete, a Magyar Ügyvédi Kamara képviselője, hogy tisztába tegyék, hányadán is állunk a szuverenitásunkkal, a jogállamisággal és persze a szólás és véleménynyilvánítás szabadságával. A vitát a New York Times egykori tudósítója vezette, ahol Kárpáti János járt.  

Folytatódik-e a Fidesz magányos bolyongása az Unió végtelen terein azt követően, hogy a Konzervatívok frakciója mégsem fogadja be: igaz, a hírek szerint hivatalosan nem is jelentkezett felvételre. Vagy jön a széljobb, oroszpárti Identitás frakció? Miért nem akart Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szövetkezni az utóbbi alakulattal? Stefano Bottoni történész értékelte a helyzetet.

Gyurcsány Ferenc távozása a DK éléről még sosem került elő ilyen élesen, igaz, a párt még sosem szenvedett ilyen megrázó vereséget a maga állandó üvegplafonja alatt. A pártvezető egyelőre inkább szétbeszélni látszik a lemondás sokak számára nyilvánvaló kényszerét. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nyilatkozott nekünk.

Három hónapon át vizsgálta az ügyészség Magyar Péter hangfelvételét, amelyet volt feleségével, Varga Judit akkori igazságügy-miniszterrel készített titokban. Az volt az egyik kérdés: elmulasztotta-e valaki a feljelentési kötelezettségét, például a Schadl-ügy irataiba belenyúlással kapcsolatban. Az ügyészség most közölte: nincs miről beszélni. Tényleg? Józsa Márta kérdezte Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót.

Hiba, hogy nem nyomták újra a szavazólapokat, amikor Szentkirályi Alexandra az utolsó pillanatban visszalépett. Autokratikus körülmények között történt így a választás – állítja Tóka Gábor, a Vox Populi blog szerzője.

A Republikon Intézet szerdai választásértékelő pódiumvitáján ugyanazokat a tényeket – ahogy az már lenni szokott - gyökeresen eltérően értelmezte Závecz Tibor közvélemény-kutató és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Kárpáti János összeállítását hallhatták.

A XII. kerület most megválasztott polgármestere, a kutyapártos Kovács Gergely el kívánja távolíttatni az elmúlt 20 évben sokat kritizált Turul-szobrot. Zoltán Gábor író szerint az emlékmű az akkori és az újra előkerülő nyilasokat, szélsőjobboldaliakat idézi. De mielőtt jönnek a daruk és elviszik szerinte tisztázni kellene, hogy pontosan hogyan is kerülhetett éppen ide, a nyilas vérengzések egykori helyszínére ez a szobor.

Nem tudja ellenőrizni az Európai Bizottság (EB), hogy a szociális juttatások az ellenzéki önkormányzatokhoz is eljutnak-e. Andriana Sukova, az EB Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás igazgatóságának általános főigazgató-helyettese a héten Budapesten járt, ahol azt is hangsúlyozta: a pedagógusok béremelése kizárólag a kormányon múlott, hiába kommunikálták ennek ellenkezőjét. Csernyánszky Judit interjúja.

A Hetes stúdióban ezúttal többször bekapcsoltuk a Magyar Péter-féle tüntetésen lévő kollégáinkat. A második órában pedig élőben beszéltük meg a hét eseményeit.

Természetesen végig élő műsort hallhattak, hiszen éppen mellettünk zajlott a Hősök terén és a becsatlakozó Andrássy út egy részén is a Tisza Párt, vagyis Magyar Péter kampányzáró rendezvénye. Már déltől fokozatosan érkezetek az emberek, külsőségeiben is igen grandiózus esemény volt. Selmeci János munkatársunk jelentkezett be a demonstrációról.

Azért van más is a világon, amivel foglalkoztunk:

Szerkesztőnk, Józsa Márta tekintette át a mögöttünk lévő hét hazai kampányeseményeit, amiből azt is sejteni lehetett, hogyan alakulhat vasárnap a választási részvétel, de azt, hogy a közvélemény-kutatók által egyöntetűen prognosztizált  Fidesz-fölény, vagyis a papírforma mennyiben teljesül, nyilván senki nem tudja.

Most sokkal több szó esett az önkormányzatival egy időben tartott európai parlamenti képviselőválasztásról, mint bármikor előtte. A Fidesz, élén Orbán Viktorral végtelenül ki is élezte a kérdést: háború vagy béke a tét, mármint szerinte a Fidesz június 9-i szereplésétől függ a  válasz. Persze ebből egy szó sem igaz, de jól hangzik, azonban László Róberttel, a Political Capital vezető elemzőjével arról váltottunk szót, mekkora a belpolitikai súlya, illetve tétje az EU-s választási eredményeknek.

Meglepetés vagy megvezetés? – egyetlen héttel az EP-választások előtt még mindig nyitott a verseny, de mit mondanak a friss Medián felmérések és Hann Endre?

Csak az MTVA jött ki győztesen a választási vita-komédiából? Volt egyáltalán értelme megrendezni és részt venni rajta? – Kemény Dániel a Várkert Bazárt előtt összegyűlt embereket kérdezte.

Tiltakoznak a művészek a kultúra elleni újabb kormányzati szigorítások ellen – Zsdanov elvtárs, Sztálin kulturpolitikusa mind a tíz ujját megnyalná. Mint mond erről Óbuda alpolgármestere?

Van kiút és van visszaút a hetes cikkely szerinti eljárásból – erről nyilatkoztak szakértők a Klubrádiónak a lengyel sikerek láttán. Varsó megkapja a befagyasztott pénzeket.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Mi zajlik a mélyben? Milyen állapotban van a szlovák társadalom, miért következhetett be a Robert Fico miniszterelnök elleni merénylet? Liszka József szlovák publicistát és etnológust kérdeztük.

Keletre vagy Nyugatra mutat a magyarok iránytűje? A pozsonyi székhelyű GLOBSEC nemzetközi biztonsági elemző műhely felmérése alapján adható rövid válasz persze az, hogy többségében Nyugatra, de Kína iránt is meglepően erős érdeklődés mutatkozik. A kutatás eredményeit bemutató rendezvényen, amelyet a Political Capitallel közösen tartottak, Kárpáti János járt.

Hogyan kell elkezdeni a jogállam romjain az újjáépítést? Kerekes Zsuzsa alkotmányjogásszal, egy most megjelent – Magyar Bálint és Gadó Gábor nevével is fémjelzett kötet apropóján beszélgettünk.

Megjárta a poklok poklát – ezekkel a szavakkal írta le a számunkra szinte elképzelhetetlen szenvedést, amit Olekszij Anulja ukrán hadifogolyként élt át  miközben három orosz börtönt is megjárt. Az ukrán nagykövetségen szervezett találkozón beszélt az orosz propagandáról, amelynek a saját családja is áldozata lett és megtudtuk, miután kickbox mesterségen edzett fizikumának köszönhetően túlélte a viszontagságos 10 hónapot, most együttműködik a Nemzetközi Büntető Törvényszékkel – Csernyánszky Judit készített vele interjút.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Amennyiben Magyar Péter ráindítja jelöltjeit az ellenzékre, a nevető harmadik nyerhet. Hogy látja a politológus? Kéri Lászlót kérdeztük.

20 év az Európai Unióban. Akik a csatlakozásnál bábáskodtak, azok történelmet is írtak. Kárpáti János több konferencián is járt.

A 12 éves bőnyi kislány késelése nem teljesen egyedi eset. Mi zajlik az iskolákban? És a gyerekek fejében? Ercse Kriszta oktatáskutató, pszichopedagógus válaszolt.

Több helyen erőszakhoz vezettek és ki tudja még hova vezetnek az amerikai elit egyetemeken kitört Gáza- illetve Hamász-párti tüntetések – erről kérdezte Csernyánszky Judit az egyik érintettet, a Kansas Egyetem történelem professzorát, David Farbert.

Mire kell készülnünk a júniusi választásokkor, és mi történik azokkal a polgármesterekkel, képviselőkkel, akiket megválasztanak ugyan, de csak négy hónap múlva kezdhetik meg a munkát? És hogyan lehet megelőzni az esetleges választási családokat? Tóth Zoltán választási szakértővel beszéltünk minderről.

A héten tartotta meg az Európai Parlament a választások előtti utolsó plenáris ülését. Megemlékeztek arról, hogy 2004. május elsején tíz új taggal, köztük Magyarországgal bővült az Unió. A strasbourgi ünnepségen a mostani húszévesek feltehették a kérdést az egykori döntéshozóknak, hogy mit vártak a csatlakozástól, és mi valósult meg a terveikből. Tíz találkozás, tíz fiatal emberrel. Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Sólyom László, az alkotmánybíráskodás kezdetei és az alkotmányosság ügye Magyarországon címmel rendezett kétnapos konferenciát az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a CEU Demokrácia Intézete. Minden előadó az általa nagyrabecsült első alkotmánybírósági elnök elveinek ismeretében kereste a választ a manapság mindenkit leginkább izgató kérdésre: miként lehet egy leválthatatlannak látszó autokrata rendszert leváltani legitim módon. Csernyánszky Judit összeállítása következett.

Áldás vagy átok? Megmenti vagy elveszejti az emberiséget a génmódosítás lehetősége? Varga Mátéval, az ELTE genetikai tanszékének docensével jártuk körbe a kérdést.

Három helyet hozhat Magyar Péter pártjának az uniós választás, s a most elindult országjárás helyzetbe hozhatja az önkormányzati választásokon is. Ágh Attila politológust kérdeztük.

Nincs jogállam – mondja dr. Heindl Péter, aki ellen évek óta tartó bírósági eljárások folynak, mert átírja, átragasztja a szerinte hazug és fideszes szolgálatban álló kormányzati plakátokat. De azért nincs jogállam, mert nincs számottevő társadalmi ellenállás, akár polgári engedetlenség? Bár a bíróság szerint bűncselekmény, amit tesz, szerinte a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik.

A Bundestag külügyi bizottsága szerint Orbán Putyin trójai falova az Európai Unióban, és ha nem változik a politikája ajtót kell mutatni neki. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint amikor Orbán Viktort kiküldték kávézni, már ajtót mutattak neki. Meddig mehet el a hintapolitika? – a többi között erről is kérdeztük a volt külügyminisztert.

A Hetes Stúdió második órájában Hardy Mihály Bolgár Györggyel, Ágh Attila politológussal, Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökével, Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, valamint Somogyi Zoltán szociológussal beszélgetett Magyar Péter Kossuth térre szervezett tüntetéséről.

Élőben jelentkezett a Hetes stúdió. Közvetítettük a Magyar Péter által Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért néven meghirdetett eseményen elhangzó beszédeket, kapcsoltuk helyszíni tudósítóinkat és közben a stúdióban elemeztük a történéseket.

Hardy Mihály műsorvezető mellett ott volt a stúdióban Bolgár György is.

Az első órában beszélgettünk Epres Attila színésszel, kollégánkkal, aki a március 15-i "Zászlóbontás március idusán"  címmel meghirdetett tüntetésen maga is megjelent a színpadon. Arról mesélt, hogy csöppent oda.

Velünk volt Ágh Attila politológus is, aki szerint a tüntetés rámutatott arra tényre, hogy a Fidesz elvesztette a közvélemény feletti kontrollt.

Magyar György a Magyar Péterről a jogász szemével.

Mi zajlik eközben az ellenzéki színpadon? Nyakunkon a választási kampány, és az ellenzék nemcsak önmagával küzd, hanem a Magyar Péter-jelenséggel is. Miközben megmozdult a társadalom, kikerült az ellenzék a fókuszból? A Republikon Intézet fórumán járt Kárpáti János, és az ellenzéki kampányról ad helyzetjelentést

Mi történik? Kiváncsi a kormány az ellenzék véleményére? Horváth Csabát invitálta Lázár János egy kis csevejre.

Még mindig nem ocsúdott fel Oroszország, de a világ sem a rendkívül brutális terrortámadásból. Be tudja-e csapni Putyin a népeket? Félelem és deziformáció uralja most az országot? Ezekre a kérdésekre ad választ Mikhail Troitskiy, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora és Bendarzsevszkij Anton, Oroszország-szakértő Csernyánszky Judit interjúiban.

Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter Magyar Péter tanúmeghallgatásáról és arról is beszélt, hogy azok a felvételek, amelyek bemutatását keddre ígérte titkosszolgálati-, vagy magánfelvételek lehetnek-e.

Nem csak abuzálás éri a nevelőotthonokban a gyerekeket, a körülményeik is elborzasztóak. Kende Ágnes szociológus, oktatáskutató vizsgálta a körülményeket, és ezen belül is, hogy a roma gyerekek milyen diszkriminációnak vannak kitéve.

Új szakaszba lépett a háború Putyin újraválasztása utáni megerősödésével és az egyre gyakrabban hallható nyugati kimerültséggel, az "elég volt" mentalitással. Ahogy kezdetben vonakodtak a fegyverszállításoktól, úgy most is ellenzik a nyugati tagállamok Ukrajna megsegítését - de ezúttal katonákkal. Eljöhet annak az ideje, amit most még bizonytalanul mondogat a francia elnök: miszerint csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. Erről is kérdeztünk két elemzőt, a Chatam House és a Londol School of Economics intézményétől. Csernyánszky Judit interjúja.

Az ukrajnai harcok a belátható jövőben is valószínűleg folytatódnak, mégpedig nagy intenzitással, anélkül, hogy a két fél bármelyike áttörést tudna elérni. Ezt jósolja Thomas Greminger svájci diplomata, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ volt főtitkára. A budapesti Andrássy Egyetemen tartott előadásáról Kárpáti János készített összefoglalót. 

Az ünnep jegyében – jegyzet helyett – a műsor elején Petőfi Akasszátok föl a királyokat! c. versét hallhatták Kálid Artúr előadásában.

Március 15-én a közveszélyes demagógiától az égetően fontos európai kérdésekig terjedt az ünnepi beszédek spektruma. Az ünnepről és ünneplőkről Józsa Márta összefoglalóját hallhatták.

Még mindig az ünnepnél maradva, történelmi vizekre eveztünk: a dicsőséges tavaszi hadjárattól a boldog békeidőkig. Fegyveres lázadás és forradalom vagy kiegyezés a kétfejű sassal? Mit hozott a viharos magyar történelem a XIX. században? Hermann Róbert történésszel Hardy Mihály beszélgetett 1848 tanulságairól.

Elfogyott Washington türelme, nem tűri tovább tétlenül az Orbán-kormány packázását. Példátlanul keményen beszélt erről NATO-csatlakozásunk 25 éves évfordulóján David Pressman, budapesti amerikai nagykövet. Csernyánszky Judit összeállítása a CEU és az amerikai nagykövetség konferenciájáról.

Kötelező jogszabályt alkotott az Európai Parlament a sajtószabadság védelméről, kérdés, hogy talál-e alóla kibúvót a magyar kormány. Az új szabályozásról Kárpáti János készített összefoglalót.

Zsugorodik a Fidesz tábora, mivel a pedofil kegyelmi botrány után árnyék vetődött az új köztársasági elnökre. Sulyok Tamás megtörte hosszú hallgatását és tagadott. Mi történik? – Horn Gábort, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökét kérdeztük.

A keresztényinek hirdetett ország szexuális erkölcséről ad képet az, hogy az oknyomozó újságíróknak köszönhetően csaknem minden nap kirobban egy-egy pedofilbotrány, évek óta elhallgatott esetek kerülnek napvilágra. Kárpáti János a várható törvényi és alkotmányos változásoknak járt utána, adnak-e reményt a gyermekek és fiatalkorúak megvédésére.

Sorra jelentik be igényüket állami iskolák átvételére az egyházak és az alapítványi fenntartású egyetemek. Központosítás és magánosítás egyszerre? Nahalka István oktatáskutatót kérdeztük erről.

Nemcsak a botrányos bel- és gazdaságpolitika, de a külpolitikája is a mélybe lökheti az országot, miután Orbán Viktor a bűnvádi eljárás alatt álló Donald Trumphoz dörgölőzik. Csak remélhető, hogy nem adófizetői pénzen kereste fel legjobb amerikai barátját a magyar miniszterelnök. Csernyánszky Judit egy amerikai és egy magyar szakértővel beszélte át a történteket.

Az orosz társadalmat megrázta Navalnij halála és temetése – noha nem volt váratlan a tragédia. Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, közíró tudathasadásos állapotról és politikáról beszélt.

100 nap múlva esedékes az uniós választás. Strasbourgban járt kollégánk, Csernyánszky Judit, hogy első kézből tájékozódjon a kampányról.

Hatássa lehet-e, és ha igen, miként a jobbára kegyelmi ügyként emlegetett botrány a nők közéleti szerepvállalására? Kissé durvábban: lehet-e most úgymond libák ügyetlenkedésére hivatkozni? Ez is felvetődött a Republikon Intézet "Nők apolitikában" című rendezvényén.

Mi köze a vörösnyakú lúdnak a globális felmelegedéshez? A klímaváltozás miatt egyre inkább romlanak a talajok, egyre kevesebb a víz és egyre bizonytalanabb a jövő. Tokody Béla ornitológussal próbáltuk megfejteni a problémát.

Orbán eldöntötte, mi csak tudomásul vehetjük, ki képviselheti államfőként hazánkat a világban. Ezt hívjuk demokráciának? Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions igazgatóját kérdeztük.

A szuverenitás jelen esetben nem mást jelent, mint Orbán Viktor hatalmát – fejtette ki a Klubrádiónak nyilatkozva Fleck Zoltán jogász-szociológus a Progress Alapítvány rendezvényén, amelyen a Belvárosi Szabadegyetemmel együttműködésben, Szentes Ágotával és Szegvári Péterrel közösen elemezték az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, a jogállam magyarországi lebontását, illetve az önkormányzati autonómia válságát. A riporter Kárpáti János volt.

Kis magyar lélektan a 150 ezeres civil tüntetés után és a választásokra készülő ellenzék esélyeiről – Ágh Attila professzorral beszéltünk erről.

Rossz stratégiát választott a NATO az orosz invázióra adott válaszával – véli David J. Betz, a londoni King’s College hadtudományokkal foglalkozó professzora, aki rádiónknak adott interjút. Még az is elhangzott szájából, hiba volt felvenni Magyarországot a többi kelet-közép-európai országgal a NATO-ba. Szerinte nincs jövője a szervezetnek. Csernyánszky Judit interjúit hallhatták.

A miniszterelnök évértékelőjét nyomon követtük a Hetes Stúdió műsorában is.

"Jó emberek is hoznak rossz döntéseket" – kommentálta felvezetőjében Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit a kegyelmi botrány miatti lemondását, hangsúlyozva, Novák "a jó tulajdonságainkat testesítette meg" államfőként, de lemondása nehéz helyzetet teremtett, mint Orbán fogalmazott: "olyan ez, mint egy rémálom". A kegyelembotrányt, a lemondáshoz vezető okokat még nem említette, csak annyit mondott: "Távozása bár helyes, de nagy veszteség".

Varga Juditról azt mondta, Novák határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. Bolgár György a Hetes Stúdió második órájában felhívta a figyelemet arra, hogy a gyakorlat nem töretlen, Göncz Árpád államelnök 1998-as, Kunos Péter, az egykori Agrobank vezérigazgatója ügyében hozott kegyelmi határozatát Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter nem fogadta el, nem jegyezte ellen.

Azt is megjegyezte, minél gyorsabban le kell vezényelni az új államfő megválasztását Orbán szerint, ezt várja a Fidesztől, de arról nem beszélt, hogy van-e már jelöltjük, és ha igen, ki az.

Ötvenezerre saccolják a péntek esti tüntetés résztvevőinek a számát. Odakint most szörnyek járnak volt a címe, influenszerek szervezték, a kormány saját teljesítetlen, a gyerekvédelemről szóló ígéretét kérték számon, és politikamentességet hirdettek. Ez egy-két, a hivatalos demonstráció után történt incidenstől eltekintve teljesült is. Volt, aki csalódott amiatt, hogy elmaradtak a kormányváltó üzenetek, és volt olyan is, aki optimistán ment haza, mondván, hogy ez ígéretes kezdet. Józsa Márta helyszíni beszámolója.

A napokban harmadik évébe lép az oroszok ukrajnai háborúja. Az ukránok nem adnak fel egy zsebkendőnyi területet sem, az oroszok viszont nem tudnák elviselni a vereség szégyenét, ezért még ha ellenzi is az átlagember, azt mondja, a háborút győzelemre kell vinni – többek között erről beszélt nekünk Budajevszkij Pavlo ukrán üzletember és civil aktivista, valamint Helen Womack brit újságíró, aki 30 éven át tudósított Moszkvából. Most mindketten Budapesten élnek, és megdöbbentette őket Alekszej Navalnij pénteki halála. Csernyánszky Judit összeállítása.

Balog Zoltán lemondásának okairól Perintfavi Rita teológussal beszélgettünk.

RENDKÍVÜLI élő Hetes Stúdió.

Hardy Mihály, Bolgár György és Lengyel László a stúdióban, vendégeik telefonon keresztül mondták el véleményüket a szombati lemondásokról.

Dagad a botrány az államfői amnesztia-döntés körül – ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg?

Az ukrán mór megtette a kötelességét, vagyis Zaluzsnij tábornok mehet. Helyette Alekszandr Szirszkij vezérezredes lett a vezérkari főnök – de vajon mi változik ettől az ukrán-orosz fronton?

Mesés fizetéseket ígérve toboroz a magyar honvédség – vajon mi indokolja a nagyarányú magyar fegyverkezést és vajon legyőzhető-e a katonaságnál a létszámhiány pusztán pénzzel?

Budapest felszabadulása – kitörés napja vagy a becsület napja? Mit mond a történész 1945 februárjáról – 79 év távlatából?

Milye nválasztási etikát érdemes követnie az ellenzéknek - erről írt tanulmányt Miklósi Zoltán, a CEU professzora, politikafilozófus, aki ezt szakértői plénum előtt prezentálta. A prezentációs vita után Csernyánszky Judit Tóka Gábor választási szakértőt, a CEU docensét is megkérdezte arról: illegitim választási rendszerben etikus és értelmes dolog-e bojkottálni a választást. 

Bűntény, amit a magyar kultúrpolitika a filmesek ellen elkövet, a kurzus egyre inkább fasizálódik – legalábbis így látszik ez Pozsonyból Prikler Mátyás filmrendező, producer szemével.

Vége van-e a bíróságok politikai megszállásának vagy csak lassult a folyamat azután, hogy új, a szakmai függetlenségre vigyázó elnököt választott az Országos Bírói Tanács? – Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót kérdeztük.

Szégyenpadra került a harminc évvel ezelőtti éltanuló – harminc évvel ezelőtt kezdődtek meg az Unió közösségéhez való csatlakozás tárgyalásai. Az akkori magyar reményeket idézték fel a szakemberek.

Harminc évvel ezelőtt lépett életbe hazánk és az akkor még Európai Közösségnek nevezett későbbi Unió között az a társulási megállapodás, amely elindította a magyar integrációs folyamatot. Az évfordulón a Magyar Közgazdasági Társaság európai uniós szakosztálya pódiumbeszélgetésen idézte fel a kezdeti törekvéseket, reményeket. Akkor még örültünk annak, hogy Brüsszel ügyel a jogállamiságra. Kárpáti János összeállítását hallhatták.

Elszabadult hajóágyúként üzemel a magyar külpolitika. Az irányt az adott pillanat üzleti érdekei határozzák meg, és nem a demokratikus alapelvek. Ahogy ez a dívik a belpolitikában is. A következményekről kérdeztük Balázs Péter volt külügyminisztert, uniós biztost.

Üzbég krumplikutató központ vagy Horizont és Erasmus – szerintem kitalálják, melyiket támogatja a kormány, ha a tudományos kutatás és akadémiai szabadság útjait fürkésszük. Élcelődve, de kiábrándultan értékelték a magyar tudományos kutatás irányításában, finanszírozásában bevezetett változtatásokat annak a minapi panelbeszélgetésnek a résztvevői, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma létrejöttének ötödik évfordulója alkalmából tartottak a Három Holló kávéházban. Az ott elhangzottakból Kárpáti János idézett fel részleteket.

Kihúzta Orbán a tüntetések méregfogát Orbán, amikor 32%-os pedagógusbér-emelést ígért? Nahalka István oktatáskutató adott választ.

A félmilliós tüntetés konklúziója és a szélsőjobb német pártok betiltásának dilemmája került a középpontba, amikor egy teljesen hétköznapi német tüntetővel tudtunk beszélni annak kapcsán, hogy az AfD egypár rokonlelkű pártjával több millió „idegen” deportálásának tervét egyeztette a Potsdam melletti hotelben, s amit a mendemondák után később a média is megerősített. Csernyánszky Judit beszámolója a rasszizmus és a szélsőjobb előretöréséről.

Hideg napok és lopakodó nácik a kertek alatt – a történelmi mítoszgyártás zavartalanul folytatódik a szélsőjobbon – beszélgetés Síklaki István szociálpszichológussal.

Mit ér a gyári dolgozó, ha magyar, és mennyit, ha vietnámi? A salgótarjáni példát vettük nagyító alá.

Klímavédelem és bevándorlás – a hagyományos bal- és jobboldali témák helyett a válsággócokról szólhatnak az európai parlamenti választások – véli Dessewffy Tibor szociológus.

Ne oldják fel a befagyasztott uniós pénzeket, amíg nem látjuk tisztán, milyen eredményt hoz az Országos Bírói Tanács hat év után, január 8-án esedékes újraválasztása. A jogszabályok kozmetikázása helyett győződjünk meg arról, valóban megreformálták az igazságügyet – figyelmeztettek uniós képviselők. Nem így történt. De mi történt az OBT újraválasztásakor? Erről kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust.

A magyar lakosság mintegy fele fontosnak tartja, hogy keresztény értékek mentén irányítsák az országot, ugyanakkor a megkérdezettek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Az egyházak politikai szerepvállalásáról a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóintézet tartott online konferenciát tartott – Kárpáti János számolt be róla.

Egyre több egészségügyi osztály és ellátás szűnik meg, az államtitkár szerint nem szükséges, hogy minden megyében legyen például szemészet. Az emberek nyomás alatt vannak tehetetlenségükben, hogy a magánegészségügyet válasszák. A kilátásokról Mihályi Péter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.

Faludy György unokája, Alexander, aki Angliában született, számos gyerek- és felnőttkori lelki hányattatás és sérülés ellenére most úgy gondolja Magyarországon érzi magát otthon. Az egykoron ünnepelt világpolgár-költő nagyapjához fűződő viszonyáról és az orbáni rendszerről beszélgetett vele egy hosszú teázás alkalmával Csernyánszky Judit. 

A világ, és ezen belül Európa újabb konfliktusok felé sodródhat 2024-ben, és ezek része a jobbközép és a szélsőjobb flörtje, aminek a gyümölcse Finnországban, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban, és Ausztriában is látható. Az Unió nem látszik felkészültnek erre a hullámra. Andor László közgazdászprofesszort, korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős uniós biztost kérdeztük.

A jobboldal előrenyomulása az európai parlamenti választáson valóban várható, de a radikális jobb és a szélsőjobb azért nem  mosható össze. Putyin és az ukrajnai agresszió megítélése például megosztó, mondja a Princeton Egyetemen tanító  politológiaprofesszor Jan-Werner Mueller, aki kifogásolja, hogy a belső bomlasztással, konkrétan Orbánnal szemben nincs mersze fellépni az Európai Bizottságnak. Csernyánszky Judit interjúja.

Talán az Arktisz, tehát az Északi-sark volt a békés egymás mellett élés utolsó maradék területe, mára azonban éppúgy a nagyhatalmi vetélkedés terepe, mint a világűr: a Föld feltáratlan energiaforrásainak 20 százaléka lehet itt, az olvadás új hajózási és halászati jelentőséget jelent, plusz a katonai bázisok. Erről hallhatták Zoltai Alexandrát, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatóját, az Eurázsia Központ kutatóját.

Aki bérletet vásárol a város határán belül, az bármelyik szolgáltató járatára fel tud szállni, nem kell tudnia, hogy ki fizeti. Budapesten most az önkormányzat és a kormány vitája miatt veszélybe került az egységes bérletrendszer, aminek a már megszokott politikai acsarkodás mellett feltehetően az az egyik oka, hogy nincs valódi gazdája a regionális közlekedésnek. A témában történt éles hangú megszólalásokat Józsa Márta foglalta össze.

A szokásostól eltérően műsorunk első felében Kéri László politológustól megkérdeztük, mi bosszantotta a kormány intézkedései közül 2023-ban. Volt-e, amivel egyetértett és örült-e valaminek, ami az ország javát szolgálta.