Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
14/12/2024 15:16
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Wilk Valentin
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Karácsonyi békejavaslatával házalt tehát, legalábbis erről ír a NER sajtója, meg ünnepi fogolycseréről. Valakinek azért csak feltűnt, hogy miközben a magyar miniszterelnök ide-oda bokázva állítólag az ukrajnai fronton próbál kieszközölni fegyvernyugvást és fogolycserét, éppen csak Ukrajna vezetőivel nem beszélt erről. Maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij érezte úgy, hogy csak szóvá kellene tenni ezt, így be is jegyezte fészbuk oldalára, hogy nem beszélt Orbánnal, Orbán sem próbált vele, vagy bármely ukrán vezetővel beszélni, egyébként pedig a fogolycseréről hetek óta háttéregyeztetés zajlik az orosz féllel, s ehhez nincs szükség a magyar kormányfőre.
Mint ahogy a tűzszünethez sem kell becses személyének közbenjárása, hiszen mint a megtámadott ország vezetője, mégis csak neki és kollégáinak van tudása arról, mit, milyen feltételekkel akarnak elérni. Ha ez így van, akkor a NER sajtó abban is téved – vagy éppen hazudik –, hogy Zelenszkij visszautasította volna Orbán karácsonyi tűzszüneti javaslatát.
Lassacskán Floridából is megérkeztek a hírek a Trump-találkozóról, egészen pontosan az, hogy nincs hír, mert megbeszélésről senki sem tud, bár a kézfogós fénykép valódi, közben éppen annyi szó eshetett közöttük, ameddig egy protokolláris kézszorítás tart. Szent-Iványi István külpolitikus erről azt írja, hogy „… ez az egész békemisszió már nagyon kínossá és kártékonnyá vált. Ettől még sajnos belpolitikailag lehet értelme: a békemisszió a ’békepártiság’ nevű politikai termékének egy ’hitelesítő’ eleme, a hazai közvélemény erre fogékony részének eladható, de már egyre csökken azoknak a száma, akik ezzel etethetők.”
Nem érdemes újra és újra kivesézni, hogy a magyar kormányzati politika már régen csak a médiában zajlik, tehát beszélt és legfeljebb írott malaszt. A tényleges döntések – akár törvények vagy módosítások, kormányhatározatok és miniszteri rendeletek, vagy csupán szóbeli utasítások formájában – a hátsó szobákban, a nyilvánosság kizárásával, de többnyire az érintett szakemberek megkerülésével születnek. Az ellenzék. ami jobb ötlet híján, többnyire csak a kormány lépéseinek kritikáját zengi – ilyenkor ejnyebejnyézik egyet, jól megmondja, hogy le kell váltani a kormányt, majd visszatér kipárnázott, meleg klubjába.
Ez az egész szégyenteljes színjáték viszont most már nem e szereplőkre hullik vissza – Orbánt egyébként sem érdekli, hogy szinte csak negatív értékelést kap bárkitől is, sőt, mintha ragaszkodna a fenegyerek, a rossz fiú szerepéhez, az ellenzéknek meg már majdnem mindegy is –, szóval ennek a kínos játszmának a következményei minket, már kimondhatjuk a választók többségét sújtja.
Különben is az egyik legnagyobb baj, hogy a politikai beleszólás, egyáltalán a közügyekben való részvétel szándéka a rendszerváltás óta a nulla körül mutatkozik, el is hangzott sokszor nemzetközi fórumokon, hogy bármit tesz a kormány a demokrácia, az európai értékek ellen, ezt a magyarok már negyedik alkalommal maguk választották.
Földes György nemrég megjelent, igen részletes tanulmányában ír a baloldal elgyengüléséről, a feltámasztásának igényéről, lehetőségeiről, de egy helyen röviden megjegyzi, az nem politikai program, nem stratégia, hogy a kormányt le kell váltani. A mivel, milyen ígérettel, milyen világképpel, milyen megalapozottsággal – ez itt a kérdés. Szóval Orbán látványpéksége ellen kevés lesz csak betörni a kirakatot. Azt új termékekkel kellene berendezni.
Rózsa Péter jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 14-i, szombati adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
