Szép, okos fiadat – Szénási Sándor jegyzete

Több híroldal is megidézi az új nyolcadikos földrajzkönyvet, amely egy rajz kíséretében magyarázná el, mi folyik keleti szomszédunk területén. Három alak látható rajta, egy köcsögkalapos amerikai, egy keménykalapos európai, hátán az Unió csillagaival, és maga Mihail Ivanovics, az orosz medve füles sapkában. Éppen Ukrajnát tépnék háromfelé, a győzedelmesen hunyorító állat láthatóan szilárdan megvetette a lábát, az európai és az amerikai viszont pillanatok alatt hanyatt fog esni, előre halljuk, mekkorát koppan majd az a hülye fejük.

A szöveg megemlíti, hogy a többség ukránul kommunikál, ám a keleti részeken több az orosz nyelvű, a lakosság 20%-a pedig keverten beszél, egyébként ellentétük fegyveres konfliktust robbantott ki a Krím-félszigeten.

Ennyi. A dolog nincs túlbeszélve, sőt mondhatjuk, egy emoji szintjén pertraktálódik, nyilván, hogy ne terheljék túl a csemetéket, bár ennek ára van, több is. Csak hogy párat megemlítsünk: kimaradt, hogy Ukrajna egy független ország, hogy a belső konfliktusok nem nyelvi természetűek, amit az is mutat, hogy az ott élő oroszok meglepően kevesen álltak át a dettó orosz inváziós erőkhöz. Ja, és persze a „ fegyveres konfliktus” újoroszul, és újmagyarul Putyin invázióját takarja, egy hadüzenet nélküli háborút, a „szembenállás” pedig azt, hogy az ukránok védekeznek kétségkívül európai és amerikai fegyverrel a civileket is gátlástalanul gyilkoló agresszorok ellen, és nem a két rajzfigura.

Ha nem lenne ukrán ellenállás, nyomhatnák oda a világ fegyvereit, azokat csak az oroszok köszönnék meg.

A nyolcadikos tankönyv említett szövege tehát a kihagyások és elhallgatások révén elkövetett hazugságban szenved, már ha szenved, és nem örül magának úgy, ahogy a majom szokta a hasonlatban. És miért ne örülne annak, hogy Moszkvából, ahol ezt a dumát kitalálták, ilyen simán átkelt Magyarországra, ráadásul a magyar hatalom legteljesebb jóváhagyásával, sőt közreműködésével. Hiszen ugyanez ömlik a közszolgálatinak gúnyolt és a magántulajdonban levőnek álcázott médiából, tisztelet a ritka kivételnek. A hang, ami mindenhol beszél, Putyin hangja, de Orbán sem csak a hangosításért felel. Milliószámra vannak tántoríthatatlan hívei, akik az oroszellenességből az orosz barátságig vezető útján a legellentétesebb állításait is harmóniába szeretnék rendezni magukban, persze ha nem megy, hát nem megy, akkor marad a puszta hit abban az emberben, aki a szuverenitását már rég leadta a Kreml ruhatárában.

Csak hát közben folyik a gyerekeink mérgezése is. A felnőttek egy részének már mindegy, de a gyerekek ügyében talán nem bűn megjegyezni, hogy nem tulajdonai senkinek. Se Moszkvának, se Orbánnak.

Most még.

Szénási Sándor jegyzete a 2022. szeptember 6-i Esti gyorsban hangzott el.