Leltár, lebegés – Szénási Sándor jegyzete

Valamelyik híroldal írja, hogy Trump győzelme után a magyar kormány azonnal kiadta a kilövési engedélyt az amerikai nagykövetre, akit természetesen még a Biden adminisztráció küldött, és akire természetesen nem a mai naptól kezdve lőnek. Már ha a lövéseket nem fizikai és nem is verbális támadásként kezeljük. A skála oly hosszú tud lenni.

A nagykövet a választás utáni beszédében felidézte, hogy ideérkeztekor méltatlanul alacsony színvonalon fogadták, amit akkor nem tett szóvá, annál inkább azt, hogy a Budapestre látogató nyolcfős szenátorküldöttséget, benne hat republikánussal, nem fogadta a kormány, vagy azt, hogy nemrég a szövetséges, és O.V. úgynevezett semlegességi politikáját megbeszélni kívánó NATO nagyköveteket sem engedte a hatalom a színe elé. Stb, stb, küldetése vége felé Pressman csinált egy kis leltárt arról, hogy a magyarok hogyan tették szisztematikusan tönkre az amerikai kapcsolatot. Mondjuk idézhette volna a CEU ügyét is, és más dolgokat is, de akkor még más volt a nagykövet és az elnök személye is.

Mit tesz isten, az utóbbit úgy hívták, hogy Donald Trump.

Hoyt Yee akkori külügyi államtitkár-helyettes felszólította a magyar kormányt, hogy ne alkalmazza a CEU bezáratására hozott törvényt. A budapesti amerikai nagykövet is kiállt az egyetemért. De kemény reakciók azért nem voltak.

A Trump-csapatot nem érdekelte igazán az ügy, és Budapest sem volt fontos. O.V. szívós harca, hogy az elnök fogadja a Fehér Házban, majd csak egy év múlva hoz sikert, de Trumpban sok nyomot nem hagyott. Twitter-oldalán csak a Fehér Ház hivatalos videóját közölte, kommentárt nem.

Ez ma már másképpen van. Pressman most azt mondta, O.V. úgy kezelte a választást, mint egy kaszinói kártyapartit, amire a magyar-amerikai kapcsolatokat tette fel, a szövetséget egy múlandóbb kötésre. (A múlandóbb kötést itt Trump képviseli természetesen)

Jó hasonlat, csak egy kicsit bővítendő. O.V. ugyanis már jó ideje nem egy-egy kapcsolatrendszert dob be a kártyaasztal zöld posztójára, hanem egy egész országot. Sokszor veszít, politikai hitelt, uniós pénzek milliárdjait, kapcsolatokat, befolyást, de bukni sosem ő bukik, hanem az ország. Orbán sosem fizet rá, a hatalma, a pénze soha nem forog kockán, a hírneve a világban dagad, és ha a sötét oldalon, hát ott, ő nyerni akar, és már régóta tudja, hogy csak ezen az oldalon tud, és akar nyerni, és lám, a mostani parti fizetéssel is kecsegtet. Neki.

Azt mondja a távozó nagykövet, a kérdés az, hogy a magyarok észreveszik-e, hogy mit veszítenek – tegyük hozzá ismét: csak ők – azzal, hogy O.V. folyton az asztalnál dekkol.

Jó kérdés, örökös kérdés, unalmas kérdés, választ váró kérdés, a válasz ott lebeg valahol, félő, túl magasan ahhoz, hogy sokan vegyék észre.

Szénási Sándor jegyzete a hetes Stúdió 2024. november 9-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.