„Klubrádió
Esti gyors

Hogy (ne) kezeld a válságodat – 5+1 tipp Selmeci János jegyzetében

16/09/2022 17:20

| Szerző: Selmeci János/Klubrádió

Tippek és trükkök válságkezeléshez a koronavírus-járvány tanulságai alapján.

2022. szeptember 16. Esti gyors-részlet (2022.09.16. Selmeci János jegyzete)
04:10
00:00

1. Ne zárjuk be az iskolákat!

A koronavírus-válság kezelésének - bár nagy a verseny - talán legnagyobb hibája az iskolák bezárása volt. Magyarországon is hosszú hónapokig, de egyes országokban több mint egy évig nem volt rendes oktatás, ennek negatív következményei hatással lesznek a gyerekek felnőtt életére és a világgazdaság teljesítményére is a következő évtizedekben. Jellemző, hogy az energiaválság egyik legelső rémhíre az volt, hogy a gázhiány miatt be kell majd zárni az iskolákat, pedig ilyet nem tehetünk többé a gyerekekkel, nem rendelhetünk alá mindent egyetlen célnak, az oktatásnak az utolsó köbméter gázig működnie kell.

 

2. Ne hozzunk olyan intézkedéseket, amik károsabbak, mint a válság maga!

Hiába mentettünk meg (ha egyáltalán) ezreket a koronavírus miatt hozott korlátozásokkal, ha az egészségügyi ellátás kvázi leállítása miatt többen halnak meg nem diagnosztizált rák vagy szívbetegségben, a legyőzhető betegségek elleni oltási kampányok elmaradása gyerekek millióit veszélyezteti a harmadik országokban, a bezárkózás következtében kialakult egészségügyi és mentális problémák, valamint a munkahelyek megszűnéséből következő szegénység pedig szintén életekbe kerül. Lehet, hogy szükség lesz újabb szankciókra, európai gázársapkára, lehet, hogy korlátozni kell a lakosság energiafogyasztását is, lehet, hogy tényleg muszáj lesz ezen a télen hidegebb irodában dolgozni, de minden intézkedés vagy korlátozás esetében át kell gondolni a lehetséges következményeket, ezúttal a bevezetésük előtt.

 

3. A válság nem ok arra, hogy megszüntessük a jogállamot!

A koronavírus-járvány alatt az európai és a világ országainak nagy része megszűnt jogállamnak lenni; ad hoc korlátozták emberek milliárdjainak alapvető jogait, ezen korlátozások szükségességét és arányosságát sem akkor, sem azóta nem vizsgálták, megszegésüket viszont szigorúan büntették. Bár Svájcban nyilvánvalóan nem fog börtön járni azért, ha valaki túlzottan felfűti a lakását, de egyes országokban már bírságolják az ajtót nyitva felejtő vállalkozásokat, és biztosan lesznek még ötletek a lakosság abajgatására is.

Európának az energiaválság idején is szabadnak kell maradnia, a fázó ember éppen úgy nem bűnöző, mint ahogy az üres utcán maszk nélkül sétáló ember sem volt az, ha pedig elégedetlen tömegek az utcára vonulnak majd, tüntetéseiket ezúttal sem betiltani, sem szétverni nem szabad.

 

4. A válság nem ok arra, hogy megszüntessük az érdemi párbeszéde!

Ahogy a járvány alatt sokáig a mindenhol maszkot hordó, megfelelő számú oltással rendelkező, a korlátozó intézkedéseket kritika nélkül támogató állampolgár számított az egyetlen helyes álláspont apostolának, úgy most a fűtőtestet minimumra tekerő, a szankciók és Ukrajna mellett a fagyhalálig kiálló ember lehetne a mi hősünk, de ezúttal jobb lenne, ha a válság elejétől fogva vitatkoznánk a megfelelő megoldásokról, és nem sorolnánk mindenkit a putyinista rezsitagadó vagy a szankciópárti globalista hazaáruló kategóriába, aki kritikát fogalmaz meg az intézkedésekkel kapcsolatban, legyenek azok közös európai vagy kormányzati megoldások.

 

5. Adjunk esélyt annak a lehetőségnek, hogy esetleg mégsem olyan szörnyű a helyzet!

A kormánypárti médiában már sátrakban élő svédekről és fagyhalált haló német asszonyokról szólnak a hírek, a független sajtóban pedig szinte már meg is szűnt a rezsikárosult magyar vállalkozások fele, a kormánykritikus közgazdászok egy része államcsődöt emleget. Talán emlékszünk még a járvány alatt megjelenő katasztrófajóslatokra, az elhunytak számának túlbecsülésére, a berobbanások elmaradására; ez persze nem jelenti azt, hogy Európa nincsen bajban, de a döntéshozó pozíciókban talán nem hülyék ülnek, az emberek pedig már csak az egyre üresebb pénztárcájuk miatt is visszafogják majd az energia fogyasztásukat; még az is lehet, hogy nem lesz olyan savanyú a citrom, hogy fogcsikorgatva, szörnyű személyes tragédiákkal, de megfagyás nélkül, kisebb gazdasági visszaeséssel meg fogjuk tudni úszni a válságot.

+1. Tényleg ne kínozzunk gyerekeket!

És akkor még egyszer; felelősséggel elsősorban a gyermekekért és a magukról gondoskodni nem tudó idősekért tartozunk. Ezúttal vigyázzunk rájuk jobban. 

Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2022. szeptember 16-i, pénteki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.