Harcos szónokból, öregecske diktátor bácsika - Dési János jegyzete
1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.
Sóhivatal – Józsa Márta jegyzete
A most az árvíz miatt a sóbányát oldó, tehát a sós víz miatt a környezetet radikálisan átformáló Korond-patak a Kis-Küküllőbe ömlik, az meg a Marosba, amely meg Makónál a Tiszába. Ha sokáig oldja a víz Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét, akkor akár a szegedi rakparton is megjelenhetnek sóvirágok. Szóval a problémánk közös, ha elfogadjuk, ha nem.
Parádé! – Neuman Gábor jegyzete
Miért vonulnak fel büszke emberek nagy csinnadrattával? Mert büszkék arra, hogy felvonulhatnak, énekelhetnek, táncolhatnak, megmutathatják magukat a többi embernek, hogy Ők békések, és senkinek sem kell tartani tőlük. Még Orbánnak se, Menczer Tamásnak se, és Rogán Antalnak se.
Az űrbe, vagy a Kossuth térre? - Selmeci János jegyzete
Lázár János jobb, mint Elon Musk, aki karanténban tartja, és nem adja vissza a magyaroknak a magyar űrhajóst, pedig régebben még hordta a trumpos sapkát, de most már ő is hazánk ellensége lett.
Gondolatok a kémkedésről - Hardy Mihály jegyzete
Georg Spöttle immár több, mint húsz éve haknizik a magyar médiában, az ATV-től kezdve egészen a Pesti Srácokig. Magát hol ex-kommandósnak, hol terrorizmus szakértőnek nevezi, de a mostani kormánymédiában már volt migrációs- és biztonságpolitikai szakértő is.
A kisember hatalma-Szénási Sándor jegyzete
A cél, hogy a kisember kezdjen rettegni a büntetéstől, ha rosszul lép, szavaz, szól, mert annak van tömeghatása.
Hátramenetben, padlógázzal - Kárpáti Iván jegyzete
A kormány egyensúlyoz: egyik kezével kampányra és saját klánjának gazdagodására szórja a pénzt, másik kezével súlyos kamatra vesz fel újabb kölcsönöket. A jövőt zálogosítják el, mert a jelenben nem mernek szembenézni a valósággal.
Combfix – Józsa Márta jegyzete
Magyarország 37 városában, 340-390 ezer példányban érhetők el ingyenesen a Mediaworks által terjesztett valamik- Gyújtósnak amúgy remekül alkalmasak, magam is sokszor tanúja voltam annak, amikor e kétségkívül praktikus célra gyűjtötték be a példányokat. De hogy bele is lapozzon valaki, és hozzájusson a neki egyenest a Karmelitából dedikált üzenethez, ehhez kell a vonzerő.
Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete
15/01/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.
Az amerikai tőzsdefelügyelet beperelte Elon Muskot csalás miatt, nem először egyébként, 2018-ban már volt közöttük egy pengeváltás, ami egyezséggel zárult, de a mostani állítólag más természetű.
A világ leggazdagabb embere 2018-ban még demokratákat udvarolt körbe, a 2012- es Barack Obama melletti fellépés után 2016-ban Hilary Clintont, 2020-ban Joe Bident tolta, egy ideig, nyilván kormányzati nyomásra, Kijev támogatásában is részt vett, a műholdrendszerét az ukránok az oroszok bemérésére használhatták, aztán, ahogy mondani szokás megfordult benne a borjú. A politikai közlekedőrendszerben átkelt a jobboldalra.
A fordulat mintha 2022-ben kezdődött volna, Musk legalábbis akkor jelentette be, hogy ezután republikánus jelölteket fog támogatni. De ennél többet is tett: az elmúlt két év alatt a Politico számításai szerint13 ország kormányával keveredett konfliktusba, Romániától Brazíliáig, Ausztráliától Finnországig, változatos témakörben, de mindig a pénz és hatalomvédte bensőség kivételezett tagjaként. Az anyagiakat tekintve ez, ha nincs is rendben, érthető, a durva politikai befolyásolás nyilvános gyakorlása azonban, amit néha kocsmai szinten űz, eddig ritkaságnak számított milliárdoséknál. Úgy értjük: a lobbizás, fenyegetőzés, zsarolás persze a gazdasági élet része volt mindig, hisz tudjuk, az üzlet nem feltétlenül az úriemberségről szól, de a gátlástalanságot, ha lehetett, próbálták elrejteni.
Másrészt Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk. A hangnem hol csak gúnyos, hol fenyegető, és parancsoló. Egy példa: a brit uralkodótól azzal követeli Starmer kormányfő lemondatását, és bebörtönzését, mert az állítólag bűnrészes egy brit-pakisztáni banda bűncselekményeiben, amely nők ezreit zsákmányolta ki szexuálisan 1997 és 2013 között, amikor Starmer egy ideig az ügyészi hivatal vezetője volt.
Ami érdekes: Musk szinte kizárólag nyugati országokkal szórakozik, Németországgal, Finnországgal (Sanna Marin exkormányfő bulizása) Ausztráliával, Kanadával, Írországgal, Dániával, Hollandiával, illetve az amerikai „hátsóudvar”, vagyis Közép-és Dél Amerika politikusaival. Azokkal a területekkel tehát, amelyeket Washington befolyási övezetként, finomabban szólva szövetséges világként tart számon. Itt akar az új kormány tagjaként „rendet tenni”, trumpizálni, amit lehet, terepet tisztítani a főnöknek is, meg a maga vállalkozásainak is, persze bőven használva közben az amerikai szélsőjobb ideologikus szólamait. Kínával például már más a helyzet: Musk megdicsérte a pekingi vezetés népe iráni felelősségérzetét, ami szerinte nagyobb az amerikai (értsd demokrata) eliténél, mindezt természetesen azután, hogy Sanghajban elkezdett termelni a Tesla gigagyára.
Ő (Kínát azért leszámítva) jól akarja érteni Trumpot, aki – minden félreértést elkerülendő - nem a világból akarja Amerikát visszavonultatni, hanem csak azokról a helyekről, ahol fölöslegesen pazarolná az erejét holmi nyugati értékek védelmében, ahol nincs elég haszon, és amelyeket ebből következően átenged másoknak. Ukrajna ilyen: ha az Unió akarja, védje meg, ha nem tudja, maradjon az oroszok partvonalán, akiket azonban a lengyelországi és romániai amerikai bázisok kellőképpen féken tartanak. De ennyi.
A Musk ellen most megindított tőzsdefelügyeleti vizsgálatot sokan egyfajta féltékenységi rohamként is látják azok részéről, akik szerint a fickó túl közel került a húsosfazékhoz, és csökkentheti az esélyüket, hogy az újraamerikanizált Nyugaton másoknak is jusson az üzleti jóból, amit Washington követel ki a vállalkozásainak. Mások persze azt mondják, ez tévedés, a tőzsdefelügyelet csak a dolgát végzi.
Mint ahogy Musk is.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 15-ei adásában hangzott el.