Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete
15/01/2025 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.
Az amerikai tőzsdefelügyelet beperelte Elon Muskot csalás miatt, nem először egyébként, 2018-ban már volt közöttük egy pengeváltás, ami egyezséggel zárult, de a mostani állítólag más természetű.
A világ leggazdagabb embere 2018-ban még demokratákat udvarolt körbe, a 2012- es Barack Obama melletti fellépés után 2016-ban Hilary Clintont, 2020-ban Joe Bident tolta, egy ideig, nyilván kormányzati nyomásra, Kijev támogatásában is részt vett, a műholdrendszerét az ukránok az oroszok bemérésére használhatták, aztán, ahogy mondani szokás megfordult benne a borjú. A politikai közlekedőrendszerben átkelt a jobboldalra.
A fordulat mintha 2022-ben kezdődött volna, Musk legalábbis akkor jelentette be, hogy ezután republikánus jelölteket fog támogatni. De ennél többet is tett: az elmúlt két év alatt a Politico számításai szerint13 ország kormányával keveredett konfliktusba, Romániától Brazíliáig, Ausztráliától Finnországig, változatos témakörben, de mindig a pénz és hatalomvédte bensőség kivételezett tagjaként. Az anyagiakat tekintve ez, ha nincs is rendben, érthető, a durva politikai befolyásolás nyilvános gyakorlása azonban, amit néha kocsmai szinten űz, eddig ritkaságnak számított milliárdoséknál. Úgy értjük: a lobbizás, fenyegetőzés, zsarolás persze a gazdasági élet része volt mindig, hisz tudjuk, az üzlet nem feltétlenül az úriemberségről szól, de a gátlástalanságot, ha lehetett, próbálták elrejteni.
Másrészt Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk. A hangnem hol csak gúnyos, hol fenyegető, és parancsoló. Egy példa: a brit uralkodótól azzal követeli Starmer kormányfő lemondatását, és bebörtönzését, mert az állítólag bűnrészes egy brit-pakisztáni banda bűncselekményeiben, amely nők ezreit zsákmányolta ki szexuálisan 1997 és 2013 között, amikor Starmer egy ideig az ügyészi hivatal vezetője volt.
Ami érdekes: Musk szinte kizárólag nyugati országokkal szórakozik, Németországgal, Finnországgal (Sanna Marin exkormányfő bulizása) Ausztráliával, Kanadával, Írországgal, Dániával, Hollandiával, illetve az amerikai „hátsóudvar”, vagyis Közép-és Dél Amerika politikusaival. Azokkal a területekkel tehát, amelyeket Washington befolyási övezetként, finomabban szólva szövetséges világként tart számon. Itt akar az új kormány tagjaként „rendet tenni”, trumpizálni, amit lehet, terepet tisztítani a főnöknek is, meg a maga vállalkozásainak is, persze bőven használva közben az amerikai szélsőjobb ideologikus szólamait. Kínával például már más a helyzet: Musk megdicsérte a pekingi vezetés népe iráni felelősségérzetét, ami szerinte nagyobb az amerikai (értsd demokrata) eliténél, mindezt természetesen azután, hogy Sanghajban elkezdett termelni a Tesla gigagyára.
Ő (Kínát azért leszámítva) jól akarja érteni Trumpot, aki – minden félreértést elkerülendő - nem a világból akarja Amerikát visszavonultatni, hanem csak azokról a helyekről, ahol fölöslegesen pazarolná az erejét holmi nyugati értékek védelmében, ahol nincs elég haszon, és amelyeket ebből következően átenged másoknak. Ukrajna ilyen: ha az Unió akarja, védje meg, ha nem tudja, maradjon az oroszok partvonalán, akiket azonban a lengyelországi és romániai amerikai bázisok kellőképpen féken tartanak. De ennyi.
A Musk ellen most megindított tőzsdefelügyeleti vizsgálatot sokan egyfajta féltékenységi rohamként is látják azok részéről, akik szerint a fickó túl közel került a húsosfazékhoz, és csökkentheti az esélyüket, hogy az újraamerikanizált Nyugaton másoknak is jusson az üzleti jóból, amit Washington követel ki a vállalkozásainak. Mások persze azt mondják, ez tévedés, a tőzsdefelügyelet csak a dolgát végzi.
Mint ahogy Musk is.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 15-ei adásában hangzott el.