Sahin-Tóth Sára: Kifordult bél, virágok
20/07/2025 15:03
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felvolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Sahin-Tóth Sára Kifordult bél, virágok című prózájának – kivételesen Tükörfordítás című műsorunkban elhangzott – részletét hallgathatják meg Berkó Boglárka színművész előadásában.
Kulturális ismeretterjesztő műsorunk, a Tükörfordítás két évvel ezelőtti adásában a hétköznapi intimitások dekadenciájáról és az azt megfogalmazó, első ránézésre elvonatkoztatott nyelvről beszélgettünk a tavaly végzett színházi rendezővel, Sahin-Tóth Sárával, akinek saját korai prózakísérletének részlete is elhangzott Berkó Boglárka, a debreceni Csokonai Színház művészének felolvasásában. Az írás a banális, apró privát testi mocskosságok – átizzadtság, cigarettaszagú ruha vagy bekoszolódott szemüveg – viszonyát tárgyalja a lelki megtisztulással, az egyértemű észleléssel.
Tom Lehrer a műsorban elhagzott kabaré-dalában a vasárnapi galambmérgező parki séták sötét dekadens vidámságáról énekel
A fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva meghallgatható szövegrészletet lent szöveges formában is elolvashatják, a műsorban elhangzott többi írás közül pedig itt, a Klubrádió honlapján már korábban is meghallgathatták és elolvashatták Paul Celan Halálfúgáját Göndör László, a korábbi Petri-díjas Vados Anna Szerda reggel c. versét Zilahy Anna, Szőcs Petra Labodát Róza című versét és a norvég leszbikus író, Guro Sibeko regényrészletét Pálos Hanna előadásában, valamint Maja Solar Sylvia Bataille, ill. A fiúm, a kenyérpirító és a többiek c. verseit Pertics Villő, a szolnoki Szigligeti Színház művészének felolvasásában.
A szöveg eredeti, írott változata:
Kifordult bél, virágok (részlet)
Hazaindultam hajnalban. Fagyott, kócos kutya feküdt a sínek mellett, a gangomon negyvenhárom éves nők hasisoztak. Nem tudtam elaludni. Nem tudok élni a börtöneim nélkül, meg kell tartanom a ketreceimet, könyököltem fel az ágyban, ömlött ragadós hajamból a füstszag, maradni akarok a szobában, itt a helyemen, különben nem látok ki a szememből. Fel akarok öltözni, fel akarom venni gyorsan mosott ruháimat, kihajtogatni a bonanza szekrényből, kicsomagolni őket saját magukból, tulipánillatú ingeimet, dohányos atlétáimat, felvenni a fehér bőrömre.
Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Akkor azt mondja: visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen találja, kisöpörve és felékesítve. Erre lemegy, maga mellé vesz másik hét lelket, magánál gonoszabbakat; bemennek és ott laknak. Annak az embernek az állapota rosszabb lesz az előzőnél. Így aludtam el, de gyorsan felkeltem, megnéztem a szekér szinonimáit, megrekedt magában a szusz, elkallódtam benne, kimentem a kert végébe és unalomig mertem magam meggyel. Golyóálló rosszkedvemben ült a délután.
Megfeledkeztem az egész hülyeségről, amire elkezdődött.
Vadeper, madárberkenye és mogyoró alá guggoltam, onnan néztem hunyorogva, ahogy a tó felett lemegy a Nap. A hátam mögötti gazból ferences szerzetes jelent meg és visszafogottan felszólított, hogy oltsam el a cigarettát, majd távozott. Próbáltam megbarátkozni a bennem élő halottal és megszeretni, hogy minden pillanattal egyre távolabb kerülök a bennem élő élőtől, mert a bennem élő halott éltet. Ez a hazamenéshez (a hasmenéshez) hasonlít, amikor eszembe jut, hogy hazamenjek, kizárt, hogy hazajutok és amikor minél kevésbé jut eszembe, hogy hazamenjek, annál valószínűbb, hogy hazajutok.
Tizenkilenc napja meg akartam tisztítani a szemüvegem.
