Sóhivatal – Józsa Márta jegyzete
A most az árvíz miatt a sóbányát oldó, tehát a sós víz miatt a környezetet radikálisan átformáló Korond-patak a Kis-Küküllőbe ömlik, az meg a Marosba, amely meg Makónál a Tiszába. Ha sokáig oldja a víz Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét, akkor akár a szegedi rakparton is megjelenhetnek sóvirágok. Szóval a problémánk közös, ha elfogadjuk, ha nem.
Parádé! – Neuman Gábor jegyzete
Miért vonulnak fel büszke emberek nagy csinnadrattával? Mert büszkék arra, hogy felvonulhatnak, énekelhetnek, táncolhatnak, megmutathatják magukat a többi embernek, hogy Ők békések, és senkinek sem kell tartani tőlük. Még Orbánnak se, Menczer Tamásnak se, és Rogán Antalnak se.
Az űrbe, vagy a Kossuth térre? - Selmeci János jegyzete
Lázár János jobb, mint Elon Musk, aki karanténban tartja, és nem adja vissza a magyaroknak a magyar űrhajóst, pedig régebben még hordta a trumpos sapkát, de most már ő is hazánk ellensége lett.
Gondolatok a kémkedésről - Hardy Mihály jegyzete
Georg Spöttle immár több, mint húsz éve haknizik a magyar médiában, az ATV-től kezdve egészen a Pesti Srácokig. Magát hol ex-kommandósnak, hol terrorizmus szakértőnek nevezi, de a mostani kormánymédiában már volt migrációs- és biztonságpolitikai szakértő is.
A kisember hatalma-Szénási Sándor jegyzete
A cél, hogy a kisember kezdjen rettegni a büntetéstől, ha rosszul lép, szavaz, szól, mert annak van tömeghatása.
Hátramenetben, padlógázzal - Kárpáti Iván jegyzete
A kormány egyensúlyoz: egyik kezével kampányra és saját klánjának gazdagodására szórja a pénzt, másik kezével súlyos kamatra vesz fel újabb kölcsönöket. A jövőt zálogosítják el, mert a jelenben nem mernek szembenézni a valósággal.
Combfix – Józsa Márta jegyzete
Magyarország 37 városában, 340-390 ezer példányban érhetők el ingyenesen a Mediaworks által terjesztett valamik- Gyújtósnak amúgy remekül alkalmasak, magam is sokszor tanúja voltam annak, amikor e kétségkívül praktikus célra gyűjtötték be a példányokat. De hogy bele is lapozzon valaki, és hozzájusson a neki egyenest a Karmelitából dedikált üzenethez, ehhez kell a vonzerő.
A templom egerei – Hardy Mihály jegyzete
Azt már látjuk a számokból, hogy az év elejére meghirdetett gazdasági repülőrajt… hát hogy is mondjam szépen, szóval elmaradt. Pedig a megszokott Választás Előtti Nagy Orbáni Osztogatáshoz iszonyú sok pénz kellene, de a jelek szerint most nincs. Sem euró, sem dollár, de még csak rubel vagy jüan sem.
Képeslap – Józsa Márta jegyzete
12/01/2025 12:32
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
A vízügyeseknek karácsonyra valódi meglepetés érkezett. Bárha még december közepén is úgy tudták, hogy a szeptemberi, dunai árvíz elleni védekezésük jutalmául prémiumot kapnak, ami a pénzt illeti, az végül vízhez illően elpárolgott. Sebaj, kaptak Orbán Viktor arcképével díszített képeslapot az ünnepre.
Annak idején cipősdobozban volt praktikus tárolni az összegyűjtött képeslapokat, mindenesetre több elfért bennük, mint akár a legnagyobb mai hűtőn elhelyezkedő ékesség. Ha magunk nem is utazhattunk sehova, akkor is jó volt nézegetni, hogy érdekes helyek vannak a világban, ahova mi úgysem kapunk soha az életben útlevelet. Pénzünk meg aztán végképp nem lesz rá.
Jóllehet a képeslapok küldése általában kiment a divatból, vannak szerencsések, akik ma is hozzájuthatnak ilyesmihez, hogy ne csak a közösségi oldalakon bámulhassák kedvenceik szépen fényezett, előnyös pózban készült portréját. Ilyenek például a vízügyesek, az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgozói, „mérnökök és természettudósok, geológusok, vegyészek, fizikusok dolgoznak 350-400 ezer forint bruttókért” pontosította egyikük a Telexnek. Nekik karácsonyra valódi meglepetés érkezett. Bárha még december közepén is úgy tudták, hogy a szeptemberi, dunai árvíz elleni védekezésük jutalmául prémiumot kapnak, ami a pénzt illeti, az végül vízhez illően elpárolgott. Sebaj, kaptak Orbán Viktor arcképével díszített képeslapot az ünnepre. Hűtőmágnesre már nem telhetett, de azért kedves gesztus volt ez így is a fa alá. Amolyan ántivilágot idéző. Azt a világot, amelyben a postai küldemények kézbesítésük előtt megpihentek a cenzorok gondos kezei között. Vagy amikor egy határátkelés egyet jelentett az órákig való várakozással, komolyabb helyeken vegzálással, testi motozással.
Ma már erről néhány emlékezetes helyszínen nincs szó, januártól ugyanis megszűnt a román-magyar határellenőrzés, ahogy azt mindenki hírül is adta, szabadon, várakozás nélkül jöhet-mehet bárki akárhányszor. Kivéve, hogyha vonattal menne, mert a nagy nemzetközi figyelemmel kísért eseményről a jelek szerint senki sem küldött még csak egy képeslapot sem a MÁV-nak. Vagy ha küldtek is, ott lapul kézbesítetlenül a postás táskájában, sajnos nem értesültek még erről a schengeni hókuszpókuszról. Viszont jól tudják, hogy be kell tartani a menetrendeket, ellenkező esetben nagy miniszteri irgum-burgum lesz a vége. Így a nemzetközi vonatok menetrendszerűen megállnak a volt határon a semmiben, és kivárják azt a negyven percet, amelyet egy korábbi korszakban a most már nem létező ellenőrzésre használtak. Érthető, ugye?
Gondolom sokáig így is marad a helyzet, elvégre vasfüggöny telepítésére is van nosztalgikus igény, lásd déli határainkon a nagy sikerű politikai terméket, az úgynevezett NATO-drótos kerítést. Esetleg a várakozási időt fényképezkedésre is használhatnák az utasok, egy-két élelmes vállalkozó hűtőmágneseket is gyárthatna az eltűnt trianoni határ emlékére. Vagy képeslapot, hogy viszonozzák kedves vezetőink gyakori figyelmességét. Úgyis divat a retro. És egyszer ennek értelmében mindenki elfoglalhatja méltó helyét egy megsárgult képeslapon.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. január 9-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.