„Klubrádió“
Reggeli gyors

Történész: Magyarország pillanatnyilag diktatúra

28/04/2020 08:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Frankfurter Rundschau idézi Timothy Garton Ash neves brit történészt, az oxfordi egyetem professzorát, aki a járvány miatti rendkívüli intézkedésekről azt mondja: egyes országokban – mint Magyarországon – az uralmon levők megragadják azt a lehetőséget, hogy tovább bontsák le a demokráciát. Úgy fogalmaz: „Magyarország pillanatnyilag diktatúra” – Európa közepén, teljes jogú uniós tagsággal. A Politico elemzése szerint Európában az ellenzéki szélsőjobboldali pártok nem tudtak erősödni a vírus okozta válság miatt.

2020. április 28. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.04.28.)
04:57
00:00

A szélsőjobbosok többsége nem profitál a vírus okozta válságból

A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy látja, az európai szélsőjobboldali pártok a jelek szerint nem képesek hasznot húzni a koronavírus-járvány okozta válságból, pedig az, amely elkeseredett ellentéteket ébresztett az EU-n belül, és visszahozta a határellenőrzést, égből pottyant ajándék lehetne az ultranacionalista euroszkeptikusok számára.

Részben talán ennek tudható be, hogy Európában, ellentétben az Egyesült Államokkal, nem érzékelhető a kijárási korlátozásokkal szembeni erőteljes tiltakozó mozgalom – vélekednek a cikk szerzői. 

Mindössze elszigetelt proteszt akciók vannak az úgynevezett társasági távolságtartásra vonatkozó utasításokkal szemben. Így például Olaszországban szombaton a neofasiszta Forza Nuova tartott amerikai stílusú szabadságdemonstrációt – így emlékezvén meg a Felszabadulás Napjáról, Benito Mussolini bukásának az évfordulójáról. Ugyanez a mozgalom húsvétkor megszállt néhány – kormányzati és pápai rendelkezésre bezárt - templomot.

Berlinben is volt szombaton egy ezer fős, nem engedélyezett gyűlés a korlátozások elleni tiltakozás jegyében, szélsőjobboldali aktivisták és összeesküvéselmélet-terjesztők részvételével. Összességében azonban – írja a Politico - a szélsőjobboldali pártok, amelyek az elmúlt években megizmosodtak a szavazófülkékben az európai populista hullám hátán, most kevéssé képesek egységet és meggyőző erőt mutatni. Ezek a pártok – zömmel ellenzékben – próbálnak ugyan koherens üzeneteket megfogalmazni a vírussal kapcsolatban, de egyes esetekben mérhetően csökken a támogatottságuk, és a kormányon levő, a főáramlathoz tartozó pártok profitálnak abból, hogy válság idején az emberek hajlamosak tömörülni a zászlótartók körül – értsd: azok körül, akik ténylegesen rendelkeznek az intézkedések megtételéhez szükséges eszközökkel.

Ez a zászló körüli gyülekezés jelensége ugyanakkor ott is tapasztalható, ahol a nacionalista jobbos pártok kormányon vannak, így Lengyelországban és Magyarországon, utóbbiban ráadásul annak ellenére, hogy Orbán Viktor vitatott módon terjesztette ki hatalmát – utal a portál az időkorlát nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére. 

A Politico kiemeli, hogy a válság kezdetén néhány szélsőjobboldali ellenzéki párt a bevándorlás elleni félelem keltésére próbálta felhasználni a járványt, azt állítva, hogy a vírust a bevándorlók hozzák magukkal. Ez az érvelés azonban zsákutcába jutott, amikor maga Európa vált a globális gócponttá, sokkal több fertőzéssel, mint amennyi Afrikában előfordul.

Így például a német közvéleményben nem tudott gyökeret verni az Alternatíva (AfD) elnevezésű szélsőjobbos párt állítása, miszerint a vírus fakenews, „az év átverése”. Ehelyett a közvélemény támogatja a kormányzati óvintézkedéseket. Az Alternatíva népszerűsége most nagyjából tíz százalékon áll, ami négy százalékponttal alacsonyabb, mint az év elején. Spanyolországban a Vox az év kezdete óta 16-ról 14 százalékra csúszott le, bár még így is a harmadik legnagyobb politikai erő. Olaszországban a Liga négy százalékpontot vesztett, és Giuseppe Conte miniszterelnök elfogadottsága 71 százalékos csúcsra emelkedett.

Egy demokrácia kilépett, egy diktatúra maradt

A Frankfurter Rundschau interjút közöl Timothy Garton Ash neves brit történésszel, az oxfordi egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzorával, akitől a kelet-közép-európai rendszerváltás táján és után sok elemzés volt olvasható például a Guardian napilap hasábjain. Most azonban természetesen a koronavírus az interjú vezető témája. Szóba kerül ugyan a beszélgetésben a Brexit is, amiről ma éppenséggel senki nem beszél Nagy-Britanniában, de ezzel kapcsolatban a történész lényegében csak annyit mond, reméli, hogy a brit-EU kapcsolatok jövőjének kimunkálását célzó tárgyalásokra szánt átmeneti időszakot meg fogják hosszabbítani.

A járvány miatti rendkívüli intézkedések, és a demokratikus jogok európai jövője kapcsán Timothy Garton Ash azt mondja: egyes országokban – mint Magyarországon – az uralmon levők megragadják azt a lehetőséget, hogy tovább bontsák le a demokráciát. „Magyarország pillanatnyilag diktatúra” – fogalmaz, és hozzáteszi: Európa közepén van egy diktatúra, teljes uniós tagsági jogokkal. „Nagy-Britannia, amely demokrácia, kilépett az EU-ból, Magyarország, amely diktatúra, benn maradt.” Ez ellen az Európai Bizottságnak energikusan fel kell lépnie – mondja Timothy Garton Ash

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Reggeli gyors
2020. április 28., kedd 07:00