Ez a kérdés - Szénási Sándor jegyzete
A hatalom úgy tudja, és lehet, hogy nem rosszul, hogy a magyarok szabadságfogalma ritkán fogja át a nemzet, a nemzeti intézmények, és a nagy polgári alaptételek, a sajtó-, a gyülekezés-, a véleménynyilvánítás szent jogát, viszont ettől még magát a fogalmat ismeri.
Nyakukban a bili tartalma - Kárpáti Iván jegyzete
Ez nem baleset volt, nem üzemzavar, nem félreértés. Ez állami asszisztálással végrehajtott környezeti és munkahelyi erőszak.
A Fidesz antitézise - Dési János jegyzete
Az Iványi elleni eljárás nem véletlen, és annyiban mindenképpen koncepciós, hogy hatalmi erőfitogtatás. Iványi Gábor az antitézise a Fidesznek. Amíg az újfasiszta Fidesz rombol és rabol, addig Iványi nyilvánvalóan egy olyan eszmét jelenít meg, amelyet a fideszesek hírből sem ismernek.
Hadisarc – Józsa Márta jegyzete
Na most az történt, hogy a szomszédban zajló háborúra való hivatkozással a hatvanpusztai főherceg által mozgatott úgynevezett törvényhozás, pontosabban rendeleti kormányzás úgy döntött, hogy einstand. Mint Ács Feriék a Füvészkertben. Hogy hiába a törvényszék, a törvény betűje és szelleme, most úgy lesz, ahogy ő akarja.
A megfelelő ember – Rózsa Péter jegyzete
A pályázatra meglepően sokan jelentkeztek, de amint elkezdődtek az állásinterjúk, lehangoló eredménnyel, jobban mondva eredménytelenséggel szembesültek. Elsősorban a NER-ben eddig favorizált, úgy mondjuk, oligarchacégektől érkeznek a jelöltek. Feszengenek a meghallgatásokon, jól látható mennyire szokatlan számukra az ilyen megméretés...
Egy InterCity vécéjében unatkozva - Selmeci János jegyzete
Az állami rádióban aztán Orbán Viktor megpróbált kimászni a vécéből, és menteni a menthetőt; beszélt kicsit arról, hogy februári béremelés, meg nyugdíj, meg adókedvezmény, ha pedig sikerül továbbra is nemet mondani Brüsszelnek, akkor a nemzeti gazdaságpolitikát folytatni tudják, ami a repülőrajt nem láttán ugye annyira sikeres, hogy egy életem, egy szuverenitásom, én lehet megpróbálnék mégis inkább igent mondani Brüsszelnek, aztán lesz ami lesz...
Mini-Minneapolis – Hardy Mihály jegyzete
Mert egy parlamenti választás előtt álló országban mégsem normális, hogy a valamennyire is épeszű szavazóknak nem kínálnak fajsúlyos baloldali vagy liberális alternatívát.
A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Fogadjisten – Józsa Márta jegyzete
10/11/2024 07:15
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
"... az is lehet Orbán Viktor békepárti, illiberális barátja szellemében, hogy a somorjai nagybani piacon az ősteremelő Béla csak szlovákul alkudhat meg a zöldséges Lajossal, elvégre mindketten üzletemberek. Akiknek fontos a szuverenitás, mert, ahogy ezt a törvény indokolja: a szlovák nyelv használata a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása."
Egy testes asszony lépett rá erőteljesen a zsúfolt vonat peronján édesanyám lábára, aki felszisszent, jaj, mondta – de halkan. Az asszony rászólt románul, hogy nem jaj, hanem vai, jajgasson az ország nyelvén. Állítólag a szülészeteken is rendszeresen leteremtették Romániában az asszonyokat, hogyha nem az államnyelven jajgattak, beszélj annak az országnak a nyelvén – dördültek rájuk – amelynek a kenyerét eszed.
Namármost ez a ki eszi kinek a kenyerét szöveg amúgy is több szempontból elemezhető lenne, még inkább az, hogy azt gondoltuk volna, hogy az imént elbeszéltek a kommunizmus sötét, huszadik századi történetéhez tartoztak, történelemkönyvbe velük, fedje őket jótékony homály. Esetleg kritikus emlékezés az abszurd időkre, amelyekből amúgy tudunk bőven idézni komikus példákat. Olyan intézkedéseket, amelyekről azóta sem tudjuk elmondani, mire voltak jók, hacsak arra nem, hogy minduntalan átérezhessük a nagy testvér gondoskodó szeretetét. Ilyen volt például az önellátó megyék szocializmusa, amelynek az volt a lényege, hogy államellenes cselekedetnek számított egy időben átvinni a megyehatáron a terményeket. Ezért aztán a síkvidéken a paradicsom, a hegyvidéken a krumpli rohadt rá a gazdákra eladhatatlanul.
De legjobban vitathatatlanul abba szerettek belepofázni a dölyfös hatalmak, hogy ki milyen nyelven beszél. Most, 2024-ben pedig arról beszélünk, hogy az új szlovákiai nyelvtörvény-tervezet betűje szerint ha például a Csallóközben Mariska bemegy a falusi postára, ahol a szomszéd Gizike dolgozik, akkor nyugodtan mondhatja neki, hogy jó napot. De Gizikének erre azt kell majd válaszolnia, hogy dobrý deň, ellenkező esetben 50-től 2500 euróig terjed az a büntetési tétel, amivel fogadjistent mond magyarul az adjonstenre. Visszaeső bűnösöket pedig akár 200 ezer euróig is büntethetik. Persze hőseink mindketten magyarok, általában is magyarul beszélnek, az a különbség köztük, hogy Gizike a postán nem magánember, hanem Robert Fico uralmának a helyi megtesítője.
A műszak után, ha átöltözött az egyenruhából civilbe, akkor talán elcsacsoghat a helyi pletykákról magyarul, persze szigorúan csak az állami intézmény falain kívül. És egyelőre, mert a nyelvtörvény egyelőre csak az állami alkalmazottakra és az üzleti élet szereplőire igaz. Így aztán az is lehet Orbán Viktor békepárti, illiberális barátja szellemében, hogy a somorjai nagybani piacon az ősteremelő Béla csak szlovákul alkudhat meg a zöldséges Lajossal, elvégre mindketten üzletemberek. Akiknek fontos a szuverenitás, mert, ahogy ezt a törvény indokolja: a szlovák nyelv használata a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása.
Ilyenkor jut eszébe az embernek, mennyire sajnálhatja a NER ura, hogy nincsenek nagyobb létszámban más nyelven beszélő kisebbségeink. Egy anyanyelvüket tiltó nyelvtörvény nálunk is sokat lendíthetne a szuverenitáson. Meg a konnektivitáson. Meg a többi szavaknak kinéző fekete lyukon. De addig marad csak a román vai és a szlovák oh nekünk.
Józsa Márta jegyzetét a fenti lejátszás gombra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala
