„Köszönjük
Publicisztika
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete

Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete

Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben

Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete

Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

hír – Szénási Sándor jegyzete

Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága? – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Mennyit ér Trump barátsága?

A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?

Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete

15/01/2025 18:03

| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.

2025. január 15. Szénási Sándor jegyzete - Esti gyors (2025. január 15., szerda)
05:01
00:00

Az amerikai tőzsdefelügyelet beperelte Elon Muskot csalás miatt, nem először egyébként, 2018-ban már volt közöttük egy pengeváltás, ami egyezséggel zárult, de a mostani állítólag más természetű.

A világ leggazdagabb embere 2018-ban még demokratákat udvarolt körbe, a 2012- es Barack Obama melletti fellépés után 2016-ban Hilary Clintont, 2020-ban Joe Bident tolta, egy ideig, nyilván kormányzati nyomásra, Kijev támogatásában is részt vett, a műholdrendszerét az ukránok az oroszok bemérésére használhatták, aztán, ahogy mondani szokás megfordult benne a borjú. A politikai közlekedőrendszerben átkelt a jobboldalra.

A fordulat mintha 2022-ben kezdődött volna, Musk legalábbis akkor jelentette be, hogy ezután republikánus jelölteket fog támogatni. De ennél többet is tett: az elmúlt két év alatt a Politico számításai szerint13 ország kormányával keveredett konfliktusba, Romániától Brazíliáig, Ausztráliától  Finnországig, változatos témakörben, de mindig a pénz és hatalomvédte bensőség kivételezett tagjaként. Az anyagiakat tekintve ez, ha nincs is rendben, érthető, a durva politikai befolyásolás nyilvános gyakorlása azonban, amit néha kocsmai szinten űz, eddig ritkaságnak számított milliárdoséknál. Úgy értjük: a lobbizás, fenyegetőzés, zsarolás persze a gazdasági élet része volt mindig, hisz tudjuk, az üzlet nem feltétlenül az úriemberségről szól, de a gátlástalanságot, ha lehetett, próbálták elrejteni.

Másrészt Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk. A hangnem hol csak gúnyos, hol fenyegető, és parancsoló. Egy példa: a brit uralkodótól azzal követeli Starmer kormányfő lemondatását, és bebörtönzését, mert az állítólag bűnrészes egy brit-pakisztáni banda bűncselekményeiben, amely nők ezreit zsákmányolta ki szexuálisan 1997 és 2013 között, amikor Starmer egy ideig az ügyészi hivatal vezetője volt.

Ami érdekes: Musk szinte kizárólag nyugati országokkal szórakozik, Németországgal, Finnországgal (Sanna Marin exkormányfő bulizása) Ausztráliával, Kanadával, Írországgal, Dániával, Hollandiával, illetve az amerikai „hátsóudvar”, vagyis Közép-és Dél Amerika politikusaival. Azokkal a területekkel tehát, amelyeket Washington befolyási övezetként, finomabban szólva szövetséges világként tart számon. Itt akar az új kormány tagjaként „rendet tenni”, trumpizálni, amit lehet, terepet tisztítani a főnöknek is, meg a maga vállalkozásainak is, persze bőven használva közben az amerikai szélsőjobb ideologikus szólamait. Kínával például már más a helyzet: Musk megdicsérte a pekingi vezetés népe iráni felelősségérzetét, ami szerinte nagyobb az amerikai (értsd demokrata) eliténél, mindezt természetesen azután, hogy Sanghajban elkezdett termelni a Tesla gigagyára. 

Ő (Kínát azért leszámítva) jól akarja érteni Trumpot, aki – minden félreértést elkerülendő - nem a világból akarja Amerikát visszavonultatni, hanem csak azokról a helyekről, ahol fölöslegesen pazarolná az erejét holmi nyugati értékek védelmében, ahol nincs elég haszon, és amelyeket ebből következően átenged másoknak. Ukrajna ilyen: ha az Unió akarja, védje meg, ha nem tudja, maradjon az oroszok partvonalán, akiket azonban a lengyelországi és romániai amerikai bázisok kellőképpen féken tartanak. De ennyi.

A Musk ellen most megindított tőzsdefelügyeleti vizsgálatot sokan egyfajta féltékenységi rohamként is látják azok részéről, akik szerint a fickó túl közel került a húsosfazékhoz, és csökkentheti az esélyüket, hogy az újraamerikanizált Nyugaton másoknak is jusson az üzleti jóból, amit Washington követel ki a vállalkozásainak. Mások persze azt mondják, ez tévedés, a tőzsdefelügyelet csak a dolgát végzi.

Mint ahogy Musk is.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 15-ei adásában hangzott el.