Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Akié a hatalom, azé a név? – Neuman Gábor jegyzete
25/01/2025 13:37
| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió
Mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár a Mexikói-öblöt mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést?
A fizikai térért való versengés során a nevekben nemcsak a táj kulturális megragadásának, hanem az elragadásának, a közös múlt kisajátításának eszközét is látni lehet: „Cuius regio, eius nomen? [Akié a hatalom, azé a név?] A földrajzi nevek egy részére (főképp a helységekre és a közterületekre) vonatkozóan az állami adminisztrációknak közvetlen hatása volt, de a térképezéssel foglalkozó intézmények állami felügyelete révén a többi névtípuson is érezhető az elvárásoknak való megfelelés, a mesterséges névadás lehetőségeit használva.’
Trump a beiktatásán bejelentette, hogy mostantól kezdve a Mexikói-öblöt, Amerikai-öbölnek hívják, vagy Amerika-öbölnek, ez még nem tisztázott, és az iskolákban, legalábbis az Egyesült Államokban így kell hívni az ominózus öblöt. Ez ilyen egyszerű? Mit szólnak ehhez a világ országai? A térképészek? A földrajzot oktató pedagógusok? És mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja a térséget? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést? Eddig azt hittem, hogy valamilyen magasabb grémium dönt a komolyabb földrajzi kérdésekben, mondjuk az ENSZ, és különböző felmérések határozzák meg, hogy miképpen nevezzenek el egy földrajzi egységet, vagy egy égitestet, és nem egy ország vezetője határozza meg, hogy mi legyen a neve a Csendes-óceánnak, vagy az Alpoknak. Trump úgy döntött, hogy ez az ő privilégiuma. Rendben van ez így? Hát persze, hogy nincs, de senki sem mer megszólalni, hogy elnök úr, egy földrajzi hely elnevezése ma már nem attól függ, hogy kinek van nagyobb hangja, vagy kinek van több pénze. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.
„A nem részletezett meghatározások közvetve utalnak arra, hogy a ’földrajzi név’ egy szerteágazó, nyelvektől, kultúráktól, koroktól és esetleg szakmai szokásoktól helyenként erősen függő kategória, így a helynévtudomány (toponomasztika) tárgya teljes terjedelmében meghatározhatatlan. A legfontosabb szempont, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad”
Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.
Trump azt is bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, amit még nem nevezett át, de könnyen lehet, hogy Musk-csatorna lesz a neve, ha Musk sok ezermilliárd dollárt fizet érte. Ki tudja, hogy Elon Musknak mire fáj a foga?
Grönlandot is át kellene neveznie, mivel ezt Vörös Erik viking hajós, nevezte el „zöld földnek”, még 982-ben, amikor még lehet, hogy zöld volt, de ma már fehér, jó ideje, amit talán a klímaváltozás szürkévé változtat, de zölddé nem. Vagyis ezzel is kereskedhet Trump, ha akar.
Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2025. január 25-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
