„Zajlik
Reggeli gyors

Öszvér-modell a privatizált egyetemeken, valódi értelmiség helyett adminisztratív munkaerő

17/08/2020 15:13

| Szerző: Klubrádió/szg

Az egyetemek alapítványi kézbe adása, amelyet legutóbb a Színművészetinél zajos tiltakozás kísért, a Hallgatói Szakszervezet szerint nem más, mint a jelenlegi és az angolszász modell legrosszabb tulajdonságainak ötvözete, autonómia nélkül, a klasszikus értelmiség helyett a kormányközeli gazdasági érdekszféra adminisztratív munkaerejének képzésére fókuszálva, fontos politikai szereplőket beemelve az új kuratóriumokba.

2020. augusztus 17. Reggeli gyors / részlet, Körösztös Gergő (20.08.17.)
06:59
00:00

A Hallgatói Szakszervezet négy tagja a Mércén írt cikket arról, hogy szerintük miért aggályos az egyetemek úgynevezett modellváltása, alapítványi kézbe adása. Úgy látják, ez a működés csak az egyetemi autonómia tönkretételével, a politikai befolyás növelésével és korrupcióval járhat.

Körösztös Gergőt, a szakszervezet tagját, a cikk egyik szerzőjét kérdeztük, aki azt mondta: ők öszvér-modellnek nevezik azt, ami a Corvinusszal elkezdett kialakulni Magyarországon, mert egyesíti a jelenlegi és az alapítványi (angolszász) megoldás hátrányait. (A cikkben hangsúlyozták, hogy az angolszász modell fontos része a hallgatói érdekképviselet és az egyetemi autonómia erősítése, amelyekről itt nemhogy nincs szó, de inkább ellentétes törekvéseket látnak – a szerk.) Megvizsgálták, utánajártak az átalakított vagy átalakításra kijelölt egyetemeken a céloknak, hallgatókat is kérdeztek, és elég egyértelműnek látják, hogy minden kommunikációs takarózás ellenére az egyik cél a hagyományos értelmiségi képzés (legyen szó mérnökökről, építészekről vagy bölcsészekről) ethoszának lerombolása.

Az Oktatási szabadságot csoport demonstrációja Budapesten
 
Budapest, 2017. április 9. Résztvevők gyülekeznek az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja előtt a Várkert Bazárnál 2017. április 9-én. A jelenlévők a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt. MTI Fotó: Marjai János
 


A közoktatásban már lehetett látni, hogyan vesznek át olyan módszert, amelynek lényege, hogy összeszerelő üzemekben dolgozó gyári munkásokat képezzenek, most a felsőoktatásban is ez történik, csak magasabb szinten – vélekedett. Az adminisztratív munkaerő kitermelésére állítják át a privatizált egyetemeket, és kirajzolódik az is, hogyan kerülnek a kormány gazdasági holdudvarának legfontosabb szereplői, mint Csányi Sándor OTP-elnök, magas pozíciókba a felsőoktatásban.

Úgy fogalmazott: az ilyen típusú képzésben a hallgatókat nem a tudáshoz hozzáférés lehetőségeire tanítják meg, hanem arra, hogyan tudják a legegyszerűbben elvégezni a legegyszerűbb műveleteket. Az építészetet hozta példának, ahol szerinte minden szempont kiszolgáltatott a funkciónak és a gazdasági hatékonyságnak, így kivész a kreativitás, az innováció és a társadalmi hasznosság. A hallgatóknak gazdasági és bürokratikus rendszereket kell bemagolniuk ahhoz, hogy diplomát kapjanak, és csak a diploma megszerzése az egyetlen cél, nincs mellette szocializáció vagy kulturális háttér. Tehát – ahogy műsorvezetőnk fogalmazott – alacsony teljesítményre képes, önálló gondolkodásra képtelen szakértelmiség előállítása lehet a lényeg.

A modellváltással is együtt jár a csökkenő mobilitás, hogy ne engedhesse meg akárki a felsőoktatást, csak a „jól menő NER-esek” gyerekei. Körösztös Gergő szerint amilyen társadalom képét közvetíti a fizetős magánegyetem, abban nincs szükség arra, hogy a társadalmi mobilitás ügyét úgy támogassa az állam, mint mondjuk a skandináv országokban, biztosított ingyenes felsőoktatással.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Marjai János

Reggeli gyors
2020.08.17. 08:20
Műsorvezető: Szénási Sándor