„Vásároljon
Reggeli gyors

Hogy Orbán rendszere kulturálisan is emlékezetes maradjon

1/09/2020 08:10

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Bírálói szerint Orbán azzal, hogy híve, Vidnyánszky Attila kezébe adta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, újabb lépést tesz a kulturális autonómia felszámolása, a „népi-klerikális” állami kultúra hegemóniájának a kialakítása felé. Tovább húzódik, várat magára az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. Leghamarabb tíz év múlva kerülhet rá sor, de a következő bővítési szakasznak erősítenie és nem gyengítenie kell az uniót. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2020. szeptember 01. Reggeli gyors-részlet/ Külföldi lapszemle, Kárpáti János 2020.09.01.
05:20
00:00

A New York Times is átvette a londoni székhelyű Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy hétfőn lemondott a nagy tekintélynek örvendő Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány által fölé kinevezett testület aláássa az oktatási intézmény autonómiáját.

Orbán Viktor miniszterelnök hívei és kormánypárti újságírók régóta azzal érvelnek, hogy miután Orbán 2018-ban harmadszor is erős mandátumot szerzett, elérkezett az ideje a kultúrában a konzervatív értékek felé történő irányváltásnak. Azt állítják, hogy Magyarországon a művészetben liberális és baloldali dominancia érvényesül, és szerintük ennek véget kell vetni – ismerteti a Reuters a hátteret, és hozzáteszi: az immár egy évtizede hatalmon levő, nacionalista Orbán egyre szorosabbra vonja a kormányzati ellenőrzést a magyar közélet különböző területei fölött, beleérve az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia és az állami média világát. Emellett Orbánhoz közel álló oligarchák felvásárolták a magánmédia nagy részét.

Upor László és az SZFE távozó vezetése
 
Upor László megbízott rektor és az SZFE vele együtt távozó vezetősége a lemondásukat bejelentő egyetemi sajtótájékoztatójukon – Budapest, 2020. augusztus 31., hétfő
 

 

Orbán kulturális korszaka

A hírügynökség felidézi, hogy Orbán, 2018-as választási győzelme után egyik beszédében fő feladatként tűzte ki, hogy kulturális korszakba ágyazzák be a politikai rendszert. Az idén elfogadott törvény alapítványra ruházta át a 155 évvel ezelőtt alapított, eddig állami kézben levő színházművészeti oktatási intézmény tulajdonjogát. A kormány öttagú felügyelő testületet nevezett ki, és nem engedte, hogy abban helyet kapjon az egyetem által javasolt személyek egyike sem. Az egyetem szenátusát megfosztották a költségvetéssel, a szervezeti és a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos döntési jogától. Az elmúlt hetekben számos vezető színházi rendező mondott le arról, hogy tovább oktasson az egyetemen. A kormány eközben tagadja, hogy bármilyen módon korlátozni kívánná a szabad véleményalkotást.

 

Népi-klerikális hegemónia

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség beszámolóját vette át a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtekről. Ez a tudósítás a testületi tiltakozó lemondás okát úgy fogalmazza meg, hogy az egyetem irányítási joga csaknem teljes egészében a jobboldali nacionalista Orbán-kormány által megrendelt kuratórium kezébe került át. A cikk kitér arra, hogy az egyetemi autonómia felszámolásának a hajtómotorja Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, aki élvezi Orbán bizalmát, ő az intendánsa a Nemzeti Színháznak, és azon felül számos olyan testületben ül, ahol a kultúra támogatására szánt állami pénzek sorsáról döntenek.

Az osztrák hírügynökségi anyag azt írja: a bírálók szerint a kuratórium létrehozását a modellváltás szükségességével alátámasztó kormányzati érvelés mögött valójában az áll, hogy Orbán újabb lépést tesz a kulturális autonómia felszámolása, a jobb híján mondjuk így: népi-klerikális – német eredetiben: völkisch-klerikale – állami kultúra hegemóniájának a kialakítása felé.

Felavatták Schwajda György szobrát a Nemzeti Színház előtt
 
 Archív/Orbán Viktor miniszterelnök és Vidnyánszky Attila, a teátrum főigazgatója érkezik az új Nemzeti Színház első igazgatója, Schwajda György szobrának felavatására a Nemzeti Színház előtti parkban 2015. április 29-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
 
 

Nehéz nem kihallani azt a kritikát

Ugyancsak a bécsi Der Standard ír arról, az úgynevezett Alpbachi Fórumon elhangzottak kapcsán, hogy tovább húzódik, várat magára az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. A rendezvényen Martin Selmayr, az Európai Bizottság ausztriai képviseletének a vezetője – korábban egyébként sokkal magasabb pozíciót töltött be, ő volt lényegében Jean-Claude Juncker jobbkeze –, azt mondta, hogy az elkövetkező öt évben bizonyosan nem csatlakozhat a térség egyetlen országa sem az EU-hoz. Tíz éves távlatban már elképzelhetőnek tartja az újabb, nyugat-balkáni bővítési fordulót az uniós tisztségviselő. „Ennek a következő bővítési szakasznak erősítenie és nem gyengítenie kell az uniót” – fogalmazott Selmayr, amiből nehéz nem kihallani azt a kritikát és önkritikát, amivel sokan mostanság szemlélik és értékelik az európai integráció előző nagy ugrását, a 2004-es, illetve 2007-es keleti bővítést.

Orbán Viktor Belgrádban
 
 Archív/Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök sajtótájékoztatóra érkezik Belgrádban 2020. május 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 

Selmayr szerint mind az EU, mind a tagságra pályázó országok részéről nagyon sok munkát kell még elvégezni, illetve reformot megvalósítani. Az unió új bővítési stratégiát alkot, aminek alapján a gazdasági kapcsolatok terén már a csatlakozási tárgyalások közben megtörténne a nyitás, aztán megnyílna a belső piac a csatlakozó tagállam előtt, de a teljes jogú tagságról csak azt követően lehet majd szó, amikor biztosítják a jogállamiságot, a működőképes igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat.

Ha nem mondta volna Merkel ...

Végül röviden megemlítjük, hogy a Handelsblatt című német gazdasági napilap megemlékezik arról: öt évvel ezelőtt tette Angela Merkel német kancellár azt az azóta is sokat emlegetett kijelentést, hogy Németország meg fogja oldani a bevándorló tömegek által előidézett problémákat. Wir schaffen das – mondta 2015-ben a német kancellár, amikor zömmel szíriai menekültek Magyarországon át útnak indultak nyugat felé. A Handelsblatt szerint ha akkor ezt nem mondja, akkor nem erősödik meg Németországban a szélsőjobboldali AfD.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. szeptember 01., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János