Sulyok bűnei - Dési János jegyzete
Sulyok Tamás a Fidesz embere. És nemcsak mióta köztársasági elnök lett, hanem előtte alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság vezetőjeként is.
Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
A "Szia, Bálint"-korszak vége – Selmeci János jegyzete
Nem voltam még nem Orbán-rendszerben újságíró, de a feladat talán nem változott olyan sokat. A lelkesedés magánügy, a kritika, a kétkedés és a valóság feltárása viszont kötelesség.
Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Nemkirályi felhajtó - Rózsa Péter jegyzete
18/07/2024 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Hiába, a felelőtlen, hanyag újságírók nem a megfelelő nézőpontból mutatják meg az eseményeket.
Tarthatatlan, amit egyes, a kormánytól független újságírók csinálnak; pontatlanok, tájékozatlanok miegymás. Itt van a legújabb, tegnapi félretájékoztatás esete: a Magyar Narancs 60 millió forintra becsülte annak a BMW-nek az árát, amivel az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter a Dalszínház királyi felhajtóján parkolt. A ház vezetősége közleményben tárta a nagyérdemű elé az igazságot, s ezzel rá is mutatott az újságírói felelőtlenségre, hanyagságra. E szerint az a bizonyos autó nem 60, hanem harmadával kevesebbe kerül, vagyis csupán 40 millióba. És még egy felelőtlen állítást is kipellengéreznek, amikor arról írnak, hogy ők, mármint az Opera vezetői azt a helyet, ahol a szerény, 40 millióra taksált kocsi parkolt, egyszerűen csak Hajós utcai kocsifelhajtónak hívják. Attól persze még ez ténylegesen a királyi felhajtó, hiszen ez közvetlenül kapcsolódik ahhoz a lépcsősorhoz, ami egyenesen Erzsébet királyné egykori, külön páholyához vezet. A sok pontatlanság és hanyagság tehát oda vezet, hogy hamis színben tűnteti fel a Dalszínház vezetőit, sőt, az egész társulatot, és ezzel – ismét a vezetők közleménye szerint – rontják az intézmény hírét, ami a látogatottság és így a bevételek csökkenését okozhatja. Szegény, sokat korholt filozófusunk, Lukács György egyik mondása kívánkozik ide, idézem: „Nevetséges dolog azt hinni, hogy a hibákat a rájuk való reagálások okozzák.” Persze Ókovács Szilvesztert nyilván nem zavarja, hogy ez a tette ezúttal is nevetség tárgya lett, mint nemrég, amikor a Carmina Burana előadását azért erőszakolta meg egy fél órás szünettel, hogy a nagyérdemű közönség eközben a ház büféjében bőségesen fogyaszthasson, ezzel is növelve a bevételt. Ehhez képest egy hatvan – pardon, csak 40 milliós luxuskocsival való villogás kismiska. Vagy nagymiska, nézőpont kérdése. És mint tudjuk, ezt, a nézőpontot a szolgák életében mindig az üléspont határozza meg, így lehet károkozásnak feltüntetni, ha a sajtó túlbecsüli egy repikocsi árát vagy királyi jelzővel illet egy egyszerű utcai bejáratot. Hát így állunk, és így ülnek ők, a gazdagék, a hatalmasok, akiknek már valóban a hatalma túl sok. De, amint láthatjuk, még mindig nem elég nekik.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. július 18-ai adásában hangzott el.