A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
Az egymilió dolláros kérdés – Neuman Gábor jegyzete
3/02/2024 15:00
| Szerző: Neuman Gábor
Kiharcoltuk, mondta Orbán, miután aláírta az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatást Brüsszelben. Belebukhat-e ebbe az egész Orbán rendszer? Nem. A nép beéri annyival, hogy egy nagyon előnyös ajánlatot kapott Magyarország, és az meggyőzte Őt arról, hogy vonja vissza a vétóját. Hogy ennek semmi alapja sincsen? Mit számít az. Az igazi kérdés: Mit kezdhet ezzel az ellenzék?
Kiharcoltuk, mondta Orbán, miután aláírta az Ukrajnának szánt 50 milliárdos támogatást Brüsszelben. Kemény harc lehetett. Decemberben még megvétózta az Unió előterjesztését ugyanerről, arra hivatkozva, hogy amíg Magyarország nem kapja meg a nekünk járó 22 milliárd eurós uniós pénzeket, amelyek bizonyos okok miatt zárolva vannak, zárójelben: gyermekvédelmi törvény, igazságügyi reformok visszacsinálása, a független bíróság helyreállítása, sajtómonopólium, KESMA, stb., addig nix bólintás.
Aztán jött a Nemzeti Konzultáció, amelynek egyik kérdése az volt, hogy kapjon-e Ukrajna még több uniós támogatást, a mondat így szólt: Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására. A magyarázat pedig így szólt: Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát… a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket… a két válaszlehetőség pedig: Ne fizessünk Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg. A másik: Akkor is fogadjuk el a brüsszeli kérést, ha a nekünk járó pénzt továbbra sem biztosítják. Az eredmény pedig: 1 millió 514 ezren (99,06 százalék) értettek egyet azzal, hogy "ne fizessünk többet Ukrajna támogatására, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg".
A nekünk járó pénzek nem érkeztek meg, és nem is kaptunk ígéretet a zárolt pénzek feloldására. Vagyis Orbán úr becsapta a választóit. Mást tett, mint amire a választói kérték, sőt utasították. Mert ugye az nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Konzultációs íveket többnyire a Fidesz szavazói, szimpatizánsai szokták kitölteni, és elküldeni. Vagyis most akkor mi van? Ha következetesek lennének a fideszes szavazók, elcsapnák a hazug miniszterelnöküket, persze ezt nem lehet rögtön megcsinálni, mert állítólag demokrácia van, hanem meg kell várni a 26-os parlamenti választást. De idén is lesznek választások, június 9-én, és azon már érezni kellene az Orbántól elpártolók hatalmas tömegét. Vagy úgy csinálnak a jobboldali érzelmű hazafiak, hogy nem csinálnak semmit, és úgy tesznek, mintha a világon semmi sem történt volna. Sajnos az a gyanúm, hogy ez utóbbi forgatókönyv valósulhat meg. Miért is. Mert Orbánt még külföldön is tisztelik, vagy Orbán megtanította kesztyűbe dudálni a brüsszeli bürokratákat, és csak megtévesztésül szavazta meg az Ukrajnának járó 50 milliárdot, vagy olyan még nem volt, hogy egy amerikai exelnök legyen a barátja egy magyar miniszterelnöknek, vagy Orbán elérte, hogy Magyarországtól függjön az egész kontinens. Nagy ember, mondta egy korosabb hölgy a köztévén, azzal magyarázva, hogy Ő visszaadta nekünk a 13-ik havi nyugdíjat, és egy könnyet morzsolgatott el az ujjaival.
Tanulságképpen el lehet mondani, hogy ebbe az 50 milliárdba belebukhat az egész Orbán rendszer? Nem. Sőt. Meg is erősödhetett. Mert azt mondta a népeknek, hogy egy nagyon előnyös ajánlatot kapott Magyarország, és az meggyőzte Őt arról, hogy vonja vissza a vétóját. Hogy ennek semmi alapja sincsen? Mit számít az. Orbán a mi kutyánk kölyke, és biztos, hogy csak olyan dolgot csinál, ami jó a népének. Mit kezdhet ezzel az ellenzék? Talán ez az egymillió dolláros kérdés…
Neuman Gábor jegyzete a Hetes Stúdió 2024. február 3-i adásában hangzott el.
