Huhogók – Herskovits Eszter jegyzete
Mondhatnak bármit a száraz gazdasági adatokkal operáló elemzők, abban igaza van a minisztériumnak, hogy manapság fokozott bátorság kell a fogyasztáshoz. Már-már vakmerőség bemerészkedni egy boltba.
Bérlakás nélküli bérlakáspiac - Rózsa Péter jegyzete
A lakások fenntartási költsége egyre magasabb, az átlagos bérleti díj szintén, miközben ismét megjelent az infláció, a bérek ettől elmaradnak.
Az oda vezető út - Szénási Sándor jegyzete
Menczer Tamás és Magyar Péter afférjáról van szó persze, amivel kapcsolatban most nem térünk ki a kormányoldal sima projekcióira, amelyekkel Menczer verőlegény stílusát Magyarra próbálja rávetíteni.
Ez így nem oké – Kárpáti Iván jegyzete
A történtek semmiképpen nem bírnak a társadalomra való akkora veszéllyel, mint amennyire súlyos a következmény. A bíróságnak ezt is figyelembe kellett volna vennie.
Mérgelődjetek csak a Csurka-szobor miatt (is) - Dési János jegyzete
"Csurka István egykori író, később antiszemita politikus halálával a csurkizmus nem szűnik meg – írtam 2012 februárjában, Csurka halálakor. Jó, ebben igazam lett. De hogy tulajdonképpen állami ideológiává küzdi fel magát ez a nyálkás, rasszista eszme, azt azért nem hittem akkor."
Egy fekete – Józsa Márta jegyzete
A Black Friday az a nap, amikor a boltokban csak az eladók fejében működik a racionalitás, a vásárlók zöme elveszíti a kontrollt, és még az is konzumidiótává válik. Józsa Márta gondolatai fogyasztásról, kávézásról és Trumpról. Fekete péntek, fekete leves, Fehér Ház.
Nem lehet félreállni - Hardy Mihály jegyzete
Nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében.
Üdv itthon Szájer Józsi – Selmeci János jegyzete
És nem baj, ha így volt, és nem attól lesz rosszabb hely az ország, sőt, ha létezik megbocsátás, és Szájer József közpénzért gondolkodik Európa jövőjén, attól viszont még lehet, ha a választási kampány jegyében születik egy újabb, valamilyen kisebbségi csoportot diszkrimináló törvény.
Mindig jövőre - Rózsa Péter jegyzete
7/11/2024 18:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs.
Fárad a rendszer, fárad a vezetője. Nincs új gondolat, csak a régi, elsősorban a Finkelsteintől átvett és magas hőfokra csavart ellenséggyártás van, hol csendesebben hol harsányan, hullámzik, mint a levegő után kapkodó tüdőlebeny. Ettől még ez a NER sokáig a nyakunkon liheghet, ha nem másról lenne szó, de talán másról van szó. Rendszerhibáról, márpedig egy fáradt rendszert még fel-fel lehet pörgetni, a rendszerhibát viszont csak a rendszer ki – avagy lecserélésével lehet kiküszöbölni. Éppen ezt fejtegeti Farkas Beáta közgazdász, egyetemi tanár a Válasz Online vezércikkében. Szerinte a Fidesz több, komoly rendszerhibával küzd, még, ha a kommunikációs gépezetével ennek ellenkezőjét sulykolja is.
Látszólag őrült összegeket költött például a családok támogatására, hogy a gyermekvállalást serkentse, ennek ellenére a születések száma drámaian csökken. Orbánék nem látják, hogy világjelenségről van szó, és sehol sem sikerült ezen változtatni politikai beavatkozásokkal. Ezért aztán kénytelen sunnyogni, amikor 14 év családbarátság ide, vagy oda, a folyamatosan gyarapodó ázsiai vendégmunkásokkal el kellene számolni a nagyérdemű hazai munkavállalók előtt, akiknek egyre kevesebb az utódja.
Tudjuk, ez a kormány a rövidtávú vagy azonnali eredményekre hajt, és semmilyen távlati víziója, hogy mást ne mondjak, valamiféle ideológiája lenne. Az akkumulátorgyár cunami kezdetben csak attól volt aggasztó, hogy mérhetetlenül sok vizet és villamosenergiát emészt fel. Közben naponta közel 20 millió köbméter ivóvíz szivárog el a talajba, mert a rezsicsökkentés miatt elszegényedő vízműtársaságok nem tudják karbantartani, felújítani az 50-100 éves vezetékeket. Időközben drámaian elkezdett csökkenni az elektromos autók iránti kereslet, sőt, a franciák és a németek már egész gyárakat zárnak be, ezreket bocsátanak el. Itt meg épülnek az akkugyárak, az ázsiai tulajdonosok pedig, ha lesz egyáltalán, kiviszik a profitot. Vagy bezárnak majd.
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs. Pedig e nélkül nincs rendszer, csak rendszerecske, időnként átöltöztetett soványka test, ami a varázstükörben olykor teltebbnek látszik, de csak addig, amíg ki nem lép az kastélyból. Sehogyan nem akar gyarapodni. Mert ez pont olyan, mint a környezet, a biológia, a természet maga, hogy csak hosszú évek alatt változik, amikor már zavartalanul, saját rendszerében működhet, miután megszűnik a bajt okozó rendszerhiba. Éppen most jelent meg egy tudományos közlemény arról, hogy az ózonra veszélyes hajtógázok, az egyébként nem mérgező és nem gyúlékony klór-fluor-karbonok alkalmazásának 35 évvel ezelőtti tiltása mára hozta meg az eredményt. A Déli-sark felett végre csökkenni kezdett az ún. ózonlyuk. Az is igaz, tudósok szerint így is csak 2066-ra épül vissza az eredeti, teljes védőréteg. Ha nem iktatták volna ki ezt a környezetkárosító rendszerelemet, talán már a Föld egy része elnéptelenedett volna. Szóval a fáradtság kipihenhető, a rendszerhiba viszont nem. Cserélni kell, írja a közgazdász professzor, Farkas Beáta, aki ezekkel, a ránk nézve elég szomorú mondatokkal zárja:
„A gyönge demokráciáknál viszont fennáll a veszély, hogy miután a »normalitás« helyreállításának az ígérete megvalósíthatatlan, ugyanis kimentek mögüle a természeti és társadalmi feltételek, a populista erők hatalomra kerülve eljutnak a demokrácia teljes felszámolásáig.”
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. november 7-ei adásában hangzott el.