Politikai lövészárokharc az iskolapadban – Kárpáti Iván jegyzete
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem minden család tud ugyanannyit befektetni a felkészülésbe. Az ország jelentős részének erre egyszerűen nincs lehetősége. Éppen ezért a felvételi sokszor nem pusztán tudást mér, hanem családi hátteret is.
Reng a föld április 12. óta - Dési János jegyzete
Emelje fel a kezét, aki emlékszik arra, hogy a Fidesz-uralom idején egy kisebb hadsereg szállta volna meg Matolcsy György otthonát, hogy végigtúrták volna Matolcsy Ádám hivatali helyiségeit, néhány százmilliárdot keresve, hogy Mészáros Lőrincre rárúgták volna hajnalban az ajtót, miközben Várkony Andrea úgy aludt a mellkasán mint egy kisbababa (saját szíves közlése) és néhány közbeszerzés zavaros ügyeit firtatták volna.
Vendégmunka – Józsa Márta jegyzete
Ma Magyarországon mintegy 120 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik, leginkább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az építőiparban és a turizmus-vendéglátás területén. Vagy például a legjobban láthatóan talán a futárcégeknél. Többnyire amúgy rabszolgasorban, és értük még csak nem is tüntettünk, ellenük azonban többen szónokoltak. Akikre most tilalmat ígér az új kormány, de hogy utána mi lesz, azt egyelőre nem tudni.
A neheze most következik – Hardy Mihály jegyzete
Mostanra az utcabálok, az ünneplés ideje elmúlt, Magyar Péter pedig a kampány idején a tőle megszokott energiával látott neki a munkának. … Az első jelek bíztatóak, úgy tűnik, hogy volt mesterterv és vannak vagy lesznek emberei a magyar maffiaállam felszámolására. Hirtelen a rendőrség meg az ügyészség is felébredt …
Amikor megsajnáltam Orbán Viktort – Selmeci János jegyzete a felelősségről
Egyszer, egy pillanatra megsajnáltam Orbán Viktort. A választás napján történt. Miután a volt miniszterelnök leadta a szavazatát, egy újságíró megkérdezte tőle, megbánt-e valamit az elmúlt tizenhat évből. Ő pedig azt válaszolta: „Köszönöm szépen, jól vagyok.”
Új utakon - Hardy Mihály jegyzete
Csak a rend kedvéért jegyzem meg, mert a politikai emlékezet igen rövid, hogy a német kancellár és a francia elnök az utóbbi években már úgy kerülte Orbán Viktort, mint a leprást.
Még itt van – Szénási Sándor jegyzete
Hogy a letűntnek hitt kor mennyire jelenvaló, azt éppen a rezsim bomlástermékei bizonyítják, konkrétan a szándékos kiszivárogtatások az Orbán papa valóságos bevételeiről, arról, hogy az aranykonvoj elrablására maga Orbán adott utasítást, és jönnek még dolgok, amelyek felméréséhez a legelszabadultabb fantázia is gyerekes képzelgés volt csupán. Száz tonnás Argentinosaurus-ok másznak elő a mocsárból, folyik róluk a bűzös lé.
A szék veszélyben, a lelkiismeret felébredt Sulyokban - Kárpáti Iván jegyzete
Amíg mások közjogi szerepe, függetlensége vagy hitelessége volt terítéken, Sulyok Tamás ritkán hallatta a hangját. Most, hogy a saját tisztsége került politikai vita középpontjába, hirtelen fontos lett a jogállam, a demokrácia és az alkotmányos rend.
Mint a moziban – Szénási Sándor jegyzete
12/10/2024 15:10
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Orbán Viktor mint főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.
Mármost a legutóbbi vetítésen éppen ő szerepelt, a reggeli közrádiós tutiban, ahol visszatért strasbourgi élményeire, és ezeket rock-and-roll-nak nevezte. Konkrétan azt a műfajt, amikor tizen jönnek egy ellen. O.V. már régóta ugyanazt állítja, mint az összes korlátolt főpap, szélsőjobber, és militarista hőzöngő, akik a hatvanas éveket hatvan éve minden mai baj okának tartják. Ennek az avittas szektának a tagja ő, aki koránál fogva ugyan lehetett volna punk is, de csak popos lett, majd kései híve a Vatikán bigott múmiáinak, itthoni példát keresve meg Biszku elvtársnak.
Érdekes társaság.
Amúgy az Európai Parlament vitájában többen is diktátornak, korruptnak, oroszok által zsaroltnak, 56 árulójának, a békemisszió kamuhősének nevezték, sőt a Reformerek frakciójából is csak félig szerették, félig meg nem, mert Ukrajna ügyében vállalhatatlan. Orbán persze számított erre, és a balhé leírására eredetileg a csihi-puhi kifejezéssel próbálkozott, de ennek dedós voltával maga is tisztába jöhetett, így behozta a terror-rockot.
Ő főgépész ugye, azt vetít magának összevissza, amit akar.
Konkrétabban a vitáról, amelynek soros uniós elnökként ő lett volna az irányt szabó megmondóembere, ám ahol az ő elnökségét senki nem vette komolyan, a jelentését pedig maga az Európai Bizottság elnöke becsmérelte, szintén vetített egy filmet. Az alkotás tartalmát összefoglalva: a Néppárt és az Európai Bizottság vezetői nyíltan meg akarták buktatni a kormányát, a teremben vérgőzős állapotok uralkodtak, ócska propaganda hörgése töltötte be a termet, akik őt korupcióval vádolták, azokat Soros fizeti. Igen, a 94 éves. Stb.
Ez eddig az unalomig ismerős, a megszokott taktika része: soha ne válaszolj a vádakra konkrétan, és soha ne mentegetőzz, viszont állítsd azt, hogy ellenfeleid nemcsak szellemileg nem léteznek, de fizikailag sem: csupa MI-teremtmény, az LMBTQ és a woke-kultúra ocsmány nászának gyümölcsei.
Régi viccek, de mi a poén, főgépész úr?
És visszatér, szívetmelengetően 2010, amikor az újdonsült magyar kormány Brüsszelben el akarta fogadtatni a magasabb hiányszámokat, erre azonban Barroso akkori bizottsági elnök röviden nemet mondott, és O.V. üres kézzel jöhetett haza. Később az uniós csatáira így emlékezett:
„A támadásokat visszavertük, leesett pár saller, kiosztottunk néhány taslit, adtunk néhány kokit.”
Ezt adta elő most is, némileg rövidítve. A koki tán kimaradt.
A kormánymédia közölte, hogy O.V. győzött.
Hát ez lett a poén, emberek. A kínosság, és a szégyen megint.
Szénási Sándor jegyzete az október 12-i Hetes stúdióban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
