Tudják, mit vár el tőlük egy jövendő királyság – Dési János jegyzete
15/08/2022 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Bár kollégái többsége nem őt jelölte, Kovács Helga Mariann megkapta az egyik legfontosabb magyar bíróság egyik legfontosabb posztját. Családjában az ilyesmi előfordul. Férje, Varga Zs. András sem élvezte kollégái támogatását, és érdemi bírói gyakorlata sem volt, viszont felvetette a királyság helyreállításának lehetőségét, ki is nevezték a legfőbb magyar bírónak. Királyság királlyal az élén – a húszforintos kérdés, kire gondolhatott a szerző. Mindenesetre Varga Zs. feleségének ügye érdekes fejlemény, amikor a bíróságok függetlensége oly fontos kérdés az európai támogatások visszaszerzése érdekében. Különösen megspékelve azokkal a kiszivárgó hírekkel, amelyek arról szólnak, hogy politikailag érzékeny esetekben olyan bírókhoz kerülnek az ügyek elbírálásra, kik tudják, mit vár el tőlük egy jövendő királyság.
Mint az a napokban kiderült, a Kúria – azaz a legfelsőbb bíróság – elnökének, Varga Zs. Andrásnak a feleségét úgy nevezték ki egy fontos bírósági vezetői posztra, hogy kollégái, akik szavazhattak a tisztség betöltéséről, többségükben nem őt jelölték. Sebaj, Kovács Helga Mariann így is a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnöke lett. A Varga családban az ilyesmi előfordul. Varga Zs. András sem élvezte kollégái támogatását. De ez nem akadályozta meg az orbáni rendszert, hogy Vargából, aki hűségét a Fideszhez alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként már bizonyította, érdemi bírósági gyakorlat nélkül Magyarország főbírójává tegyék. Ahogy most a felesége is a kollégák ellenvetése ellenére megkapta a tisztségét.
Varga, aki amúgy a Pázmány katolikus egyetem hittudományi karán katekéta, lelkipásztori munkatárs végzettséget is szerzett, jó néhány éve egy érdekes tanulmányt jegyzet, mint elméleti munkásságának ékkövét.
Tehát, Varga Zs. András arról is nevezetes, hogy korábban nem egyszer szóba hozta, bonyolultnak nem mondható jogi fejtegetések során, hogy esetleg Magyarországon vissza lehetne állítani az „apostoli királyságot” a „szabad királyválasztással” egyetemben.
Javasolta, hogy a Magyar Köztársaság nevéből vegyék ki a köztársaságot, talán hogy egyszerűbb legyen az átállás a királyságra. Varga Zs. egyébként nyilván pontosan tudja, hogy ha van már királyság, de nincs király, és kormányzó urunk intézi a dolgokat, ám ő is kiesik valamiért a játékból, akkor Országtanácsot kellett létrehozni, amelynek egyik tagja éppen a Kúria elnöke volt – legalábbis az úgy óhajtott Horthy időkben. (Más kérdés, hogy e korban, a Kúriát általában köztiszteletben álló, komoly, nagy szakmai tekintélynek örvendő emberek vezették.)
Amikor 1937-ben kiterjesztették a kormányzói jogkört, többek között az örökösödés kérdésében, akkor az is szerepelt a jogszabályban, hogy a kormányzó három személyt jelölhet meg utódjául, a neveket pedig zárt borítékban adja át a legfelsőbb bíróság vezetőjének, hogy aztán kora Varga Zs-je a szükséges pillanatban ezeket a képviselőház elé terjeszthesse. Arról nem tudok, szabályozták-e azt a kérdést, hogy lehet-e mindhárom borítékban ugyanazt a nevet elrejteni.
Persze, mindez csak játék a múlttal, mert Varga Zs. nem a király nélküli királyság helyreállításán buzgólkodott jogi alapvetésével, hanem éppen a királyságén, királlyal a tetején – a húszforintos kérdés, kire gondolhatott a szerző.
Mindenesetre, amikor a bíróságok függetlensége oly fontos kérdés az európai támogatások visszaszerzése érdekében, érdekes fejlemény mindez – különösen megspékelve azokkal a kiszivárgó hírekkel együtt, amelyek arról szólnak, hogy politikailag érzékeny ügyekben olyan bírókhoz kerülnek az ügyek elbírálásra, kik tudják, mit vár el tőlük egy jövendő királyság.
S ha már itt tartunk, a napokban derült ki, hogy egy pitiáner ügyben elítélték Jellinek Dánielt, az egyik leggazdagabb magyart – aki saját magát nem tartja NER-lovagnak, bár kétségtelenül üzleti körei néha összeérnek a fejedelmi vővel és más efféle szereplőkkel. És most érünk vissza tárgyunkhoz. Arról elég sok információnk van, hogy az úgynevezett NER-lovagok zavaros ügyeiben mily kreatívan érik el a nyomozó hatóságok és az ügyészség, hogy ne legyen ügy az ügyből. Jellineket viszont elítélték. A magyarázat szerint ezzel akarták figyelmeztetni valamire, talán, hogy fogjon vissza, vagy mégiscsak ezt azt adjon el valakinek és a többi. Nem is érdekes, intézzék el egymás között. A fájdalmas a dologban az, hogy az elemzésekben az a szempont valahogy fel sem merült, hogy a hatóságok tették a dolgukat, és azért történt, ami történt Jellinekkel.
És attól tartok, az elemzőknek igazuk lehetett, amikor más magyarázatot kerestek.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2022. augusztus 15-i, hétfői adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
