Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Akié a hatalom, azé a név? – Neuman Gábor jegyzete
25/01/2025 13:37
| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió
Mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár a Mexikói-öblöt mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést?
A fizikai térért való versengés során a nevekben nemcsak a táj kulturális megragadásának, hanem az elragadásának, a közös múlt kisajátításának eszközét is látni lehet: „Cuius regio, eius nomen? [Akié a hatalom, azé a név?] A földrajzi nevek egy részére (főképp a helységekre és a közterületekre) vonatkozóan az állami adminisztrációknak közvetlen hatása volt, de a térképezéssel foglalkozó intézmények állami felügyelete révén a többi névtípuson is érezhető az elvárásoknak való megfelelés, a mesterséges névadás lehetőségeit használva.’
Trump a beiktatásán bejelentette, hogy mostantól kezdve a Mexikói-öblöt, Amerikai-öbölnek hívják, vagy Amerika-öbölnek, ez még nem tisztázott, és az iskolákban, legalábbis az Egyesült Államokban így kell hívni az ominózus öblöt. Ez ilyen egyszerű? Mit szólnak ehhez a világ országai? A térképészek? A földrajzot oktató pedagógusok? És mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja a térséget? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést? Eddig azt hittem, hogy valamilyen magasabb grémium dönt a komolyabb földrajzi kérdésekben, mondjuk az ENSZ, és különböző felmérések határozzák meg, hogy miképpen nevezzenek el egy földrajzi egységet, vagy egy égitestet, és nem egy ország vezetője határozza meg, hogy mi legyen a neve a Csendes-óceánnak, vagy az Alpoknak. Trump úgy döntött, hogy ez az ő privilégiuma. Rendben van ez így? Hát persze, hogy nincs, de senki sem mer megszólalni, hogy elnök úr, egy földrajzi hely elnevezése ma már nem attól függ, hogy kinek van nagyobb hangja, vagy kinek van több pénze. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.
„A nem részletezett meghatározások közvetve utalnak arra, hogy a ’földrajzi név’ egy szerteágazó, nyelvektől, kultúráktól, koroktól és esetleg szakmai szokásoktól helyenként erősen függő kategória, így a helynévtudomány (toponomasztika) tárgya teljes terjedelmében meghatározhatatlan. A legfontosabb szempont, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség földrajzi névnek elfogad”
Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.
Trump azt is bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, amit még nem nevezett át, de könnyen lehet, hogy Musk-csatorna lesz a neve, ha Musk sok ezermilliárd dollárt fizet érte. Ki tudja, hogy Elon Musknak mire fáj a foga?
Grönlandot is át kellene neveznie, mivel ezt Vörös Erik viking hajós, nevezte el „zöld földnek”, még 982-ben, amikor még lehet, hogy zöld volt, de ma már fehér, jó ideje, amit talán a klímaváltozás szürkévé változtat, de zölddé nem. Vagyis ezzel is kereskedhet Trump, ha akar.
Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2025. január 25-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
