Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Miasszonyunk - Józsa Márta jegyzete
9/12/2024 18:04
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre-Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
2019. április 15-én egy kiállítás finiszázsán voltam, persze mindenkinek ki volt kapcsolva a telefonja. Az ünnepség után a művész-művészettörténész társasággal elmentünk vacsorázni, én voltam az első – afféle hírfüggőként – aki visszakapcsoltam. Leégett a Notre-Dame – mondtam rémülten, a többiek azt hitték, hogy elment a humorérzékem, és ízetlen tréfákkal próbálom szórakoztatni a művelt közönséget. Utána jött az a típusú csoportos megrendülés, amelyet az ember olyankor érez, amikor egy öröknek hitt kulturális ikon eltűnik az életünkből. A szellemi otthonuk egy része. Abba azonban talán ritkábban borzongunk bele, ha valami hasonló tragédia eltarthatóbb távolságra van tőlünk – még ha földrajzilag nem is jelentősen. Párizs Budapesttől nagyjából ezerötszáz kilométerre fekszik, Damaszkusz valamivel több mint kétezerre. A szír fővárosban nem kell többé olyasmivel bíbelődni, hogy korhűen, vagy esetleg egy új koncepció alapján állítsanak helyre valamit, ami megsérült. Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete elemezte a szíriai kulturális világörökséghez tartozó épületek műholdképeit még a polgárháború tíz évvel ezelőtti stádiumában. És megállapította, hogy az UNESCO által a világörökség-listára felvett épületek, beleértve a műemlékeket, nagyon súlyosan károsodtak. A csaknem hétezer éves Aleppo elpusztulása mellett például Damaszkusz műemlék épületei is helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedtek.
A szigorúan védett kulturális örökségek közül huszonnégy teljesen megsemmisült, száznégy súlyosan károsodott. Például a 715-ben épült Omajjád Nagymecset, amelynek a minaretjei is leomlottak. Gondoljunk csak bele Budapest látképébe az Andrássy út és a Várnegyed nélkül - ez nem is volna olyan elképzelhetetlen művelet, bőven vannak nyolcvan évvel ezelőtti fotók, filmfelvételek arról ma már felfoghatatlan pillanatról, amikor történt valami ehhez fogható. A Dunába lógó, felrobbantott hidak látványának ismeretében rémes belegondolni abba a cinizmusba, amellyel mások szenvedésére, jelenkori történelmére gondolunk. Vagy gondolnak azok, akiktől minden bizonnyal jó okkal reméli azt a korábban a saját népére vegyi fegyverrel is támadó Bassár el-Asszad, hogy bukása után menedéket vagy segítséget kaphat tőlük. A listán összeér, ami összetartozik, az első helyen nyilvánvalóan Putyin áll, állítólag a szír diktátor már nála, vagy legalábbis valahol Oroszországban bujkál. Ám menekülése előtt – legalábbis a Bloomberg forrásai szerint – elküldött Budapestre egy magas rangú keresztény vezetőt, valószínűleg II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, aki arra kérte Orbán Viktort, hogy segítsen támogatást kérni jó barátjától, Donald Trumptól. Arra való hivatkozással, hogy micsoda egzisztenciális veszélyeknek lenne kitéve a szíriai keresztény kisebbség, ha az iszlamista lázadók győznének. A megválasztott amerikai elnök – ha eljutott hozzá Orbán üzenete, ha nem – mindezt megtagadta. Ami nem változtat a diplomáciai aktus két jelentős vonatkozásán. Az egyik a Putyinhoz és Trumphoz is bekötött magyar kormányfő valódi befolyásának mértéke, a másik pedig az a tény, hogy egy ortodox egyházfő kizárólag hazája keresztény lakói iránt aggódik, fel sem merül, hogy a romokban heverő Szíria népének egésze számára kérjen segítséget. Kétségkívül keresztény attitűd, ahogy az is, hogy a háborút egy nap alatt befejezni ígérő Trump éppen a párizsi Miasszonyunk templomának újranyitása alkalmából igyekezett Zelenszkij tudomására hozni, hogy ne számítson semmi jóra, már ami a háborús támogatásokat illeti. Amúgy nemcsak a szír diktátor nem remélhet semmi jobbat: a porig rombolt ország lakóinak fele már 2015 óta menekültként él valamerre, többségük a megsemmisített több ezer éves műemlékek szomszédságában felállított menekülttáborokban. Most arra tippelnek elemzők, hogy másfél milliónyian is lehetnek azok, akiknek majd futniuk kell. És nincs az a NATO-dróttal felcicomázott kerítés és elkötelezett honvédő huszár, ami ennyi embert megállíthatna. És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2024. december 9-ei adásában hangzott el.