Mily könnyű lehet a kognitív disszonancia talaján mindennemű mérlegeléstől távol tartani egyre diszfunkcionálisabb agyunkat. A liberálisoknak egyébiránt a kilenc százalék háromnegyede éppúgy nem cselekvésre kötelező döntő többség, mint a brüsszeli szankciók ellen "voksolók" törpe minoritása. A fővárosi lakók éppúgy nem gyűltek össze, mint ahogy a nemzet nem konzultált.

Kicsit izgultam, nehogy baj legyen, amíg távol vagyok, meg ne törjön a lendület a fejlett nerizmus alapjainak lerakása útján, mert az imperialista ellenség a nyárelőn sem aluszik. Hál’ Istennek minden szépen haladt nélkülem is tovább. Testünkkel is megvédjük a NATO-t a svédektől, ugyanannyi pénzből kevesebbet kell cipekedni a piacról, a Libri is Mátyás király birodalmába került, a nép pedig boldogan áldozatot hozva előfizetett tízezer példány Nemzeti Sportra...

A nemzeti konzultáció épületes kérdései ekképpen foglalhatók össze: "Most minden nagyon jó, sőt, annál is jobb. Akarja-e Ön, hogy szarabb legyen Brüsszel és Soros Gyuri bácsi ármánykodása következtében?" Ellenben a lakógyűlés három kérdésének vektora más irányba mutat: "Most elég szar a helyzet a fővárosban. Szeretnéd (itt tegeződés van, nehogy összekeveredjenek a dolgok), hogy még szarabb legyen, vagy nem szeretnéd?"

Hagyjuk is most a megvilágosodás elmekórtani vizsgálatát, inkább ismerjük fel a mára érvényes tanulságot: azért dúl még mindig a háború Ukrajnában, mert a továbbra is hanyatló Nyugat segíti keleti szomszédunkat, amivel gátolja a Különleges Katonai Művelet gyors és sikeres befejezését. A Napnál is világosabb: Putyin is éppúgy békét szeretne, mint Hitler.

A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.

A XX. század elején patkányok rágták a nemzet testét, meg paraziták, amik ellen – méretük miatt – hatékonyan lehetett védekezni... Napjainkban viszont "egy nemzetek elsorvasztására kifejlesztett vírussal" kell megküzdeni, ami kicsi, kisebb, mint Gyuri bácsi. E változások jól demonstrálják azt a miniatürizálási folyamatot, amellyel szemben csakis rendkívüli, teljeskörű és időben nem korlátozott felhatalmazással képes minket megvédeni az, aki a szankciók káros hatásaitól is megóvta a nemzetet, konkrétan egy előre (felfelé) mutató infláció jótékony ernyőjével fedte le a lakosságot.

Finnország 1340 km hosszon simul orosz testvéreinkhez. A régebb óta NATO-tagország Norvégia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország számára összesen mintegy 1232 km zöldhatár (télen fehér) áll rendelkezésre a disszidensek illegális migráltatásához – mondhatnánk, nagyjából ugyanannyi, ha tévesen, geográfiai megközelítésben vizsgálnánk a kérdést.

A kordon alkalmas továbbá valódi és virtuális építési terület elkerítésére, megfelelő rendőri készültség esetén. A védősisak viselése éppúgy parciálisan kötelező, mint járvány idején a maszké brazil elnökkel ölelkezés közepette.

Nem tudjuk, mit gondolt Katalin, amikor világi kegyelemben részesíttették vele a molotovos robbantót, bár az ő esetében már ennyi feltételezés is túlzás. Beosztását tekintve ugyanis nem feladata neki a töprengés – amíg a hazában nem ragyog minden ablak, addig nem ülhet a babérjainkon, és még a monogrammal ékesített fülbevalórend sem nincsen megalapítva.

Közben Budaházy ellovagolt a börtönből, minthogy kegyelmet kapott a fülbevalódivat élharcosnőjétől a Vatikánból érkezett látogató tiszteletére. A Molotov-koktélos támadó egyelőre csak amnesztiában részesült, de remélhetőleg hamarosan bekövetkezik a priusz eltörlése is, hiszen, ahogy a terrorizmus miatt elítélt mozgalma mondotta, az ő céljuk csupán a Gyurcsány-kormány megdöntése volt, ami nemes.

Végre a Párt „újságírói” is hozzájutnak a szépírók szabadságához: utóbbiakhoz hasonlóan ők is szabadon, következmények nélkül rendelkeznek írásaik szereplőinek a sorsáról.

"Azok, akik nem tanulnak a történelemből, csak megismétlik azt." (George Santayana)

Tudod mi a különbség a szocialista tervgazdálkodás, és az illiberális gazdaságpolitika között? Hát a terv!

Fő az éberség, nertársak, az ellenség nem alszik, aki nem gyanús, az a leggyanúsabb.

Mi lesz a Lánchíd Palotával, miután honunk kilépett a Nemzetközi Beruházási Bank kötelékéből? Visszakérjük az ajándékot? Подарок-ot visszavenni nem elegáns dolog – ám joggal kérdezhetjük: amúgy hova lett itt az elegancia?

Szorgos kormányunk fáradságot és a pénzünket nem kímélve tesz meg mindent a tisztánlátásunkért.