Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Miasszonyunk - Józsa Márta jegyzete
9/12/2024 18:04
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre-Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
2019. április 15-én egy kiállítás finiszázsán voltam, persze mindenkinek ki volt kapcsolva a telefonja. Az ünnepség után a művész-művészettörténész társasággal elmentünk vacsorázni, én voltam az első – afféle hírfüggőként – aki visszakapcsoltam. Leégett a Notre-Dame – mondtam rémülten, a többiek azt hitték, hogy elment a humorérzékem, és ízetlen tréfákkal próbálom szórakoztatni a művelt közönséget. Utána jött az a típusú csoportos megrendülés, amelyet az ember olyankor érez, amikor egy öröknek hitt kulturális ikon eltűnik az életünkből. A szellemi otthonuk egy része. Abba azonban talán ritkábban borzongunk bele, ha valami hasonló tragédia eltarthatóbb távolságra van tőlünk – még ha földrajzilag nem is jelentősen. Párizs Budapesttől nagyjából ezerötszáz kilométerre fekszik, Damaszkusz valamivel több mint kétezerre. A szír fővárosban nem kell többé olyasmivel bíbelődni, hogy korhűen, vagy esetleg egy új koncepció alapján állítsanak helyre valamit, ami megsérült. Az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézete elemezte a szíriai kulturális világörökséghez tartozó épületek műholdképeit még a polgárháború tíz évvel ezelőtti stádiumában. És megállapította, hogy az UNESCO által a világörökség-listára felvett épületek, beleértve a műemlékeket, nagyon súlyosan károsodtak. A csaknem hétezer éves Aleppo elpusztulása mellett például Damaszkusz műemlék épületei is helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedtek.
A szigorúan védett kulturális örökségek közül huszonnégy teljesen megsemmisült, száznégy súlyosan károsodott. Például a 715-ben épült Omajjád Nagymecset, amelynek a minaretjei is leomlottak. Gondoljunk csak bele Budapest látképébe az Andrássy út és a Várnegyed nélkül - ez nem is volna olyan elképzelhetetlen művelet, bőven vannak nyolcvan évvel ezelőtti fotók, filmfelvételek arról ma már felfoghatatlan pillanatról, amikor történt valami ehhez fogható. A Dunába lógó, felrobbantott hidak látványának ismeretében rémes belegondolni abba a cinizmusba, amellyel mások szenvedésére, jelenkori történelmére gondolunk. Vagy gondolnak azok, akiktől minden bizonnyal jó okkal reméli azt a korábban a saját népére vegyi fegyverrel is támadó Bassár el-Asszad, hogy bukása után menedéket vagy segítséget kaphat tőlük. A listán összeér, ami összetartozik, az első helyen nyilvánvalóan Putyin áll, állítólag a szír diktátor már nála, vagy legalábbis valahol Oroszországban bujkál. Ám menekülése előtt – legalábbis a Bloomberg forrásai szerint – elküldött Budapestre egy magas rangú keresztény vezetőt, valószínűleg II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkát, aki arra kérte Orbán Viktort, hogy segítsen támogatást kérni jó barátjától, Donald Trumptól. Arra való hivatkozással, hogy micsoda egzisztenciális veszélyeknek lenne kitéve a szíriai keresztény kisebbség, ha az iszlamista lázadók győznének. A megválasztott amerikai elnök – ha eljutott hozzá Orbán üzenete, ha nem – mindezt megtagadta. Ami nem változtat a diplomáciai aktus két jelentős vonatkozásán. Az egyik a Putyinhoz és Trumphoz is bekötött magyar kormányfő valódi befolyásának mértéke, a másik pedig az a tény, hogy egy ortodox egyházfő kizárólag hazája keresztény lakói iránt aggódik, fel sem merül, hogy a romokban heverő Szíria népének egésze számára kérjen segítséget. Kétségkívül keresztény attitűd, ahogy az is, hogy a háborút egy nap alatt befejezni ígérő Trump éppen a párizsi Miasszonyunk templomának újranyitása alkalmából igyekezett Zelenszkij tudomására hozni, hogy ne számítson semmi jóra, már ami a háborús támogatásokat illeti. Amúgy nemcsak a szír diktátor nem remélhet semmi jobbat: a porig rombolt ország lakóinak fele már 2015 óta menekültként él valamerre, többségük a megsemmisített több ezer éves műemlékek szomszédságában felállított menekülttáborokban. Most arra tippelnek elemzők, hogy másfél milliónyian is lehetnek azok, akiknek majd futniuk kell. És nincs az a NATO-dróttal felcicomázott kerítés és elkötelezett honvédő huszár, ami ennyi embert megállíthatna. És ha túlélik, és ha még Magyarországon is átverekszik magukat, akkor egy hosszú-hosszú vándorlás után az újra a régi pompájában tündöklő Notre Dame-hoz is eljuthatnak. Amelynek falai között, vagy mellett most éppen úgynevezett keresztény politikusok pókereznek emberéletekkel.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2024. december 9-ei adásában hangzott el.