Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?
Csak hazugság és semmi más – Selmeci János jegyzete
Egy héttel a választás napja előtt már nincs igazságuk, nincs semmijük. Ezzel szemben ott van a valóság: pénztárcák, kórházak, aranyozott vécék és az állam állapotáról kitálaló, hús-vér századosok formájában.
Korotkoje piszmo (Rövid levél) - Rózsa Péter jegyzete
Rózsa Péter jegyzetében segít Szijjártó Péternek kéréssel fordulni orosz kollégája felé.
Írás a falon - Szénási Sándor jegyzete
Akárhogy is fordul a választás, már semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt tegnap, mondta Szentpéteri Nagy Richard a Klubrádió választási műsorában, és valószínűleg igaza is van.
Miasszonyunk - Józsa Márta jegyzete
9/12/2024 18:04
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre-Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
2019. április 15-én egy kiállítás finiszázsán voltam, persze mindenkinek ki volt kapcsolva a telefonja. Az ünnepség után a művész-művészettörténész társasággal elmentünk vacsorázni, én voltam az első – afféle hírfüggőként – aki visszakapcsoltam. Leégett a Notre-Dame – mondtam rémülten, a többiek azt hitték, hogy elment a humorérzékem, és ízetlen tréfákkal próbálom szórakoztatni a művelt közönséget. Utána jött az a típusú csoportos megrendülés, amelyet az ember olyankor érez, amikor egy öröknek hitt kulturális ikon eltűnik az életünkből. A szellemi otthonuk egy része. Abba azonban talán ritkábban borzongunk bele, ha valami hasonló tragédia eltarthatóbb távolságra van tőlünk – még ha földrajzilag nem is jelentősen. Párizs Budapesttől nagyjából ezerötszáz kilométerre fekszik, Damaszkusz valamivel több mint kétezerre. A szír fővárosban nem kell többé olyasmivel bíbelődni, hogy korhűen, vagy esetleg egy új koncepció alapján állítsanak helyre valamit, ami megsérült. Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete elemezte a szíriai kulturális világörökséghez tartozó épületek műholdképeit még a polgárháború tíz évvel ezelőtti stádiumában. És megállapította, hogy az UNESCO által a világörökség-listára felvett épületek, beleértve a műemlékeket, nagyon súlyosan károsodtak. A csaknem hétezer éves Aleppo elpusztulása mellett például Damaszkusz műemlék épületei is helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedtek.
A szigorúan védett kulturális örökségek közül huszonnégy teljesen megsemmisült, száznégy súlyosan károsodott. Például a 715-ben épült Omajjád Nagymecset, amelynek a minaretjei is leomlottak. Gondoljunk csak bele Budapest látképébe az Andrássy út és a Várnegyed nélkül - ez nem is volna olyan elképzelhetetlen művelet, bőven vannak nyolcvan évvel ezelőtti fotók, filmfelvételek arról ma már felfoghatatlan pillanatról, amikor történt valami ehhez fogható. A Dunába lógó, felrobbantott hidak látványának ismeretében rémes belegondolni abba a cinizmusba, amellyel mások szenvedésére, jelenkori történelmére gondolunk. Vagy gondolnak azok, akiktől minden bizonnyal jó okkal reméli azt a korábban a saját népére vegyi fegyverrel is támadó Bassár el-Asszad, hogy bukása után menedéket vagy segítséget kaphat tőlük. A listán összeér, ami összetartozik, az első helyen nyilvánvalóan Putyin áll, állítólag a szír diktátor már nála, vagy legalábbis valahol Oroszországban bujkál. Ám menekülése előtt – legalábbis a Bloomberg forrásai szerint – elküldött Budapestre egy magas rangú keresztény vezetőt, valószínűleg II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, aki arra kérte Orbán Viktort, hogy segítsen támogatást kérni jó barátjától, Donald Trumptól. Arra való hivatkozással, hogy micsoda egzisztenciális veszélyeknek lenne kitéve a szíriai keresztény kisebbség, ha az iszlamista lázadók győznének. A megválasztott amerikai elnök – ha eljutott hozzá Orbán üzenete, ha nem – mindezt megtagadta. Ami nem változtat a diplomáciai aktus két jelentős vonatkozásán. Az egyik a Putyinhoz és Trumphoz is bekötött magyar kormányfő valódi befolyásának mértéke, a másik pedig az a tény, hogy egy ortodox egyházfő kizárólag hazája keresztény lakói iránt aggódik, fel sem merül, hogy a romokban heverő Szíria népének egésze számára kérjen segítséget. Kétségkívül keresztény attitűd, ahogy az is, hogy a háborút egy nap alatt befejezni ígérő Trump éppen a párizsi Miasszonyunk templomának újranyitása alkalmából igyekezett Zelenszkij tudomására hozni, hogy ne számítson semmi jóra, már ami a háborús támogatásokat illeti. Amúgy nemcsak a szír diktátor nem remélhet semmi jobbat: a porig rombolt ország lakóinak fele már 2015 óta menekültként él valamerre, többségük a megsemmisített több ezer éves műemlékek szomszédságában felállított menekülttáborokban. Most arra tippelnek elemzők, hogy másfél milliónyian is lehetnek azok, akiknek majd futniuk kell. És nincs az a NATO-dróttal felcicomázott kerítés és elkötelezett honvédő huszár, ami ennyi embert megállíthatna. És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2024. december 9-ei adásában hangzott el.