Magyarország választ
múlva
2026-os tavaszi túlélési gyakorlat - Klubrádió
Publicisztika
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete

Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.

A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete

Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.

Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete

Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.

Az indokolatlan nyugalom indoklása – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Az indokolatlan nyugalom indoklása

Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.

Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete

Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?

Akié a hatalom, azé a név? – Neuman Gábor jegyzete

25/01/2025 13:37

| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió

Mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár a Mexikói-öblöt mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést?

2025. január 25. Hetes Stúdió-részlet / Neuman Gábor jegyzete - 2025.01.25.
03:43
00:00

A fizikai térért való versengés során a nevekben nemcsak a táj kulturális megragadásának, hanem az elragadásának, a közös múlt kisajátításának eszközét is látni lehet: „Cuius regio, eius nomen? [Akié a hatalom, azé a név?] A földrajzi nevek egy részére (főképp a helységekre és a közterületekre) vonatkozóan az állami adminisztrációknak közvetlen hatása volt, de a térképezéssel foglalkozó intézmények állami felügyelete révén a többi névtípuson is érezhető az elvárásoknak való megfelelés, a mesterséges névadás lehetőségeit használva.’

Trump a beiktatásán bejelentette, hogy mostantól kezdve a Mexikói-öblöt, Amerikai-öbölnek hívják, vagy Amerika-öbölnek, ez még nem tisztázott, és az iskolákban, legalábbis az Egyesült Államokban így kell hívni az ominózus öblöt. Ez ilyen egyszerű? Mit szólnak ehhez a világ országai? A térképészek? A földrajzot oktató pedagógusok? És mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja a térséget? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést? Eddig azt hittem, hogy valamilyen magasabb grémium dönt a komolyabb földrajzi kérdésekben, mondjuk az ENSZ, és különböző felmérések határozzák meg, hogy miképpen nevezzenek el egy földrajzi egységet, vagy egy égitestet, és nem egy ország vezetője határozza meg, hogy mi legyen a neve a Csendes-óceánnak, vagy az Alpoknak. Trump úgy döntött, hogy ez az ő privilégiuma. Rendben van ez így? Hát persze, hogy nincs, de senki sem mer megszólalni, hogy elnök úr, egy földrajzi hely elnevezése ma már nem attól függ, hogy kinek van nagyobb hangja, vagy kinek van több pénze. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.

„A nem részletezett meghatározások közvetve utalnak arra, hogy a ’földrajzi név’ egy szerteágazó, nyelvektől, kultúráktól, koroktól és esetleg szakmai szokásoktól helyenként erősen függő kategória, így a helynévtudomány (toponomasztika) tárgya teljes terjedelmében meghatározhatatlan. A legfontosabb szempont, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad”

Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.

Trump azt is bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, amit még nem nevezett át, de könnyen lehet, hogy Musk-csatorna lesz a neve, ha Musk sok ezermilliárd dollárt fizet érte. Ki tudja, hogy Elon Musknak mire fáj a foga?

Grönlandot is át kellene neveznie, mivel ezt Vörös Erik viking hajós, nevezte el „zöld földnek”, még 982-ben, amikor még lehet, hogy zöld volt, de ma már fehér, jó ideje, amit talán a klímaváltozás szürkévé változtat, de zölddé nem. Vagyis ezzel is kereskedhet Trump, ha akar.

Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?

Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2025. január 25-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.