Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Mint a moziban – Szénási Sándor jegyzete

12/10/2024 15:10

| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió

Orbán Viktor mint főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.

2024. október 12. Hetes stúdió - részlet l Szénási Sándor jegyzete
03:44
00:00
A magyarok már régóta minimum két filmet néznek, mind a kettő valóságshowként fut, az egyik izzadságos, fekete-fehér keménységű, deprimáló, és már az elején „vége” felirattal jelzi, hogy a boldog befejezésért tessék a Walt Disney-hez fordulni. A másik tiri-tarka képregény a magyarok boldogságos pokoljárásáról, ahol addig jó nekünk a kénkőszagban, amíg a Viktor van. Ennyi jut nekünk.

Mármost a legutóbbi vetítésen éppen ő szerepelt, a reggeli közrádiós tutiban, ahol visszatért strasbourgi élményeire, és ezeket rock-and-roll-nak nevezte. Konkrétan azt a műfajt, amikor tizen jönnek egy ellen. O.V. már régóta ugyanazt állítja, mint az összes korlátolt főpap, szélsőjobber, és militarista hőzöngő, akik a hatvanas éveket hatvan éve minden mai baj okának tartják. Ennek az avittas szektának a tagja ő, aki koránál fogva ugyan lehetett volna punk is, de csak popos lett, majd kései híve a Vatikán bigott múmiáinak, itthoni példát keresve meg Biszku elvtársnak.

Érdekes társaság.

Amúgy az Európai Parlament vitájában többen is diktátornak, korruptnak, oroszok által zsaroltnak, 56 árulójának, a békemisszió kamuhősének nevezték, sőt a Reformerek frakciójából is csak félig szerették, félig meg nem, mert Ukrajna ügyében vállalhatatlan. Orbán persze számított erre, és a balhé leírására eredetileg a csihi-puhi kifejezéssel próbálkozott, de ennek dedós voltával maga is tisztába jöhetett, így behozta a terror-rockot.

Ő főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.

Konkrétabban a vitáról, amelynek soros uniós elnökként ő lett volna az irányt szabó megmondóembere, ám ahol az ő elnökségét senki nem vette komolyan, a jelentését pedig maga az Európai Bizottság elnöke becsmérelte, szintén vetített egy filmet. Az alkotás tartalmát összefoglalva: a Néppárt és az Európai Bizottság vezetői nyíltan meg akarták buktatni a kormányát, a teremben vérgőzős állapotok uralkodtak, ócska propaganda hörgése töltötte be a termet, akik őt korupcióval vádolták, azokat Soros fizeti. Igen, a 94 éves. Stb.

Ez eddig az unalomig ismerős, a megszokott taktika része: soha ne válaszolj a vádakra konkrétan, és soha ne mentegetőzz, viszont állítsd azt, hogy ellenfeleid nemcsak szellemileg nem léteznek, de fizikailag sem: csupa MI-teremtmény, az LMBTQ és a woke-kultúra ocsmány nászának gyümölcsei.

Régi viccek, de mi a poén, főgépész úr?

És visszatér, szívetmelengetően 2010, amikor az újdonsült magyar kormány Brüsszelben el akarta fogadtatni a magasabb hiányszámokat, erre azonban Barroso akkori bizottsági elnök röviden nemet mondott, és O.V. üres kézzel jöhetett haza. Később az uniós csatáira így emlékezett:

„A támadásokat visszavertük, leesett pár saller, kiosztottunk néhány taslit, adtunk néhány kokit.”

Ezt adta elő most is, némileg rövidítve. A koki tán kimaradt.

A kormánymédia közölte, hogy O.V. győzött.

Hát ez lett a poén, emberek. A kínosság, és a szégyen megint.

Szénási Sándor jegyzete az október 12-i Hetes stúdióban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.