Köszönjük, hogy támogattak minket.
Publicisztika
Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete

A Revolut kriptoeszközöket használó magyar ügyfelei számára a kereskedés megállt. A vásárlás, az eladás, a ki- és befizetés, minden befagyott. Aki időben akart volna kiszállni, most nézheti, ahogy az árfolyam esetleg éppen esik, tehetetlenül. Egy valós piacon ez elképzelhetetlen lenne, de itt nem a piac döntött, hanem a politika.

Délibábok – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Délibábok – Józsa Márta jegyzete

A kormány friss döntése szerint az iskolás csoportok díjmentesen juthatnak el a debreceni Közlekedési Múzeumba. Amely egyelőre látványterveken létezik, egy autópálya melletti szántóföldön lesz belőle valami, ha valaha. Nem mellesleg nem is jár oda tömegközlekedés.

Ami kiváltja a magyar FBI eljárását – Dési János jegyzete
Publicisztika

Ami kiváltja a magyar FBI eljárását – Dési János jegyzete

Mint az közismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a magyar FBI nyomozást indított a Pride ügyében. Mert mi is történt múlt szombaton? Sok százezer ember egy napsütötte délután átsétált a pesti oldalról a budaira. Közben (...) egy kicsit egy szabad országban érezte magát. Ahol a diktátor nem pofázik bele abba, ki kit és hogyan szeret. Nyilván ezt nem lehet annyiban hagyni, bűnösöket kell találni, indul a szigorú vizsgálat.

Kirúgva - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Kirúgva - Selmeci János jegyzete

Kirúgták őket, de a statisztikában még alig látszanak: a foglalkoztatás csökkent, de tömeges elbocsátásokról nem beszélhetünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a munkaerőpiac feszes és stabil. Talán jövőre kirúgják a minisztert.

A gyanú – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A gyanú – Szénási Sándor jegyzete

Bármi lehet egy olyan rezsimben, ahol az autonómiáknak nemcsak az anyagi alapjait verték szét, de a lehetőségét is törvényekkel büntethetik, vagyis ahol minden erővel azt akarják elérni, hogy közösségek, egymással összefogó magánvilágok egyáltalán ne létezhessenek, csak atomizált egyének, akik nem társadalmat, csupán lakosságot alkotnak. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között mindenki gyanakvó.

Akié a hatalom, azé a név? – Neuman Gábor jegyzete

25/01/2025 13:37

| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió

Mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár a Mexikói-öblöt mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést?

2025. január 25. Hetes Stúdió-részlet / Neuman Gábor jegyzete - 2025.01.25.
03:43
00:00

A fizikai térért való versengés során a nevekben nemcsak a táj kulturális megragadásának, hanem az elragadásának, a közös múlt kisajátításának eszközét is látni lehet: „Cuius regio, eius nomen? [Akié a hatalom, azé a név?] A földrajzi nevek egy részére (főképp a helységekre és a közterületekre) vonatkozóan az állami adminisztrációknak közvetlen hatása volt, de a térképezéssel foglalkozó intézmények állami felügyelete révén a többi névtípuson is érezhető az elvárásoknak való megfelelés, a mesterséges névadás lehetőségeit használva.’

Trump a beiktatásán bejelentette, hogy mostantól kezdve a Mexikói-öblöt, Amerikai-öbölnek hívják, vagy Amerika-öbölnek, ez még nem tisztázott, és az iskolákban, legalábbis az Egyesült Államokban így kell hívni az ominózus öblöt. Ez ilyen egyszerű? Mit szólnak ehhez a világ országai? A térképészek? A földrajzot oktató pedagógusok? És mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja a térséget? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést? Eddig azt hittem, hogy valamilyen magasabb grémium dönt a komolyabb földrajzi kérdésekben, mondjuk az ENSZ, és különböző felmérések határozzák meg, hogy miképpen nevezzenek el egy földrajzi egységet, vagy egy égitestet, és nem egy ország vezetője határozza meg, hogy mi legyen a neve a Csendes-óceánnak, vagy az Alpoknak. Trump úgy döntött, hogy ez az ő privilégiuma. Rendben van ez így? Hát persze, hogy nincs, de senki sem mer megszólalni, hogy elnök úr, egy földrajzi hely elnevezése ma már nem attól függ, hogy kinek van nagyobb hangja, vagy kinek van több pénze. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.

„A nem részletezett meghatározások közvetve utalnak arra, hogy a ’földrajzi név’ egy szerteágazó, nyelvektől, kultúráktól, koroktól és esetleg szakmai szokásoktól helyenként erősen függő kategória, így a helynévtudomány (toponomasztika) tárgya teljes terjedelmében meghatározhatatlan. A legfontosabb szempont, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad”

Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.

Trump azt is bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, amit még nem nevezett át, de könnyen lehet, hogy Musk-csatorna lesz a neve, ha Musk sok ezermilliárd dollárt fizet érte. Ki tudja, hogy Elon Musknak mire fáj a foga?

Grönlandot is át kellene neveznie, mivel ezt Vörös Erik viking hajós, nevezte el „zöld földnek”, még 982-ben, amikor még lehet, hogy zöld volt, de ma már fehér, jó ideje, amit talán a klímaváltozás szürkévé változtat, de zölddé nem. Vagyis ezzel is kereskedhet Trump, ha akar.

Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?

Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2025. január 25-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.