Meglepődött-e Rogán? - Dési János jegyzete
Mondjuk, mint titkosszolgálati miniszter bizonyára már régen értesült arról, hogy a neve azok közt kering, akiket szankcionálni fognak.
Képeslap – Józsa Márta jegyzete
A vízügyeseknek karácsonyra valódi meglepetés érkezett. Bárha még december közepén is úgy tudták, hogy a szeptemberi, dunai árvíz elleni védekezésük jutalmául prémiumot kapnak, ami a pénzt illeti, az végül vízhez illően elpárolgott. Sebaj, kaptak Orbán Viktor arcképével díszített képeslapot az ünnepre.
Ha címeres maffiózó lenne – Dési János jegyzete
Az a bűnlajstrom, amit Rogánról Amerikában összeállítottak, előbb-utóbb kiszivárog valahol. Ezen több lesz, mint hogy Louis Vuitton táskája van.
Megkaphatnák már a gyerekek az ajándékokat? – Selmeci János jegyzete
Hiába, van, amiben a mindent elintéző emberek keze is meg van kötve.
Ez nem a medve listája - Rózsa Péter jegyzete
Van olyan lista, amiről még Rogán Antal sem húzhatja le magát.
Boldog új éveket – Szénási Sándor jegyzete
Trump ismét jelezte, hogy az elnökséget újfent családi, és család körüli vállalkozássá teszi. No meg ott van Elon Musk is, aki felhatalmazás nélkül szól bele európai politikai ügyekbe. Amerika lassan egyszerre nélkülözhetetlen szövetséges és veszélyforrás a nyugati világra nézve.
Stratégiai tuktukozás? – Kárpáti Iván jegyzete
A miniszterelnök nem kapkod, élvezi a trópusi hétköznapokat. Viszont a láthatatlanságra felvett Sulyok lépései mögött sem látszik még a mesterterv.
Gyógyturizmus, vagy nyaralás - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miért egy dél-indiai helyi lapból kell megtudnia a magyar polgárnak, hogy Orbán Viktor Kerala államban tuk-tukozik, hogy India egyik drága luxus szállodájában húzta meg magát, a családjával és a kíséretével együtt?
Nem lehet félreállni - Hardy Mihály jegyzete
30/11/2024 15:10
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja.
Vannak helyzetek, amikor nem lehet félreállni. Amikor így vagy úgy, de állást kell foglalni. Amikor oda kell állni valamelyik oldalra, amikor ország-világ előtt vállalni kell, hogy vagy a fekete, vagy a fehér. Közte nincs a szürkének egyetlen árnyalata sem.
Ukrajna ügye pont ilyen. Egy összeomlófélben lévő egykor volt birodalom szerencsétlen áldozata. Az volt 2014-ben a Krím gyalázatos, lopakodó, sunyi módon, igazi szovjet hagyományok alapján végrehajtott orosz visszacsatolása idején. Ugyanígy nem volt kérdés, hogy melyik oldalra kell állni, kit kell támogatni, amikor Luhanszk és a Donbassz orosz lakosságát felheccelték és elhúzódó, véres polgárháborúba hajszolták a Moszkva-párti erők. Azóta a szerencsétlenek rommá lőtt városokban próbálnak túlélni két, senki által sem elismert ún. „népköztársaság” részeként.
És 2022. február 24-e óta nem kérdés, hogy a civilizált és demokratikus világnak kit kötelessége támogatni, amióta Vlagyimir Putyin tankjai és pribékjei megpróbálják – legalább kis részben – visszaállítani a szovjet birodalmat, annak minden véres és emberellenes következményével együtt. A bucsai civilek hidegvérű lemészárlása, vagy a kijevi Ohmatdit gyermekkórház lebombázása csak a jéghegy csúcsa volt. Ez utóbbi romjait és az áldozatokat szinte azonnal felkereste Magyar Péter is, aki jó ütemérzékkel csapott le a kínálkozó politikai előnyszerzési lehetőségre (is).
Éppen ezért nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja. Ez tipikusan az a kérdés, ahol nem lehet elegánsan távol maradni. Megítélésem szerint nem vonulhat ki a teljes magyar Tisza-frakció kávézni, amíg a szavazás lezajlik. Az egy másik párt, a FIDESZ vezetőjének helye, hogy amíg döntés születik az Ukrajnát érintő fontos kérdésben, addig kiküldik kávézni a teremből. Az az Európai Tanács. Hogy a FIDESZ és a Mi Hazának nevű képződmény képviselői most megint miért szavaztak nemmel, az terhelje az ő lelkiismeretüket, már ha használnak ilyesmit.
A Tiszától azonban – meggyőződésem szerint – a hazai szavazók is többet várnak egy ilyen kérdésben sunyi lapításnál. Gyenge ellenérv, hogy az itthoni közvélemény nagyon megosztott Ukrajna ügyében. Persze, hogy az, hiszen Orbánék tízmilliárdokat költöttek a magyar közönség orosz-párti elhülyítésére ebben a kérdésben is. Hozzáteszem, akárcsak Vlagyimir Putyin és a médiacsicskái a Kreml környékén meg a képernyőkön. Az Európai Parlamentben még a néppárti frakciófegyelem is azt követelte volna, hogy a tiszások az „igen” gomb megnyomásával álljanak ki Kijev támogatása mellett.
Talán az sem mellékes körülmény, hogy az igazi Tisza forrásvidéke éppen a Keleti-Kárpátokban, Ukrajnában található…
Hardy Mihály jegyzete 2024. november 30-ai adásában hangzott el.