„Klubrádió“
Reggeli gyors

„Kelet-Európát megbüntették...”

5/07/2019 07:44

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Miközben Orbánék győzelemről beszélnek, világos, hogy egyebek között az ő botrányos viselkedése az oka a vezető tisztségekről létrejött alkunak.

2019. július 05. Reggeli gyors - részlet 19.07.05. Lapszemle
05:12
00:00

Lengyelországtól Koszovóig frusztrációt vetít előre a nagy uniós alku – vélekedik a Bloomberg amerikai hírügynökség. Ezt arra alapozza, hogy az EU-országok vezetői a közösség irányítóinak a kiválasztásakor ugyan egyensúlyt akartak teremteni a politikai, a nemzeti és a földrajzi szempontok között, ám úgy tűnik, hogy a végén az EU határain belül és kívül elhelyezkedő volt kommunista országok rosszul jártak az alkuval.

Az a fránya jogállamiság

Miközben a legnagyobb keleti tagállamok – itt a Bloomberg nyilvánvalóan elsősorban Lengyelországra utal – segítettek Angela Merkel tervének a megtorpedózásában, és ünnepelték Emmanuel Macron javaslatának az elfogadását, a három uniós vezető tisztségre kiválasztottak személye csalódást kelthet a Lengyelországtól Koszovóig húzódó térség kormányainak körében. A megállapodás ugyanis nem adott képviseletet a csúcspozíciók szintjén ennek a térségnek. Azzal, hogy Ursula von der Leyent jelölték a végrehajtó szerv, az Európai Bizottság élére, Charles Michel belga miniszterelnököt pedig az Európai Tanács elnökének, a lengyel Donald Tusk helyére, két olyan személyt helyeznek hatalmi pozícióba, akik rendíthetetlen bírálói a demokratikus értékek elporlasztásának, miközben Lengyelország, Magyarország és Csehország abban a kérdésben ütközik Brüsszellel, hogy vajon fenntartja-e még a jogállamiságot.

Focizhatnak Orbánék, de csak a második ligában

„Kelet-Európát, azzal, hogy egyetlen fő tisztséget sem kapott, megbüntették botrányos magatartása miatt” - idézi a Bloomberg Zarko Puhovskinak, a zágrábi egyetem politológia professzorának a véleményét. Puhovski szerint az elkövetkezőkben Európa keleti része a tömb második ligájában fog játszani, és ez vonatkozik azokra a keleti országokra is, amelyek történetesen jól viselkedtek.

Újabb rossz hír ez – folytatódik a Bloomberg eszmefuttatása – annak a hat délkelet-európai államnak, amely csatlakozni szeretne a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjához. Albánia, Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina régóta fájlalja a taggá válási folyamat lassúságát. Az új lendületbe vetett minden reményük elszállt azonban hétfőn, amikor Macron azt mondta, nem lesz további bővítés, mielőtt végrehajtanák az EU mélyreható reformját.

Migrációs konferencia Budapesten
 
Kovács Zoltán
 
 Fotó: Mohai Balázs / MTI
 

Budapest és Varsó ünnepelt. Mit is?

A Bloomberg kitér arra, hogy a varsói és különösen a budapesti kormány ünnepelte az alkut. Idézi Kovács Zoltánt, aki Twitter-üzenetében a kormány nevében azt állította, hogy az egyeztetések végkimenetele növekvő erejükről és befolyásukról tanúskodik. Magyarország – az illiberális tábor vezetője –, valamint Lengyelország, a legnagyobb keleti EU-állam számára azonban Von der Leyen nem szükségszerűen jobb, mint amilyen Frans Timmermans lett volna – vélekedik az amerikai hírügynökség, és megjegyzi: az ő kinevezése az eddiginél több hatalmat biztosít Németországnak.

Von der Leyen 2017-ben már kiváltotta Varsó felháborodását, amikor támogatta a kormányellenes tüntetőket, és elítélte az igazságszolgáltatás átalakítását célzó erőfeszítéseket, illetve az önkényuralom irányába mutató egyéb lépéseket.

Von der Leyen mindig a jogállamiság oldalán állt

Ami történt, az inkább negatív fordulat Lengyelország és Magyarország számára, Von der Leyen ugyanis mindig a jogállamiság oldalán állt – nyilatkozott a Bloombergnek Marcin Zaborowski, a Visegrad Insight elnevezésű elemző műhely egyik rangidős tagja.

Ami Charles Michelt illeti, aki a tagországok csúcsvezetőinek a testületét fogja elnökölni, róla megemlíti a Bloomberg, hogy tavaly javaslatot tett a jogállamisági mechanizmus felülvizsgálatára, arra, hogy az EU-tagok vessék alá magukat a többi tagállam által elvégzendő rendszeres értékelésnek. Ezt a gondolatot Lengyelország és Magyarország elvetette.

A hírügynökség szó szerint idézi Donald Tusktól, az Európai Tanács eddigi elnökétől a következőket:

„Tévedés lenne azt gondolni, hogy ha Frans Timmermans helyett valaki mást választanak ki a Bizottság élére, az gyengíti az EU akaratát és eltökéltségét a jogállamiság tiszteletben tartatására egész Európában. Éppen ellenkezőleg.”

A Balkánnak sem jók ezek a hírek

Ami az unió nyugat-balkáni bővítési kilátásait illeti, a Bloomberg szerint az erre irányuló tárgyalásokat az is nehezítheti, hogy Josep Borrell spanyol külügyminisztert választották ki az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztjára. Zárójelben megjegyzem, a főképviselő nagy befolyással bírhat ugyan, de – elvben legalábbis – az Európai Bizottságban nem ő lesz az első számú közvetlen illetékes, hanem a később kiválasztandó bővítési biztos. A Bloomberg mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy a spanyol Borrell nagy ellenzője a szeparatista mozgalmaknak, és országa – amely, mint tudjuk, nehezen birkózik meg a katalán elszakadási törekvésekkel - nem is ismeri el Koszovót. Koszovónak pedig ahhoz, hogy megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat, javítania kellene Szerbiához fűződő viszonyán.

A lapszemlét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs.

Reggeli gyors
2019.07.05. 06:00
Szerző: Kárpáti János