Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
16/10/2024 18:06
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
„A probléma az – és most őszinte leszek – hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint, az nem a mi blokkunk, és mi mégis ebben vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés.”
Az őszinteség a Kommentár nevű tv-adásban manifesztálódott, és úgy tűnik, a média kicsit félreértette, na nem a lényegét, hanem a terepet, amire vonatkozott. Ezért gyorsan beidéztek egy Orbán-nyilatkozatot arról, hogy a NATO-tagságunk mennyire rendben van.
De Békés az Európai Unióról beszélt, olyannyira, hogy néhány perccel korábban azt a nyilván a libsik által eddig dugdosott tényt is elárulta, hogy már az uniót építő alapító atyák is amerikai zsoldban álltak, magyarán mindig is elárulták a nemzetek Európáját. Ez persze nem véletlen, hiszen a Nyugat – előbb az európai hatalmak, később Amerika – mindig is birodalmakat építettek, és ez alól az unió sem kivétel.
Hát ez van, mármint az említett stúdióban, meg a NER más helyszínein, amelyekből számos akad, de mi most csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említjük, ahol a legújabb mondás Somkuti Bálinttól, a Hivatal új kutatójától, a Mathias Corvinus Collegium biztonságpolitikai elemzőjétől származik, aki azt az állítását, hogy a Nyugat sosem gondolta komolyan Ukrajna megvédését, azzal fejelte meg az Ultrahang c. podcastban, hogy
„milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok.”
Ez a mondat ugyebár libasorban követi Orbán Balázs ismert nyilatkozatát, amelyben egyszerre sikerült '56 emlékét meggyalázni, igazolni a szovjet birodalom agresszióját, és tudomásul venni a mai orosz elit dettó gyilkos természetét, ami új, ismét vérrel tákolt birodalom építését jelenti, amivel az előbbiek értelmében viszont nincs semmi baj.
Mindebből két kérdés biztosan következik: ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi, aminek ártani neki isten bizony nem szokása? Putyinra tetszik gondolni, vagy Hszi Csin-pingre?
Másrészt: ha jól érzékeljük a helyzetet, az ukránok eddig úgy jártak, hogy a hazájuk döntő részét az oroszok nem szállhatták meg, a Nyugat nem elegendő, de létező támogatása okán, mi meg úgy jártunk, hogy a geopolitikai kényszerek miatt passzív Nyugat segítsége híjján az oroszok még 33 évig nálunk vendégeskedtek a kitűnő rendszerükkel együtt.
Amiből, ha nem tévedünk, és sajnos nem tévedünk, a mostani időkre is maradt még elég, számolatlan erénnyel megrakodva természetesen.
A nyugati értékekkel ebben a kommunikációs térben nem hozakodunk elő, mert minek.
De Békésnek egy dologban igaza van. Hogy mi lesz ennek a vége, az egy nehéz kérdés.
Szénási Sándor jegyzete az október 16-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
