Hannah Arendt: A morálfilozófia néhány kérdése

A huszadik század meghatározó politikai gondolkodójának, Hannah Arendtnek az életműve máig is csak részeiben olvasható magyarul, a totalitarizmussal és a többi történelmi fordulatról szóló könyvein kívül a munkái hozzáférhetetlenek a magyar nyelvű olvasó számára. Tükörfordítás című kulturális ismeretterjesztő és tényfeltáró műsorunkban ugyanakkor több alkalommal mutattunk be már olyan Arendt-részleteket, amelyek magyarul azelőtt még nem láttak napvilágot; ezeket a szövegeket a műsor szerkesztő-műsorvezetője, Pályi Márk fordította le. Négy éve, valamint másfél esztendővel ezelőtt Az emberi állapot című politikai filozófiai főműve részleteit olvasták föl Valcz Péter és Szaplonczay Mária színművészek, két és fél éve pedig kimondottan az adás számára készült fordítás Arendt Some Questions of Moral Philosophy c. értekezéséből, mely az erkölcsre való hivatkozás önérdekű felhasználását bírálja. Az adásban Gimes Miklósról beszélgettünk Révész Sándor újságíróval, Gimes monográfusával, Hannah Arendt szöveg pedig az 1958-ban kivégzett felkelőre, Gimes Miklósra is jellemző valódi politikai cselekvések és a morál nevében tett, a magyar értelmiség körében divatos passzív politikai ítélkezések különbségéről rántotta le a leplet. A részletet Valcz Péter olvasta fel. A Tükörfordításban ezeken túl korábban elhangzott Arendt Rosa Luxemburgról szóló esszéjének részlete is, Lovas Rozi előadásában.

A felolvasást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)