Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Majd újra felkereslek – Szénási Sándor jegyzete
7/12/2024 15:02
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Működött-e a Menczer-féle módszer Magyar Péter végre-valahára történő, a Fideszben erősen vágyott kiiktatására? Lehete-e ellene fideszes csodafegyver? Szénási Sándor írása.
Mintha egy csodafegyvert építgettek, csiszolgattak volna egy ideje. Sokat vártak tőle, Magyar végre-valahára történő kiiktatását, de minimum egy idol, vagy ahogy ők mondják, egy illúzió szertefoszlását követői körében. De csak egy döglött akna sikeredett, már megint. Ezért jelennek meg egyre hosszabb, a viselkedését magyarázó bejegyzések a kommunikációs igazgatótól, ezért szólalnak meg sorban a NER prominensei a kormányfőig bezárólag, és ezért készülnek utcai riportok főleg fideszes szavazókkal. A kedvencem, ami egyébként az Index egyik címe volt: „Menczer próbált vele szépen beszélni, de a Péter nem akart”.
Menczer jelenése egyébként új nóvum volt, hogy a népnyelvet is behozzuk kicsit a dologba, amennyiben egy macsó társadalom előtt próbálták meg Magyart férfiként megalázni. A projekt ezért – úgy tűnt – sikerre volt ítélve. Az utca vége felől ím közeleg egy volt focista, sportriporter, aki amúgy a politikai pályán a képviselőségtől az államtitkárságig pallérozhatta verbális képességeit, ám ez férfias tulajdonságaiból semmit nem vont le, így már az utca végéről közölheti üvöltve a véleményét a „kicsi”-ről. „Amikor a kidobó kolléga olyan erotikusan átölelte a nyakadat, kicsi, kaptál levegőt?” – kérdi a szórakozóhelyi konfliktusról a kommunikációs igazgató, aki észre sem veszi, hogy a kidobóembereket kollégáknak nevezi. A „kicsi” pedig aki pedig ezt megadóan elszenvedi, nyilván alacsony, gyenge, szinte lányos. Menczer tavaly már próbálkozott ez ügyben, amikor Magyar napszemüvegét nőinek nevezte.
Mármost egy ilyen ember az erőt kultiváló magyarok szemében csak vesztes lehet, vagy talán nem a vak komondorok országában élünk? A vesztes pedig, bár beszól Menczernek, lökdösődik is egy kicsit, de egymás túlbeszélésének sokkjában végül mégis inkább énekelni kezd. Hát nem egy lúzer? A kommunikátor úgy érzi, ez diadala csúcsa, gyengeségnek veszi, holott Magyar épp ezzel kerüli ki, hogy beteljesítse, ami a provokáció célja: Menczer Magyar általi megtámadását, főleg a gyerekei undorító politikai hasznosítása után.
Lesznek közvéleménykutatások a dologról, és biztos vagyok abban, hogy bár a válaszadók Magyarral szemben is kritikusaknak bizonyulnak, de a szépen felépített, Menczer személyes, megfélemlítő jelenlétére alapozó akciót sikertelennek, sőt kontraproduktívnak fogják ítélni. Fontos, hogy miért.
Amit Magyarnak is tudnia kell: a támogatói nem őt védik, amikor kiállnak mellette, hanem saját magukat. A hitüket, a bizalmukat abban a sikerben, amit fél év alatt ők, Magyart is meglepve, felépítettek M.P. körül. Ezzel megteremtettek egy erőt, a népszerűséget tudniillik, ami a Tisza Párt vezetőjét ma még pajzsként védi, és az agitáció és propaganda verőlegényei épp erről a pajzsról pattannak le, bár még mindig nem értik, miért. Ezért verik bele a fejüket azóta is, hátha mégis széthasad.
A népszerűség azonban fogyóeszköz, az erőt intézményesíteni és sokszorosítani is kell, hogy akkor is megjelenjen, ha Magyar épp nem tart országjárást. És nem tarthat örökké. Az egyszemélyes show azért kopik magától is, de a karaktergyilkolódás folyamatos féligazságai is állandó mikrolyukakat ütnek a pajzson. Egyetlen ember pedig csak egy ígéret lehet, a beteljesítés nem. Nincsenek Messiások. Viszont nem kellenek hősök sem, bármilyen fennkölten is tudnak elbukni. A támogatóknak élők kellenek, és győztesek, sokan.
Az idő addig is fogy. Menczer túlságosan hozzászokhat ahhoz a mondatához, amit Magyarnak üzent, hogy tudniillik, itt vagy nekem kicsi. Majd újra felkereslek.
És erre mások is rákaphatnak. Hogy majd felkeresik, akinek nem tetszik a képe. És tesznek is arról, hogy letöröljék róla a mosolyt.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. december 7-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
