Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
A pillanat uralása – Rózsa Péter jegyzete
19/09/2024 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét. A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik.
Akkumulátor és vasúti sín országa lettünk. És mintha ugyan az a történelmi léptékű kudarc is várna ránk, mint anno, csak most nem vasnak és acélnak hívják a terméket és más az egypárt és vezetőjének neve is. A módszer viszont azonos. Tévútra vinni a magyar gazdaságot. Most nem fogok az EU-s pénzek hiányáról értekezni, azzal együtt, hogy önmagában már ez, a hiány és az annak okán felvett kínai milliárdok is tragédiát jelentenek majd a következő nemzedéknek, amelyik nyögi ennek terheit. Most arról beszélek, amit az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége közölt: drámaian csökken az eladott autók száma, ezen belül az elektromos meghajtásúaké 44%-kal esett vissza augusztusra az egy évvel korábbiakhoz képest. Az előrejelzés szerint ez a helyzet még tovább fog romlani, mert egyre bizonytalanabb az elektromos járművek várható élettartama, hosszútávú működtetése. Tegyük hozzá, egyre több a tapasztalat a gyártással kapcsolatban is, ezek szerint hosszú távon semmivel sem kisebb a környezetkárosító hatás, mint a robbanómotorok gyártása esetében.
Ha ez így megy tovább, akkor a megfontolt üzleti számítások nélkül, rapid módon Magyarországra telepített akkugyárak jövője máris bizonytalanná válik. Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét.
A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik; mindig a pillanatnyi haszonszerzési lehetőség határozza meg a kormányzat döntéseit. És ez a haszonlesés viszi a tönk szélére lassan az országot. A már most megfizethetetlennek látszó ázsiai hitelek mellett egy elsorvadó iparágba ölte Orbán az összes pénzünket.
Hogy keresi-e a lehetséges kiutat ebből a csapdából a kormány? Nem tudom, de remélem nem a legújabb balhé jelzi ezt az útkeresést, vagyis talán nem a csipogók tömeggyártásában látják a jövőt.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. szeptember 19-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
