Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
A jóslás nagyon bonyolult dolog – Neuman Gábor jegyzete
9/12/2023 15:04
| Szerző: Neuman Gábor/Klubrádió
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni.
Mostanában egyre többször hivatkoznak a médiában arra a mondásra, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”.
Van, aki Woody Allennek nyilvánítja a keletkezését, van, aki Sir Winston Churchillt nevezi meg a mondás forrásaként, illetve van, aki szerint Orbán Viktornak tulajdonítható ez a hihetetlen nagy bölcsesség. Egyiküknek sincs igaza, mert dokumentáltan ezt a Nobel-díjas fizikus, Niels Bohr mondta. Miért? Mert többek között a kvantummechanikával is foglalkozott, szívesen gondolt az elkülönült atompályákra úgy, mint Kierkegaard „stádiumainak” analógiáira, amiket csak „a hit irracionális bakugrásai” kapcsolnak össze. Ehhez szorosan kapcsolódik az az állítása, hogy az elektron sosincs „köztes” helyzetben: vagy az egyik pályán van, vagy a másikon, de, hogy melyiken, azt nem lehet előre tudni. Erre mondta Bohr azt, hogy „A jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőről van szó”. Vagyis, nem arra gondolt, mikor ezt mondta, amire mi gondolunk, amikor ezt halljuk.
Mert mire gondolunk mi, amikor a jóslásról és a jövőről gondolkodunk? Például arra, hogy mi lesz velünk, ha kilépünk az Unióból? Ez most jóslás? Aligha, hiszen a jelenlegi magyar adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánkat kiebrudalják az Unióból. Vagyis ez csak következtetés. De úgy tűnik, megállíthatatlan dolog, mint az elektronok, amelyek sosincsenek köztes helyzetben. De például van olyan, nem fizikai törvényszerűség, mint a Nemzeti Konzultáció, amellyel kapcsolatban nem helytálló a jóslás fogalma, mert már jó előre megvan az eredmény, holott még ki se töltötték a delikvensek. Vagyis bármi történhet, a megkérdezettek 90 plusz százaléka úgy szavazott, hogy! Erre a műveletre maga Rogán professzor a biztosíték. És ebben a fideszesek nem ismernek viccet. Ezt jó előre kiszámolják. Aztán itt lesznek a jövő évi önkormányzati és európai parlamenti választások június 9-én. Azt meg lehet jósolni, hogy megtörténnek-e a voksolások, vagy nem. Nagy valószínűséggel megtörténnek majd. Azt is meg lehet jósolni, hogy a Fidesz tarolni fog? Talán meg, de még sokan hisznek az ellenkezőjében. És azt, hogy az ellenzéki pártok bírják-e majd a gyűrődést, lásd 260 milliós bírság, vagy 3 és valamennyi milliárd, ami majd lenullázza az ellenzéki pártokat, meg a folyamatos egyeztetéstelenség, meg a tehetetlenség, megtehetik a hatásukat, lenullázhatják a nem fideszes politikai erőket.
Nálunk azt se lehet megjósolni, hogy mi volt 5, vagy 10 évvel ezelőtt, mert minden úgy történt anno, ahogy most a Fidesznek kedvez. Hogy Orbán '89-ben az oroszok hazaküldésével vívta ki a magyar nép szimpátiáját, most meg az oroszok piedesztálra emelésével próbálja ugyanazt elérni. Vajon sikerül-e neki? Hát a jóslás nagyon bonyolult dolog, különösen ha a jövőre vonatkozik.
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 9-i adásában hangzott el.
