Öszvér-modell a privatizált egyetemeken, valódi értelmiség helyett adminisztratív munkaerő

A Hallgatói Szakszervezet négy tagja a Mércén írt cikket arról, hogy szerintük miért aggályos az egyetemek úgynevezett modellváltása, alapítványi kézbe adása. Úgy látják, ez a működés csak az egyetemi autonómia tönkretételével, a politikai befolyás növelésével és korrupcióval járhat.

Körösztös Gergőt, a szakszervezet tagját, a cikk egyik szerzőjét kérdeztük, aki azt mondta: ők öszvér-modellnek nevezik azt, ami a Corvinusszal elkezdett kialakulni Magyarországon, mert egyesíti a jelenlegi és az alapítványi (angolszász) megoldás hátrányait. (A cikkben hangsúlyozták, hogy az angolszász modell fontos része a hallgatói érdekképviselet és az egyetemi autonómia erősítése, amelyekről itt nemhogy nincs szó, de inkább ellentétes törekvéseket látnak – a szerk.) Megvizsgálták, utánajártak az átalakított vagy átalakításra kijelölt egyetemeken a céloknak, hallgatókat is kérdeztek, és elég egyértelműnek látják, hogy minden kommunikációs takarózás ellenére az egyik cél a hagyományos értelmiségi képzés (legyen szó mérnökökről, építészekről vagy bölcsészekről) ethoszának lerombolása.

A közoktatásban már lehetett látni, hogyan vesznek át olyan módszert, amelynek lényege, hogy összeszerelő üzemekben dolgozó gyári munkásokat képezzenek, most a felsőoktatásban is ez történik, csak magasabb szinten – vélekedett. Az adminisztratív munkaerő kitermelésére állítják át a privatizált egyetemeket, és kirajzolódik az is, hogyan kerülnek a kormány gazdasági holdudvarának legfontosabb szereplői, mint Csányi Sándor OTP-elnök, magas pozíciókba a felsőoktatásban.

Úgy fogalmazott: az ilyen típusú képzésben a hallgatókat nem a tudáshoz hozzáférés lehetőségeire tanítják meg, hanem arra, hogyan tudják a legegyszerűbben elvégezni a legegyszerűbb műveleteket. Az építészetet hozta példának, ahol szerinte minden szempont kiszolgáltatott a funkciónak és a gazdasági hatékonyságnak, így kivész a kreativitás, az innováció és a társadalmi hasznosság. A hallgatóknak gazdasági és bürokratikus rendszereket kell bemagolniuk ahhoz, hogy diplomát kapjanak, és csak a diploma megszerzése az egyetlen cél, nincs mellette szocializáció vagy kulturális háttér. Tehát – ahogy műsorvezetőnk fogalmazott – alacsony teljesítményre képes, önálló gondolkodásra képtelen szakértelmiség előállítása lehet a lényeg.

A modellváltással is együtt jár a csökkenő mobilitás, hogy ne engedhesse meg akárki a felsőoktatást, csak a „jól menő NER-esek” gyerekei. Körösztös Gergő szerint amilyen társadalom képét közvetíti a fizetős magánegyetem, abban nincs szükség arra, hogy a társadalmi mobilitás ügyét úgy támogassa az állam, mint mondjuk a skandináv országokban, biztosított ingyenes felsőoktatással.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Marjai János