Az űrbe, vagy a Kossuth térre? - Selmeci János jegyzete
Lázár János jobb, mint Elon Musk, aki karanténban tartja, és nem adja vissza a magyaroknak a magyar űrhajóst, pedig régebben még hordta a trumpos sapkát, de most már ő is hazánk ellensége lett.
Gondolatok a kémkedésről - Hardy Mihály jegyzete
Georg Spöttle immár több, mint húsz éve haknizik a magyar médiában, az ATV-től kezdve egészen a Pesti Srácokig. Magát hol ex-kommandósnak, hol terrorizmus szakértőnek nevezi, de a mostani kormánymédiában már volt migrációs- és biztonságpolitikai szakértő is.
A kisember hatalma-Szénási Sándor jegyzete
A cél, hogy a kisember kezdjen rettegni a büntetéstől, ha rosszul lép, szavaz, szól, mert annak van tömeghatása.
Hátramenetben, padlógázzal - Kárpáti Iván jegyzete
A kormány egyensúlyoz: egyik kezével kampányra és saját klánjának gazdagodására szórja a pénzt, másik kezével súlyos kamatra vesz fel újabb kölcsönöket. A jövőt zálogosítják el, mert a jelenben nem mernek szembenézni a valósággal.
Combfix – Józsa Márta jegyzete
Magyarország 37 városában, 340-390 ezer példányban érhetők el ingyenesen a Mediaworks által terjesztett valamik- Gyújtósnak amúgy remekül alkalmasak, magam is sokszor tanúja voltam annak, amikor e kétségkívül praktikus célra gyűjtötték be a példányokat. De hogy bele is lapozzon valaki, és hozzájusson a neki egyenest a Karmelitából dedikált üzenethez, ehhez kell a vonzerő.
A templom egerei – Hardy Mihály jegyzete
Azt már látjuk a számokból, hogy az év elejére meghirdetett gazdasági repülőrajt… hát hogy is mondjam szépen, szóval elmaradt. Pedig a megszokott Választás Előtti Nagy Orbáni Osztogatáshoz iszonyú sok pénz kellene, de a jelek szerint most nincs. Sem euró, sem dollár, de még csak rubel vagy jüan sem.
Kedves melegek, tiltsátok be magatokat! - a kormány nyílt levele a Pride-ozóknak Selmeci János jegyzetében
Ma sikerrel megtiltottuk, hogy az abberál…, izé, magyarságtól idegen életmódotokat népszerűsítő szivárványos zászlókat függesszenek ki azokra az középületekre, amikre soha az életben senkinek eszébe nem jutott buzi zászlókat aggatni, IGEN, KIMONDTAM, de ennél többre nem vagyunk képesek.
Tett és félelem - Rózsa Péter jegyzete
2010-ben egy nemzetközi fórumon azzal érvelt, hogy ne azt figyeljék, amit mond, hanem amit tesz. Azóta ez persze visszájára fordult, mert ma fordítva van.
Nem lehet félreállni - Hardy Mihály jegyzete
30/11/2024 15:10
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja.
Vannak helyzetek, amikor nem lehet félreállni. Amikor így vagy úgy, de állást kell foglalni. Amikor oda kell állni valamelyik oldalra, amikor ország-világ előtt vállalni kell, hogy vagy a fekete, vagy a fehér. Közte nincs a szürkének egyetlen árnyalata sem.
Ukrajna ügye pont ilyen. Egy összeomlófélben lévő egykor volt birodalom szerencsétlen áldozata. Az volt 2014-ben a Krím gyalázatos, lopakodó, sunyi módon, igazi szovjet hagyományok alapján végrehajtott orosz visszacsatolása idején. Ugyanígy nem volt kérdés, hogy melyik oldalra kell állni, kit kell támogatni, amikor Luhanszk és a Donbassz orosz lakosságát felheccelték és elhúzódó, véres polgárháborúba hajszolták a Moszkva-párti erők. Azóta a szerencsétlenek rommá lőtt városokban próbálnak túlélni két, senki által sem elismert ún. „népköztársaság” részeként.
És 2022. február 24-e óta nem kérdés, hogy a civilizált és demokratikus világnak kit kötelessége támogatni, amióta Vlagyimir Putyin tankjai és pribékjei megpróbálják – legalább kis részben – visszaállítani a szovjet birodalmat, annak minden véres és emberellenes következményével együtt. A bucsai civilek hidegvérű lemészárlása, vagy a kijevi Ohmatdit gyermekkórház lebombázása csak a jéghegy csúcsa volt. Ez utóbbi romjait és az áldozatokat szinte azonnal felkereste Magyar Péter is, aki jó ütemérzékkel csapott le a kínálkozó politikai előnyszerzési lehetőségre (is).
Éppen ezért nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja. Ez tipikusan az a kérdés, ahol nem lehet elegánsan távol maradni. Megítélésem szerint nem vonulhat ki a teljes magyar Tisza-frakció kávézni, amíg a szavazás lezajlik. Az egy másik párt, a FIDESZ vezetőjének helye, hogy amíg döntés születik az Ukrajnát érintő fontos kérdésben, addig kiküldik kávézni a teremből. Az az Európai Tanács. Hogy a FIDESZ és a Mi Hazának nevű képződmény képviselői most megint miért szavaztak nemmel, az terhelje az ő lelkiismeretüket, már ha használnak ilyesmit.
A Tiszától azonban – meggyőződésem szerint – a hazai szavazók is többet várnak egy ilyen kérdésben sunyi lapításnál. Gyenge ellenérv, hogy az itthoni közvélemény nagyon megosztott Ukrajna ügyében. Persze, hogy az, hiszen Orbánék tízmilliárdokat költöttek a magyar közönség orosz-párti elhülyítésére ebben a kérdésben is. Hozzáteszem, akárcsak Vlagyimir Putyin és a médiacsicskái a Kreml környékén meg a képernyőkön. Az Európai Parlamentben még a néppárti frakciófegyelem is azt követelte volna, hogy a tiszások az „igen” gomb megnyomásával álljanak ki Kijev támogatása mellett.
Talán az sem mellékes körülmény, hogy az igazi Tisza forrásvidéke éppen a Keleti-Kárpátokban, Ukrajnában található…
Hardy Mihály jegyzete 2024. november 30-ai adásában hangzott el.