
Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Bocsánatot kért a rendőrség a lakástűzben meghalt nő ügyének kommunikációja miatt
"Tiszteletlen, szükségtelen, és a rendőrségre nézve méltatlan kommunikáció folyt az V. kerületi lakástűzzel összefüggésben meghalt nő ügyében" – mondta Gál Kristóf rendőrségi szóvivő.

Mennyit ér Trump barátsága?
A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?

Mindenki annyit él, amennyije van - Dési János jegyzete
"Miután a szavazópolgárok egy meglepően nagy részét – és leginkább azokat, akik mindezt megszenvedik – nem különösebben befolyásolják a kórházak infernális állapota a pártpreferenciáik kialakulásában, hát bátran lehet merőkanállal merni és lopni."

Torony – Józsa Márta jegyzete
Itt nem retteg a hatalom ura, érzi, hogy őt nem veszélyezteti senki. Gondolatok Rákos-Dubaj apropóján.

Repülőrajt – Rózsa Péter jegyzete
A minap beszéltem egy szakemberrel, akit frissen rúgtak ki az egyik minisztériumból. Elmondta, ma már nincs olyan döntés a hivatalokban, amit nem maga a miniszterelnök kezdeményez, de legalábbis nem ő hagyná jóvá. Van, hogy a szemétszállítás megreformálásáról, egy nappal később mondjuk már az építészeti szabályok megváltoztatásáról delirál.

Békerakéták, békedrónok és a nagyobb barátunk - Selmeci János jegyzete
Ebben az új világban, amiben sajnos nem kizárt, hogy Donald Trump példája megtetszik majd a nagyobb uniós tagállamok vezetőinek is, tényleg az erősebb kutya fog izé, és a mindenkori magyar miniszterelnök alighanem még jelentéktelenebb lesz, ami nem jó, de „mi magyarok” ugyebár ezért a világért szurkoltunk.

Eszement alattvalói buzgalom - Hardy Mihály jegyzete
Hiába, a jelek szerint nem jut minden magyar faluba egy őrjöngő Menczer Tamás, hogy megakadályozza, vagy legalábbis megpróbálja megtorpedózni az ajándékok átadását.
Egy dalról - Szénási Sándor jegyzete
22/01/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A dolog alapja a dalban leírt „ csurran-cseppen”-világ vége, amikor is a hatalom már nem képes a társadalomnak elég maradékot leseperni az asztaláról, a társadalom meg érzi, hogy urainak magabiztossága a múlté, a hatalom ugyan lázasan ígérget, és fenyeget, de egyikből sincs vacsora.
Az egyik híroldal szerint Majkának volt már kritikusabb és tán jobb dala is a mostaninál, amely Bindzsisztán félszemű tolvaj urában személyesíti meg a rendszerkritika tárgyát és egyben alanyát, de az ötmilliós fölötti nézettséget mégis az utóbbi mű érte el. Talán azért, véli némiképp lenézően egy másik írás, mert az alacsonyabb nívójú tömegkultúra-fogyasztó is érti a nem túl bonyolult szöveget, ergo most csodálkozik rá arra, amit korábban csak bámult, de nem látott. A magyar valóságot ugyebár.
A szövegről nekem mondanivalóm nincsen, nem csodálnám, de nem is bántanám, olyan, amilyen, de sok újdonságot valóban nem lök elénk a rezsimről. Nem a tényekről beszélek, azokat a közvélemény tulajdonképpen ismeri, és ismerte akkor is, amikor azt feltételezték róla, hogy birkatermészetét nemcsak történelmi szocializációja, de tudatlansága is magyarázza. Nem, a társadalom tudta, hogy lopnak, hogy kifosztják az oktatást. az egészségügyet, de még a szociális rendszert is, végignézte, ahogy az országát, az érdekeit kiárusítják testvéri diktatúráknak, nem szólt rájuk, amiért az uniós pénzektől inkább megfosztják a magyarokat, ha ezeket nem rabolhatják el, látszólag nem képedt el, amikor kiderült, hogy Európa legkorruptabb országa lettünk, és nem lázadt a negyven százalékos szegénységi ráta miatt sem, minek is, hiszen a szegények zöme a rendszerre szavaz.
A Majka-szöveg újdonságértékét a képi ötletek átható ereje, a megfogalmazás érzékisége, a megnevezések tűpontossága adná, de erről sincsen szó, a dal nem nyit új nyelvi valóság felé, ami persze nem baj, csak elvben kicsit megnehezíti a siker magyarázatát. Márpedig siker van, akkora, hogy az a rogáni agymosoda gépeit is beindította, és a botok már napok óta darálják, hogy „ Majesz papa” azokat tiporja sárba, akiknek elegük van az „LMBTQPRSTVDSGZ” propagandából, a Metoo-ból, és a BLM-ből. A szerző ezzel „elrappelte” volna a hitelességét.
Egy Tiktok szövegből sokan arra következtettek, hogy elhunyt, pedig a kamu gyászhír nyilván csak azt akarta üzenni, hogy a Fidesz-hívők számára ezek után zenészként szűnt meg üzemelni. A kultúra Aczél György-pótléka szerint egyébként a dal agitproptermék, amivel csak az a baj, hogy Majka nem vállalja, hogy ez csak egy politikai törzs acsarkodása, és továbbra is független értelmiségiként óhajt létezni. Márpedig Demeter Szilárd úgy látja, ez értelmezhetetlen kategória, és neki az is, valóban.
Szóval minden folyik tovább a régi mederben. A szöveg nem új, a hatalom továbbra is az átkozódás műfaját gyakorolja, érvek, viták a dal állításait illetően fel sem merülnek, de hát a propaganda ilyen, a rezsim meg más kommunikációt a társadalommal nem ismer, és ebbe a megfélemlítés is beletartozik persze. Most éppen a szándékosan hülye nevű Integritás Hatóságé.
Ami új, az valóban a siker mérete, ami azt a látszatot kelti, hogy a társadalom felébredt, és jogait követeli, a szuverenitását, az autonómiáját, a pénzét, az országát stb. Legyen így. A dolog alapja azonban a dalban leírt „ csurran-cseppen”-világ vége, amikor is a hatalom már nem képes a társadalomnak elég maradékot leseperni az asztaláról, a társadalom meg érzi, hogy urainak magabiztossága a múlté, a hatalom ugyan lázasan ígérget, és fenyeget, de egyikből sincs vacsora.
Ebbe talált bele a dal.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 22-i adásában hangzott el.