
Repülőrajtot vett az infláció – Kárpáti Iván jegyzete
Miután a gazdaság teljesítménye helyett az infláció vett repülőrajtot, idén nem marad más, mint feltekerni kattanásig a gyűlöletet és az ideológiai harcot. Mivel a törzsszavazók is bemennek a boltba és bekerülnek a kórházba, valahogy bennük is kell tartani a lelket, valami nagyobb és félelmetesebb képet muszáj festeni eléjük.

Mészáros Lőrinc rekreál - Dési János jegyzete
Jegyzetében Dési János azt képzelte el, hogy nézhet ki a Ga(rá)zdálkodj okosan NER-módra.

Gazdag szegények – Józsa Márta jegyzete
Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője szerint ma jobb szegénynek lenni Magyarországon, mint a bűnös nyolc év utolsó évében, 2010-ben gazdagnak lenni volt, mert a szegényeknek sokkal több mobiljuk, autójuk, vagy éppen mikrohullámú sütőjük van, mint amennyit a korábban gazdagabbnak számítók a NER áldásai előtt birtokoltak. Józsa Márta jegyzetében elmondja, ő nem állt volna meg itt.

Zavarkeltés nyugaton – Hardy Mihály jegyzete
Az orosz propaganda boldogan tolja Trump szekerét, alkalomadtán pedig orosz diplomaták jelennek meg Magyarországon a magukat „hagyományőrzőknek” nevező félkatonai vagy a szimplán nyilasnak tekintő szervezetek háza táján.

Ady, Trump és akik már nem bíznak senkiben
Ha nem gondolom mindenről ugyanazt, mint a tábor, mondjuk a harmadik oltást már nem akarom járvány idején, vagy Trump híveként is elismerem, hogy az előző választást amúgy elvesztette, akkor könnyen elveszhetek a semmiben.

Bye-bye Dubaj, bye-bye Orbán - Rózsa Péter jegyzete
Amit tizennégy év alatt elloptak, amit kiszárítottak vagy éppen felszámoltak, már hirtelen jött pénzzel sem lehet helyreállítani. És ez itt a lényeg; most jutott el ez a politikai rendszer a fordulóponthoz, akár tovább öntik a pénzt és gyarapítják a vagyont maguk számára, vagy a föltámadott társadalmi feszültségeket bármekkora pénztömeggel próbálják enyhíteni, nem megy.

Jó hír – Szénási Sándor jegyzete
Újabban csupa, csupa jó hír érkezik a kisembernek, hogy a rokoni és kliensi körnek továbbra is folyamatosan juttatott százmilliárdok mellett neki is csurran-cseppen. Úgy, ahogy ez eddig is volt, és ami olyan szépen aládúcolta, mit aládúcolta!: gránitszilárdságúvá tette a rezsim neofeudál épületét.

Mennyit ér Trump barátsága?
A Győrben gyártott Audira nem lesz büntetővám, az ingolstadtira meg igen? Kétlem. Vagy mostantól amerikai gázt és olajat veszünk? Akkor mi lesz a gondosan vigyázott szuverenitásunkkal?
Az izmos középosztályról - Hardy Mihály jegyzete
24/01/2025 18:04
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A jelenség nem új, pár hónapja tapasztalni Orbán Viktornál, hogy bajban van, és ez látszik is rajta. Elvesztette a fonalat, amióta már a közvéleménykutatásokban is árad a Tisza, nincs rá egyelőre megfelelő FIDESZ-válasz.
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az „izmos középosztályról”. Ezt a furcsa kifejezést nem én találtam ki, hanem a magyar miniszterelnök használta ma reggel Kossuth Rádióban. Szerintem elsősorban azért, hogy megnyugtassa a híveit, meg saját magát. Egyszerűbben megfogalmazva: csúnyán beijedt és most fütyörészik a sötétben.
A jelenség nem új, pár hónapja tapasztalni Orbán Viktornál, hogy bajban van, és ez látszik is rajta. Elvesztette a fonalat, amióta már a közvéleménykutatásokban is árad a Tisza, nincs rá egyelőre megfelelő FIDESZ-válasz. Sem előregyártott instant-hazugság, afféle Rogán-levespor, sem ösztönös, rafinált politikai lépés. Ami helyette van a Karmelita kínálatában az szemenszedett és gátlástalan hazudozás, pökhendiség és nagyotmondás. Valami olyasmi, mint amikor a varangyosbéka felfújja magát, hogy nagyobbnak látszódjék, és még félelmetesebb legyen. De sohasem lesz belőle mesebeli királyfi…
Így vagyunk ezzel az „izmos középosztállyal” is, ami legfeljebb a miniszterelnök meg Nagy Márton meséiben létezik. Értem én, hogy fájdalmas dolog szembenézni a valósággal, de a mai Magyarországon nem a középosztály diadalmas masírozásának vagyunk a szemtanúi, hanem a lecsúszásának. Az egyre rohamosabban terjedő nyomornak, különösen a nyugdíjasok között, akiknek immár 25 %-a, azaz félmillió ember él a hivatalos nyomorküszöb alatt. És ez a tény nem brüsszeli hamisítvány, ez az Orbánék által felügyelt Központi Statisztikai Hivatal saját számsoraiból derül ki.
Meglehet, Orbánék szomszédai a főváros XII. kerületéből valóban Tenerifén meg Malagában igyekeznek átvészelni a telet, vagy éppen Svájcban vagy Ausztriában a síterepeken töltötték a karácsonyt, a kéthetes dél-indiai luxus körutazásról nem is beszélve. Az ország többsége ez alatt azon törte a fejét, hogy élelmet vagy tűzifát vásároljon a hónap második felében. Repülőrajtot nem a magyar gazdaság vett januárban, hanem az élelmiszer- és az üzemanyagárak. Olyannyira, hogy egy négytagú család hétvégi bevásárlását nehezen lehet ma már megúszni harmincezer forint alatt.
A magyar emberek többségének nem az a gondja, hogy mibe fektesse a megtakarításait, hanem hogy valahogy kihúzza a hó végéig. Mit érdekli őket, hogy mit hord össze a miniszterelnök a kártékony Oroszország elleni szankciókról, Soros György állítólagos ármánykodásáról vagy éppen az új aranykor eljöveteléről Donald Trumppal az élén.
A magyar választópolgár csak hallgatja a Kossuth Rádióban Orbán Viktort és – ha lehet hinni a közvéleménykutatásoknak - abban reménykedik, hogy tovább árad a Tisza és egyszer tényleg elmossa a szemetet…
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2025. január 24-ei adásában hangzott el.