
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Mészáros Lőrinc rekreál - Dési János jegyzete
Jegyzetében Dési János azt képzelte el, hogy nézhet ki a Ga(rá)zdálkodj okosan NER-módra.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Zavarkeltés nyugaton – Hardy Mihály jegyzete
Az orosz propaganda boldogan tolja Trump szekerét, alkalomadtán pedig orosz diplomaták jelennek meg Magyarországon a magukat „hagyományőrzőknek” nevező félkatonai vagy a szimplán nyilasnak tekintő szervezetek háza táján.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben
Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága?
A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?
Leltár, lebegés – Szénási Sándor jegyzete
9/11/2024 14:56
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Wilk Valentin
O.V. ugyanis már jó ideje nem egy-egy kapcsolatrendszert dob be a kártyaasztal zöld posztójára, hanem egy egész országot. Sokszor veszít, politikai hitelt, uniós pénzek milliárdjait, kapcsolatokat, befolyást, de bukni sosem ő bukik, hanem az ország.
A nagykövet a választás utáni beszédében felidézte, hogy ideérkeztekor méltatlanul alacsony színvonalon fogadták, amit akkor nem tett szóvá, annál inkább azt, hogy a Budapestre látogató nyolcfős szenátorküldöttséget, benne hat republikánussal, nem fogadta a kormány, vagy azt, hogy nemrég a szövetséges, és O.V. úgynevezett semlegességi politikáját megbeszélni kívánó NATO nagyköveteket sem engedte a hatalom a színe elé. Stb, stb, küldetése vége felé Pressman csinált egy kis leltárt arról, hogy a magyarok hogyan tették szisztematikusan tönkre az amerikai kapcsolatot. Mondjuk idézhette volna a CEU ügyét is, és más dolgokat is, de akkor még más volt a nagykövet és az elnök személye is.
Mit tesz isten, az utóbbit úgy hívták, hogy Donald Trump.
Hoyt Yee akkori külügyi államtitkár-helyettes felszólította a magyar kormányt, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt. A budapesti amerikai nagykövet is kiállt az egyetemért. De kemény reakciók azért nem voltak.
A Trump-csapatot nem érdekelte igazán az ügy, és Budapest sem volt fontos. O.V. szívós harca, hogy az elnök fogadja a Fehér Házban, majd csak egy év múlva hoz sikert, de Trumpban sok nyomot nem hagyott. Twitter-oldalán csak a Fehér Ház hivatalos videóját közölte, kommentárt nem.
Ez ma már másképpen van. Pressman most azt mondta, O.V. úgy kezelte a választást, mint egy kaszinói kártyapartit, amire a magyar-amerikai kapcsolatokat tette fel, a szövetséget egy múlandóbb kötésre. (A múlandóbb kötést itt Trump képviseli természetesen)
Jó hasonlat, csak egy kicsit bővítendő. O.V. ugyanis már jó ideje nem egy-egy kapcsolatrendszert dob be a kártyaasztal zöld posztójára, hanem egy egész országot. Sokszor veszít, politikai hitelt, uniós pénzek milliárdjait, kapcsolatokat, befolyást, de bukni sosem ő bukik, hanem az ország. Orbán sosem fizet rá, a hatalma, a pénze soha nem forog kockán, a hírneve a világban dagad, és ha a sötét oldalon, hát ott, ő nyerni akar, és már régóta tudja, hogy csak ezen az oldalon tud, és akar nyerni, és lám, a mostani parti fizetéssel is kecsegtet. Neki.
Azt mondja a távozó nagykövet, a kérdés az, hogy a magyarok észreveszik-e, hogy mit veszítenek – tegyük hozzá ismét: csak ők – azzal, hogy O.V. folyton az asztalnál dekkol.
Jó kérdés, örökös kérdés, unalmas kérdés, választ váró kérdés, a válasz ott lebeg valahol, félő, túl magasan ahhoz, hogy sokan vegyék észre.
Szénási Sándor jegyzete a hetes Stúdió 2024. november 9-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.