Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Csak tömören, kevesebb dumát – Szénási Sándor jegyzete
Az ég szerelmére, hiszen egy félfordulat már megtörtént, a rezsim és az ő ura egyre nyíltabban, egyre durvábban fenyeget, egyre kevésbé csomagolja nemzeti érdekbe a saját érdekeit, igaz, a hamisítás, a csalás, a gátlástalan hazudozás, sőt a társadalomnak szóló hízelkedés is ott marja, roncsolja a társadalom maradék ítélőképességét. Márpedig a hazugság lehet pusztítóbb, mint a verőlegények vicsorgása.
A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Mindig jövőre - Rózsa Péter jegyzete
7/11/2024 18:05
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs.
Fárad a rendszer, fárad a vezetője. Nincs új gondolat, csak a régi, elsősorban a Finkelsteintől átvett és magas hőfokra csavart ellenséggyártás van, hol csendesebben hol harsányan, hullámzik, mint a levegő után kapkodó tüdőlebeny. Ettől még ez a NER sokáig a nyakunkon liheghet, ha nem másról lenne szó, de talán másról van szó. Rendszerhibáról, márpedig egy fáradt rendszert még fel-fel lehet pörgetni, a rendszerhibát viszont csak a rendszer ki – avagy lecserélésével lehet kiküszöbölni. Éppen ezt fejtegeti Farkas Beáta közgazdász, egyetemi tanár a Válasz Online vezércikkében. Szerinte a Fidesz több, komoly rendszerhibával küzd, még, ha a kommunikációs gépezetével ennek ellenkezőjét sulykolja is.
Látszólag őrült összegeket költött például a családok támogatására, hogy a gyermekvállalást serkentse, ennek ellenére a születések száma drámaian csökken. Orbánék nem látják, hogy világjelenségről van szó, és sehol sem sikerült ezen változtatni politikai beavatkozásokkal. Ezért aztán kénytelen sunnyogni, amikor 14 év családbarátság ide, vagy oda, a folyamatosan gyarapodó ázsiai vendégmunkásokkal el kellene számolni a nagyérdemű hazai munkavállalók előtt, akiknek egyre kevesebb az utódja.
Tudjuk, ez a kormány a rövidtávú vagy azonnali eredményekre hajt, és semmilyen távlati víziója, hogy mást ne mondjak, valamiféle ideológiája lenne. Az akkumulátorgyár cunami kezdetben csak attól volt aggasztó, hogy mérhetetlenül sok vizet és villamosenergiát emészt fel. Közben naponta közel 20 millió köbméter ivóvíz szivárog el a talajba, mert a rezsicsökkentés miatt elszegényedő vízműtársaságok nem tudják karbantartani, felújítani az 50-100 éves vezetékeket. Időközben drámaian elkezdett csökkenni az elektromos autók iránti kereslet, sőt, a franciák és a németek már egész gyárakat zárnak be, ezreket bocsátanak el. Itt meg épülnek az akkugyárak, az ázsiai tulajdonosok pedig, ha lesz egyáltalán, kiviszik a profitot. Vagy bezárnak majd.
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs. Pedig e nélkül nincs rendszer, csak rendszerecske, időnként átöltöztetett soványka test, ami a varázstükörben olykor teltebbnek látszik, de csak addig, amíg ki nem lép az kastélyból. Sehogyan nem akar gyarapodni. Mert ez pont olyan, mint a környezet, a biológia, a természet maga, hogy csak hosszú évek alatt változik, amikor már zavartalanul, saját rendszerében működhet, miután megszűnik a bajt okozó rendszerhiba. Éppen most jelent meg egy tudományos közlemény arról, hogy az ózonra veszélyes hajtógázok, az egyébként nem mérgező és nem gyúlékony klór-fluor-karbonok alkalmazásának 35 évvel ezelőtti tiltása mára hozta meg az eredményt. A Déli-sark felett végre csökkenni kezdett az ún. ózonlyuk. Az is igaz, tudósok szerint így is csak 2066-ra épül vissza az eredeti, teljes védőréteg. Ha nem iktatták volna ki ezt a környezetkárosító rendszerelemet, talán már a Föld egy része elnéptelenedett volna. Szóval a fáradtság kipihenhető, a rendszerhiba viszont nem. Cserélni kell, írja a közgazdász professzor, Farkas Beáta, aki ezekkel, a ránk nézve elég szomorú mondatokkal zárja:
„A gyönge demokráciáknál viszont fennáll a veszély, hogy miután a »normalitás« helyreállításának az ígérete megvalósíthatatlan, ugyanis kimentek mögüle a természeti és társadalmi feltételek, a populista erők hatalomra kerülve eljutnak a demokrácia teljes felszámolásáig.”
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. november 7-ei adásában hangzott el.