
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Mészáros Lőrinc rekreál - Dési János jegyzete
Jegyzetében Dési János azt képzelte el, hogy nézhet ki a Ga(rá)zdálkodj okosan NER-módra.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Zavarkeltés nyugaton – Hardy Mihály jegyzete
Az orosz propaganda boldogan tolja Trump szekerét, alkalomadtán pedig orosz diplomaták jelennek meg Magyarországon a magukat „hagyományőrzőknek” nevező félkatonai vagy a szimplán nyilasnak tekintő szervezetek háza táján.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben
Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága?
A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
14/12/2024 15:16
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Wilk Valentin
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Karácsonyi békejavaslatával házalt tehát, legalábbis erről ír a NER sajtója, meg ünnepi fogolycseréről. Valakinek azért csak feltűnt, hogy miközben a magyar miniszterelnök ide-oda bokázva állítólag az ukrajnai fronton próbál kieszközölni fegyvernyugvást és fogolycserét, éppen csak Ukrajna vezetőivel nem beszélt erről. Maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij érezte úgy, hogy csak szóvá kellene tenni ezt, így be is jegyezte fészbuk oldalára, hogy nem beszélt Orbánnal, Orbán sem próbált vele, vagy bármely ukrán vezetővel beszélni, egyébként pedig a fogolycseréről hetek óta háttéregyeztetés zajlik az orosz féllel, s ehhez nincs szükség a magyar kormányfőre.
Mint ahogy a tűzszünethez sem kell becses személyének közbenjárása, hiszen mint a megtámadott ország vezetője, mégis csak neki és kollégáinak van tudása arról, mit, milyen feltételekkel akarnak elérni. Ha ez így van, akkor a NER sajtó abban is téved – vagy éppen hazudik –, hogy Zelenszkij visszautasította volna Orbán karácsonyi tűzszüneti javaslatát.
Lassacskán Floridából is megérkeztek a hírek a Trump-találkozóról, egészen pontosan az, hogy nincs hír, mert megbeszélésről senki sem tud, bár a kézfogós fénykép valódi, közben éppen annyi szó eshetett közöttük, ameddig egy protokolláris kézszorítás tart. Szent-Iványi István külpolitikus erről azt írja, hogy „… ez az egész békemisszió már nagyon kínossá és kártékonnyá vált. Ettől még sajnos belpolitikailag lehet értelme: a békemisszió a ’békepártiság’ nevű politikai termékének egy ’hitelesítő’ eleme, a hazai közvélemény erre fogékony részének eladható, de már egyre csökken azoknak a száma, akik ezzel etethetők.”
Nem érdemes újra és újra kivesézni, hogy a magyar kormányzati politika már régen csak a médiában zajlik, tehát beszélt és legfeljebb írott malaszt. A tényleges döntések – akár törvények vagy módosítások, kormányhatározatok és miniszteri rendeletek, vagy csupán szóbeli utasítások formájában – a hátsó szobákban, a nyilvánosság kizárásával, de többnyire az érintett szakemberek megkerülésével születnek. Az ellenzék. ami jobb ötlet híján, többnyire csak a kormány lépéseinek kritikáját zengi – ilyenkor ejnyebejnyézik egyet, jól megmondja, hogy le kell váltani a kormányt, majd visszatér kipárnázott, meleg klubjába.
Ez az egész szégyenteljes színjáték viszont most már nem e szereplőkre hullik vissza – Orbánt egyébként sem érdekli, hogy szinte csak negatív értékelést kap bárkitől is, sőt, mintha ragaszkodna a fenegyerek, a rossz fiú szerepéhez, az ellenzéknek meg már majdnem mindegy is –, szóval ennek a kínos játszmának a következményei minket, már kimondhatjuk a választók többségét sújtja.
Különben is az egyik legnagyobb baj, hogy a politikai beleszólás, egyáltalán a közügyekben való részvétel szándéka a rendszerváltás óta a nulla körül mutatkozik, el is hangzott sokszor nemzetközi fórumokon, hogy bármit tesz a kormány a demokrácia, az európai értékek ellen, ezt a magyarok már negyedik alkalommal maguk választották.
Földes György nemrég megjelent, igen részletes tanulmányában ír a baloldal elgyengüléséről, a feltámasztásának igényéről, lehetőségeiről, de egy helyen röviden megjegyzi, az nem politikai program, nem stratégia, hogy a kormányt le kell váltani. A mivel, milyen ígérettel, milyen világképpel, milyen megalapozottsággal – ez itt a kérdés. Szóval Orbán látványpéksége ellen kevés lesz csak betörni a kirakatot. Azt új termékekkel kellene berendezni.
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 14-i, szombati adásában hangzott el a szerző felolvasásában.