„Klubrádió“
Reggeli gyors

Aki Orbánnál is messzebbre jutott

29/04/2020 09:27

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A magyar demokrácia lecsúszófélben, a koronavírus terjedésére hivatkozva bevezetett rendeleti kormányzással a hatalommegosztás megbillent. A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát azonban más ország esetében is súlyos kétely övezi. A demokrácia leépítésében Szerbia szintén erős, Orbán balkáni partnere,  Vucic szerb elnök működése kapcsán már államcsínyt emleget a helyi független sajtó. Külföldi lapszemle.

A szerbiai „koronadiktatúráról” ír a Der Spiegel című német hírmagazin. A cikk szerint a járvány nyomán, a rendkívüli helyzetre hivatkozva Közép-, illetve Délkelet-Európa számos országában korlátozzák jelentős mértékben a polgári szabadságjogokat, növelik a végrehajtó hatalom jogkörét, de e tekintetben Aleksandar Vucic szerb elnök megy a legmesszebb.

A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát több esetben övezi súlyos kétely, és például Magyarországot szerte Európában bírálják az időkorlát nélküli rendkívüli állapotról szóló törvény miatt – jegyzi meg a szerző, Keno Verseck, aki egyébként tudósításaival sok borsot tört már a budapesti kormányzati főkommunikátorok orra alá.

Orbán Viktor Palicson
 
 Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő munkavacsorája Palicson 2019. április 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
 

Mint az államcsíny

Összességében azonban – teszi hozzá – Szerbiában korlátozzák a leginkább a jogállamiságot. Ellenzéki politikusok, polgárjogi aktivisták és független médiafelületek csaknem egyöntetűen alkotmánysértésről és államcsínyről beszélnek, amit Vucic számlájára írnak. „Szerbiában karanténba zárták a demokráciát” – mondja a Spiegelnek Natasa Kandic, a szerb emberi jogi mozgalom ismert vezetője.

Vladimir Gajic ügyvéd ennél is tovább megy, és diktatúráról beszél. Szerbiában valójában csak a parlament rendelheti el a szükségállapotot, de az államfő rendelkezésére áll az a kiskapu, hogy ezt ő is megteheti, ha a törvényhozás akadályoztatva van. Vucic, arra hivatkozva, hogy betiltották az ötven főnél nagyobb létszámú összejöveteleket, megállapította, hogy a parlament akadályoztatva van, így ő maga kihirdette a szükségállapotot.

Hiányosságokról írt, letartóztatták

A kijárási korlátozások keményebbek, mint a többi olyan, hasonló helyzetű országban, amelyet a járvány egyelőre nem érint annyira súlyosan. Tilos közterületen tartózkodniuk a nyugdíjas korúaknak este és éjszaka, valamint egész hétvégén. A karanténszabályok megszegéséért börtönbüntetés is kiszabható. Kormányképviselők, illetve Vucic pártjának aktivistái eközben minden további nélkül áthághatják az előírásokat.

Április elején letartóztatták Ana Lalic újságírónőt, mert saját maga által begyűjtött információk alapján a kórházak ellátottságának a hiányosságairól számolt be. Egy rendelet értelmében a koronaválsággal kapcsolatban csak a szerbiai operatív törzs által jóváhagyott tájékoztatást volt szabad közzétenni. A dekrétumot csak az újságírónő letartóztatása miatti felháborodás nyomán vonta vissza Ana Brnabic miniszterelnök. Miként Magyarországon is, a kormányzat és az operatív törzs sajtótájékoztatói videón mennek, és csak e-mailben lehet kérdéseket feltenni.

 
 Résztvevők a III. Budapesti Demográfiai Csúcson 2019. szeptember 5-én, csütörtökön a Várkert Bazárban. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Erdő Péter esztergomi érsek, Aleksandar Vucic szerb elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Andrej babis cseh miniszterelnök, ismeretlen személy, Tonny Abbott volt ausztrál miniszterelnök, ismeretlen személy Fotó: Orbán Viktor Facebook
 

A volt háborús uszító szabad keze és Koszovó

Sonia Biserko, a szerb Helsinki Bizottság elnöke bírálja az Európai Uniót, amiért az tétlenül szemléli Vucic eljárását. Szerinte Brüsszelben azért adnak szabad kezet belpolitikai kérdésekben a szerb elnöknek, mert azt remélik, hogy hozzá fog járulni a Koszovóval fennálló konfliktushelyzet megoldásához.

A Der Spiegel megjegyzi: Aleksandar Vucic a kilencvenes években még Slobodan Milosevic diktátor tájékoztatási minisztere és az ultranacionalista háborús uszítók egyike volt, most pedig Szerbia megmentőjeként adja el magát minden nap a tévében. Az államfőnek valójában nem volt szüksége arra, hogy kiszélesítse saját jogkörét, hiszen évek óta semmi sem korlátozza őt a hatalomgyakorlásban. Az eredetileg április 26-ra kitűzött parlamenti választást, amelyet végül a járvány miatt lefújtak, pártja egyértelműen megnyerte volna, már csak azért is, mert a legtöbb ellenzéki párt bojkottra szólított fel.

Magyarország lecsúszófélben

A bajor Süddeutsche Zeitung előre ismerteti a Bertelsmann Alapítvány úgynevezett átalakulási indexének a főbb megállapításait. Az éves jelentést ma teszik közzé hivatalosan. Az index a demokráciák globális állapotát igyekszik felmérni, ezúttal 137 ország alaposabb átvizsgálásával. A jelentés leegyszerűsítően tömör összefoglalása az lehet, hogy egykor szilárd demokráciák meggyengültek, az autokráciák ugyanakkor még elnyomóbb jellegűekké váltak.

A Süddeutsche kiemeli: Magyarországot ugyan a demokráciák közé sorolja az index, de az indexhez kapcsolódó elemzés szerint az ország lecsúszófélben van. Orbán Viktor ugyanis rendeletekkel kormányoz, miként azt a parlament március végén megszavazta, és a hatalommegosztás megbillent.

Hauke Hartmann elemző arra is kitér, hogy a jelentés szerint összesen hatvan országban érzékelhetően kiüresítették a hatalommegosztást. Példaként kiemeli Lengyelországot, ahol egyre több független bírót mozdítanak el hivatalából.

A legnépesebb demokrácia?

A jelentés gazdasági kitekintést is tartalmaz abban az értelemben, hogy megállapítja: tíz esztendővel ezelőtt még a górcső alá vett országok 38 százaléka pénzügyi értelemben stabilnak volt mondható, most viszont már csak húsz százalék, ami felettébb aggasztó, ha tekintetbe vesszük, hogy a világjárvány további súlíos eladósodással jár.

A Bertelsmann indexe megállapítja azt is: India szereti önmagát a világ legnépesebb demokráciájának nevezni, de az országban a demokrácia érzékelhetően megszenvedi azt, hogy Narendra Modi miniszterelnök a hindu nacionalizmust hirdeti.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. április 29., szerda 07.00
riporter: Kárpáti János