Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Nem lehet félreállni - Hardy Mihály jegyzete
30/11/2024 15:10
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja.
Vannak helyzetek, amikor nem lehet félreállni. Amikor így vagy úgy, de állást kell foglalni. Amikor oda kell állni valamelyik oldalra, amikor ország-világ előtt vállalni kell, hogy vagy a fekete, vagy a fehér. Közte nincs a szürkének egyetlen árnyalata sem.
Ukrajna ügye pont ilyen. Egy összeomlófélben lévő egykor volt birodalom szerencsétlen áldozata. Az volt 2014-ben a Krím gyalázatos, lopakodó, sunyi módon, igazi szovjet hagyományok alapján végrehajtott orosz visszacsatolása idején. Ugyanígy nem volt kérdés, hogy melyik oldalra kell állni, kit kell támogatni, amikor Luhanszk és a Donbassz orosz lakosságát felheccelték és elhúzódó, véres polgárháborúba hajszolták a Moszkva-párti erők. Azóta a szerencsétlenek rommá lőtt városokban próbálnak túlélni két, senki által sem elismert ún. „népköztársaság” részeként.
És 2022. február 24-e óta nem kérdés, hogy a civilizált és demokratikus világnak kit kötelessége támogatni, amióta Vlagyimir Putyin tankjai és pribékjei megpróbálják – legalább kis részben – visszaállítani a szovjet birodalmat, annak minden véres és emberellenes következményével együtt. A bucsai civilek hidegvérű lemészárlása, vagy a kijevi Ohmatdit gyermekkórház lebombázása csak a jéghegy csúcsa volt. Ez utóbbi romjait és az áldozatokat szinte azonnal felkereste Magyar Péter is, aki jó ütemérzékkel csapott le a kínálkozó politikai előnyszerzési lehetőségre (is).
Éppen ezért nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében. Immár a második alkalommal nem álltak ki a megtámadott ország és vezetése mellett, holott nem a romok közé kellett volna menniük segíteni, hanem mindössze a megfelelő, azaz az „igen” gombot megnyomni a szavazásnál az Európai Parlamentben annál a határozatnál, amely Ukrajnát a további támogatásról biztosítja. Ez tipikusan az a kérdés, ahol nem lehet elegánsan távol maradni. Megítélésem szerint nem vonulhat ki a teljes magyar Tisza-frakció kávézni, amíg a szavazás lezajlik. Az egy másik párt, a FIDESZ vezetőjének helye, hogy amíg döntés születik az Ukrajnát érintő fontos kérdésben, addig kiküldik kávézni a teremből. Az az Európai Tanács. Hogy a FIDESZ és a Mi Hazának nevű képződmény képviselői most megint miért szavaztak nemmel, az terhelje az ő lelkiismeretüket, már ha használnak ilyesmit.
A Tiszától azonban – meggyőződésem szerint – a hazai szavazók is többet várnak egy ilyen kérdésben sunyi lapításnál. Gyenge ellenérv, hogy az itthoni közvélemény nagyon megosztott Ukrajna ügyében. Persze, hogy az, hiszen Orbánék tízmilliárdokat költöttek a magyar közönség orosz-párti elhülyítésére ebben a kérdésben is. Hozzáteszem, akárcsak Vlagyimir Putyin és a médiacsicskái a Kreml környékén meg a képernyőkön. Az Európai Parlamentben még a néppárti frakciófegyelem is azt követelte volna, hogy a tiszások az „igen” gomb megnyomásával álljanak ki Kijev támogatása mellett.
Talán az sem mellékes körülmény, hogy az igazi Tisza forrásvidéke éppen a Keleti-Kárpátokban, Ukrajnában található…
Hardy Mihály jegyzete 2024. november 30-ai adásában hangzott el.