Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
14/12/2024 15:16
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Wilk Valentin
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Karácsonyi békejavaslatával házalt tehát, legalábbis erről ír a NER sajtója, meg ünnepi fogolycseréről. Valakinek azért csak feltűnt, hogy miközben a magyar miniszterelnök ide-oda bokázva állítólag az ukrajnai fronton próbál kieszközölni fegyvernyugvást és fogolycserét, éppen csak Ukrajna vezetőivel nem beszélt erről. Maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij érezte úgy, hogy csak szóvá kellene tenni ezt, így be is jegyezte fészbuk oldalára, hogy nem beszélt Orbánnal, Orbán sem próbált vele, vagy bármely ukrán vezetővel beszélni, egyébként pedig a fogolycseréről hetek óta háttéregyeztetés zajlik az orosz féllel, s ehhez nincs szükség a magyar kormányfőre.
Mint ahogy a tűzszünethez sem kell becses személyének közbenjárása, hiszen mint a megtámadott ország vezetője, mégis csak neki és kollégáinak van tudása arról, mit, milyen feltételekkel akarnak elérni. Ha ez így van, akkor a NER sajtó abban is téved – vagy éppen hazudik –, hogy Zelenszkij visszautasította volna Orbán karácsonyi tűzszüneti javaslatát.
Lassacskán Floridából is megérkeztek a hírek a Trump-találkozóról, egészen pontosan az, hogy nincs hír, mert megbeszélésről senki sem tud, bár a kézfogós fénykép valódi, közben éppen annyi szó eshetett közöttük, ameddig egy protokolláris kézszorítás tart. Szent-Iványi István külpolitikus erről azt írja, hogy „… ez az egész békemisszió már nagyon kínossá és kártékonnyá vált. Ettől még sajnos belpolitikailag lehet értelme: a békemisszió a ’békepártiság’ nevű politikai termékének egy ’hitelesítő’ eleme, a hazai közvélemény erre fogékony részének eladható, de már egyre csökken azoknak a száma, akik ezzel etethetők.”
Nem érdemes újra és újra kivesézni, hogy a magyar kormányzati politika már régen csak a médiában zajlik, tehát beszélt és legfeljebb írott malaszt. A tényleges döntések – akár törvények vagy módosítások, kormányhatározatok és miniszteri rendeletek, vagy csupán szóbeli utasítások formájában – a hátsó szobákban, a nyilvánosság kizárásával, de többnyire az érintett szakemberek megkerülésével születnek. Az ellenzék. ami jobb ötlet híján, többnyire csak a kormány lépéseinek kritikáját zengi – ilyenkor ejnyebejnyézik egyet, jól megmondja, hogy le kell váltani a kormányt, majd visszatér kipárnázott, meleg klubjába.
Ez az egész szégyenteljes színjáték viszont most már nem e szereplőkre hullik vissza – Orbánt egyébként sem érdekli, hogy szinte csak negatív értékelést kap bárkitől is, sőt, mintha ragaszkodna a fenegyerek, a rossz fiú szerepéhez, az ellenzéknek meg már majdnem mindegy is –, szóval ennek a kínos játszmának a következményei minket, már kimondhatjuk a választók többségét sújtja.
Különben is az egyik legnagyobb baj, hogy a politikai beleszólás, egyáltalán a közügyekben való részvétel szándéka a rendszerváltás óta a nulla körül mutatkozik, el is hangzott sokszor nemzetközi fórumokon, hogy bármit tesz a kormány a demokrácia, az európai értékek ellen, ezt a magyarok már negyedik alkalommal maguk választották.
Földes György nemrég megjelent, igen részletes tanulmányában ír a baloldal elgyengüléséről, a feltámasztásának igényéről, lehetőségeiről, de egy helyen röviden megjegyzi, az nem politikai program, nem stratégia, hogy a kormányt le kell váltani. A mivel, milyen ígérettel, milyen világképpel, milyen megalapozottsággal – ez itt a kérdés. Szóval Orbán látványpéksége ellen kevés lesz csak betörni a kirakatot. Azt új termékekkel kellene berendezni.
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 14-i, szombati adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
