Orbánnak az nem fáj, ha oroszok gyilkolják a magyarokat
A magyar miniszterelnök nem emeli fel a telefont és nem kérdezi meg: "Vlagyimir Vlagyimirovics, mondja csak, miért is hullanak a magyar fiúk százával a keleti fronton?" Nem kezdeményez szankciókat azok ellen az orosz tábornokok ellen, akik parancsot adnak más magyarok meggyilkolására. Nem követeli, hogy a Kreml vállaljon felelősséget a katonai gépezetének magyar áldozataiért.
Mint két tojás - Dési János jegyzete
Itt van a plakát: Mint két tojás. A képen a tojáshéjból két fej bukkan elő, az egyik szakállas, a másik csupasz képű. Első ránézésre egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. “Mint két tojás” - ezt azzal próbálja a szerző igazolni, hogy mindkét karikatúra-figura kis ukrán zászlócskát lobogtat.
Bárkik, bárhol – Józsa Márta jegyzete
Ez a sejtelmes jelszava a kormányfő által bejelentett, árnyalataiban szeptemberben ismertetendő lakásvásárlási programnak. A részletek még kidolgozatlanok, de azt tudjuk, hogy egy garantált bérminimumot kereső embernek két és fél évi jövedelme teljes összegét kell félretennie beugróként.
Téglák – Szénási Sándor jegyzete
A digitális köd homályában lapuló gyanús személyeket remélhetőleg kiveti magából a hétezer harcos közösségének immunrendszere, amit már csak az is erősít, hogy maga a klubtulajdonos viszi el neki a hírek esszenciáját.
Szeretkezz, ne háborúzz! – Selmeci János jegyzete
Mi lenne ha a vízparti stégen az esthajnal csendjében a vizet bámulva ölelnénk meg egy meztelen fideszes... vagy legalább csak elfoglalnánk magunkat a politika helyett valami mással, egymással, kicsit jöjjünk le a gyűlölet-szerről...
A burkus királynő és az igazmondó juhászok – Józsa Márta jegyzete
Manapság a fekete mágia sem a régi, a burkusok félelmetes brüsszeli helytartója ellen valami új fortélyra volt szükség. Az akciónak ugyan eleve nem volt sok esélye, de legalább a szavazati adatokból újra kiderült, hogy ki kivel focizik egy csapatban.
Hogy melyik disszonancia? Hát a kognitív! - Szénási Sándor jegyzete
Rohadt fárasztó lehet Fehér Ház-i sajtósnak lenni, naponta száznyolcvan fokos fordulatokat közvetíteni a média felé, a teljes kognitív disszonancia állapotában kaparni azért, hogy az elnök jól jöhessen ki a maga által előállított zűrzavarokból.
Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete
A Revolut kriptoeszközöket használó magyar ügyfelei számára a kereskedés megállt. A vásárlás, az eladás, a ki- és befizetés, minden befagyott. Aki időben akart volna kiszállni, most nézheti, ahogy az árfolyam esetleg éppen esik, tehetetlenül. Egy valós piacon ez elképzelhetetlen lenne, de itt nem a piac döntött, hanem a politika.
Das Kapital – Szénási Sándor jegyzete
13/09/2024 18:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Vidnyánszky Attila színre viszi a Tőkét, erről írt jegyzetében Szénási Sándor, aki szerint "félő persze, hogy Marxnak ehhez sem lesz semmi köze, nem is lehet, még akkor sem, ha a Termelési Módot egy különösen zseniális színész állítja elénk, csodás maszkban. De hát Jézus hitéből is csak a politikai kereszténységet képes lepárolni egy hatalom, miért járnának másképp a szellem emberei?".
Nagyon érdekes bejelentést tett a Nemzeti Színház, eszerint a jövő év májusában Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatják a Tőkét. Igen, Marx Károlyét.
A rendező azt nyilatkozta, hogy az alkotás drámai potenciálja már beregszászi évei óta foglalkoztatja, idézem: „ A pénz, a tőke, vagy az osztályharc csupa olyan fogalom, ami megszemélyesítve egy egész életünket meghatározó drámát ír le”. Az is kiderült, hogy műfaja bohózati elemekkel átszőtt haláltánc lesz, amelynek keretében kiderül – a Nemzeti színlapja alapján – , hogy „súlyos félreértések okán hogyan jött létre egy testet és lelket megnyomorító ideológia, valamint, hogy miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól.”
Mármost korábban, amikor V.A ötlete napvilágra került, a jobboldal valóságos sokkot kapott, hogy miért, nem világos. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója mindenesetre felháborítónak tartotta, hogy a mű, ami lényegében egy, a polgárok fejéhez röpített lövedék, drámai potenciált jelenthet: az ilyen, Marx iránti lelkesedés pont annyira veszélyes, mintha V.A. náci irodalmat akarna színpadra állítani. A Magyar Nemzet pedig azt ajánlotta ironikusan, hogy a következő darab legyen mondjuk Lenintől A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban.
A reakciókból az derül, ki, hogy a már- már kommunistasággal meggyanúsított rendező rendszerhűsége és ideológiai elkötelezettsége pár röpke vád nyomán egy pillanat alatt omlott össze, ami persze teljes félreértés, ezért is írja a színlap, hogy nyugi, az előadás haláltánc lesz a javából. Teljes leleplezés, hogy világosan fogalmazzunk.
Ami a műfajt illeti, utalhatunk arra, hogy bár ideologikus, közgazdaságtani, illetve politikai utópiákkal foglalkozó adaptációk ritkán kerültek hazai színpadra, ha egyáltalán, de a hagyományos színpadi daraboktól eltérő kísérletek igenis voltak. Kazimir Károly sorozatára gondolunk, aki egyebek mellett a Kalevalát, a Ramajánát, a Gilgamest, vagy épp a Karagözt rendezte meg, hogy Vidnyánszkyt idézzük: abszolút megszemélyesítve.
De van egy másik tradíció is. A szovjet Krokogyil vicclap nyomán a korai Ludas Matyi vicclap már belekezdett a kapitalizmus szellemének képi megidézésébe: a pókhasú, szivart rágó kapitalistáktól a sunyi kulákig, és a lenyalt hajú, pezsgőben fürdő dzsentriig, nem is beszélve a pirospozsgás, mindig fiatal, és mindig öntudatos munkásig, ami persze ugyanolyan távol esett Marxtól, mint Makó Jeruzsálemtől, de hát ahol fát vágnak, ugye...
Színházi, és film - analógiák is vannak. Szovjet munkásdarabok. Szovjet téeszdarabok. Magyar mozidarabok. Dalolva szép az élet, Becsület és dicsőség, avagy egy doku: A szovjet mezőgazdasági küldöttek tanításai címmel, amit Jancsó Miklós rendezett 1951-ben, csak hogy az élet ne legyen olyan egyszerű.
V.A.-nak van miből válogatni, ha teljes leleplezést akar, pláne haláltáncot. Félő persze, hogy Marxnak ehhez sem lesz semmi köze, nem is lehet, még akkor sem, ha a Termelési Módot egy különösen zseniális színész állítja elénk, csodás maszkban. De hát Jézus hitéből is csak a politikai kereszténységet képes lepárolni egy hatalom, miért járnának másképp a szellem emberei?
Ettől retteg Max Weber is, attól tartván, hogy pozitív példaként legközelebb őt veszik elő, ezért próbálja valahol elásni a „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című művét. Bár Vidnyánszky, vagy ne adj isten, Balog Zoltán püspök úgyis megtalálja.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. szeptember 13-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: thierry ehrmann/Flickr.com
