Hóhányók – Józsa Márta jegyzete
Megvalósult a nemzeti hókotró ökumené, pártállásától függetlenül valamennyi politikai aspiráns hólapátot ragadott, abban a szent meggyőződésben, hogy erőfeszítéseik maradandó nyomot hagynak az áprilisi szelek idejére is. Nincs annyi kamera a földön, hogy ábrázolni tudna valamennyi lelkesen hóeltakarító politikust.
Hógolyó - Szénási Sándor
Hó, pláne ennyi, évek óta nem kínálta fel magát politikai nyersanyagnak …
Trump barátsága - Selmeci János jegyzete
Donald Trump barátsága tényleg olyasmi, amiért illethetné valamiféle dicséret a magyar külpolitikát, pláne ha nem lennénk öri-hariban mindenki mással, én anno azt gondoltam, hogy Trump eljövetele ad egy utolsó lehetőséget a miniszterelnöknek a helyesebb, az orosz elnök fenekétől elfelé vezető irány megtalálására.
Bepillantás a NER hátsó udvarába - Rózsa Péter jegyzete
Mert hiszen valamitől elborult a NER vezérek és lovagok agya, amikor hagymázos, nemzeti jelszavak és tételmondatok zsolozsmázása közben leépítették a maradék jogállami intézmények és jogi keretek rendszerét, kirabolták a költségvetést, közpénzt szivattyúztak át a magánszférájukba, és nem érdekelte őket az sem, hogy végül is azt a tyúkot vágják le, aminek a tojása korábban a sikeres fejlődés záloga volt. Nem jön pénz, de majd lesz valami.
A kicsik – Szénási Sándor jegyzete
O.V. először az olajár emelkedését, aztán a csökkenését vizionálta, pár nap alatt sovány malac vágtában cikkcakkozott a nagyfiúk között, és közben összevissza beszélt, amire nem kényszerítette semmi, leszámítva a mániákus fontoskodást. Az, hogy minimum három lovat, az oroszt, az amerikait, és a kínait ülje meg egy fenékkel, viszont szőrén, nyilvánvalóan még az ő képességeit is meghaladja és még veszélyes is lehet.
Belerokkanni a várakozásba - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a fajta alkotó, akiről az ember azt hiszi, hogy örök. Nem halhatatlan a szó patetikus értelmében, hanem egyszerűen kívül van az időn. Tarr Béla ilyen volt. Mintha mindig is itt lett volna, és mintha mindig itt is maradna. A filmjei alapján legalábbis biztosan.
Az igazság a felhők felett jár - Dési János jegyzete
Ez az a védőpajzs, amelyik nincs ugyan, de már dolgozunk rajta, hogy legyen. Lehet, hogy akkor sem lesz, de sebaj, akkor majd azt mondjuk, hogy dolgozunk rajta és lesz. Vagy nem lesz.
Macskás fadíszlépés – Józsa Márta jegyzete
Marad a kérdés: ki kapirgál majd a zebrák lába között a hatvanpusztai tyúkudvarban?
Járjatok - Szénási Sándor jegyzete
27/11/2024 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét. De számukra a Tisza, és Magyar az egyetlen ráció, talán az utolsó valódi lehetőség, hogy megtörjön a rémálom.
Makacs monotonitással futnak be naponta a Magyar Péter nevű jelenség lerombolására szánt kompromatok. Ezeket persze magyarul leleplező videóknak is nevezhetjük, ami azonban, lássuk be, színtelen, kókatag megközelítése a dolognak, míg a kompromat szó súlyosan, drámaian dübörög, egyenesen a nagy orosz lélek mélyéről.
A makacsság igen tiszteletre méltó, tekintve a kompromatáradat hatását, ami ugyan nem egyenlő nullával, ám hogy afelé konvergál, gyanítható. A kormánypárti Világgazdaság nevű folyóirat mindenesetre, nem kicsit sértetten, leállította a Magyar Péterről indított szavazást, ami a remélt karaktergyilkosság helyett villámgyorsan fajult el az Magyar Péter iránti hűség és hála énekévé. A lap azt állította, hogy ez utóbbit gaz ismeretlenek úgynevezett like-farming révén állították elő, ami mesterségesen generált interakciók garmadáját jelenti, bár angol nyelvű források arra is utalnak, hogy a manipulátorok botok mellett alulfizetett bangladesi és indiai munkásokat is használnak erre a célra. Ez most és itt talán kizárt.
A like-farmingban is kételkedhetünk azért, ha a felméréseket nézzük, például a Népszava megrendelésére készült Publicus-mintát, ahol harminc százalék alatt van azok aránya, akik szerint a hanganyagok ártanak a Tiszának. Igaz lehet ez? A Medián november eleji felmérése még azt mutatta, hogy Magyarék a teljes lakosságban és a biztos pártválasztók között is átvették a vezetést. A Republikon szintén ezidőben közölt számai szerint is majdnem ez a helyzet, a Fidesz csak hibahatáron belül vezet. Az IDEA intézet is úgy látta, a Tisza előzi a Fideszt. Az adatfelvételek egyébként október végi – november eleji állapotokat mutattak.
Csak hát a volt barátnő által rögzített felvételek ezután indultak el, vagyis ezek hatására több, mint három hét alatt elvben megfordulhatott volna a borjú a választókban, hogy kissé népiesek legyünk, de ezt már a Varga Judit-féle leleplezés sem tudta beindítani, sőt. A 21 Kutatóközpont pedig, az a cég, amelyik az első, és most az utolsó felmérést közölte a Tiszáról, november 7 és 11 közötti mérések alapján azt állítja, hogy 63% szerint Magyarék képesek a kormányváltásra, bár azt nem hiszik, hogy egypárti kormány alakulhat. A fordulatnak tehát semmi jele. Abszurdisztánban persze minden lehetséges, főleg ami irracionális, de az előzményeket tekintve az, hogy a Világgazdaságnál a like-farming döntött volna, aligha valószínű.
Nincs más hátra, mint tudomásul venni, hogy a kormánypropaganda makacsságánál csak a választóké nagyobb, és ennek semmi köze a kompromatok nyomokban, vagy azoknál nagyobb mértékben valóban létező igazságtartalmához. És nem azért, mert a szebb napokat látott fideszfanatizmust másolnák, ellenkezőleg. A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét. De számukra a Tisza, és Magyar az egyetlen ráció, talán az utolsó valódi lehetőség, hogy megtörjön a rémálom. Királyfiak nincsenek, hófehér táltosparipák sem. Tudják, hogy senki sem jön el a magyarokért, hogy feléjük nyújtsa a kezét, és azt mondja, keljetek fel, és járjatok.
Az van nekik, ami van. És ami van, annak lennie kell. Olyannak, amilyen. Nem tudják nem akarni. Nincs más választásuk.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. november 27-ei adásában hangzott el.