Arató András: Éljen a dupla dzsé

Basszus, hol van ezen a klaviatúrán a dzsé betű? A q megvan, de arra ritkán van szükség, a qkorica nem kiemelt téma.

Hanem így jár az, aki nem gyakorol: kijön a praxisból, talán csak a bicikli meg a palacsintaevés a kivétel, meg még az, ami.

Egy hónapja nem ragadtam billentyűt, mert meglátogattam a háborúpárti Samu bácsit, majd egyszer talán róla is írok, az is lehet, hogy kétszer, vagy ki tudja. Gyuri bácsival, ahogy mindig, amikor Amerikában vagy máshol járok, úgy most sem találkoztam, csak nehogy sértődés legyen a dologból.

Kicsit izgultam, nehogy baj legyen, amíg távol vagyok, meg ne törjön a lendület a fejlett nerizmus alapjainak lerakása útján, mert az imperialista ellenség a nyárelőn sem aluszik. Hál’ Istennek minden szépen haladt nélkülem is tovább. Mostan ugyanannyi pénzből még kevesebbet kell a piacról cipekedni, az iskolákban ma már ugyanolyan jó tanárnak lenni, mint diáknak, az óvódákban pont annyi nemváltó műtétet végeznek, mint más offshore paradicsomokban, a kórházakban csak sporadikusan fordulnak elő operációk, azok is később mint amikor; annyi eső áldotta a nemzet talaját, amennyi az aranytermelő országok élvonalába repítette a hont, ráadásul a mi akkugyáraink fedettek, ezért a magyar elemek megőrizték száraz és lapos jellegüket – egy Szokol rádió kettő darab ilyen termékkel és egy befőttes gumival elüzemel akár két hétig is, ha nem kapcsolod be. Tovább virágzik a galagonya és a megbonthatatlan szovjet-magyar, ismét a jó oldalra álltunk, mint megannyiszor az előző században, a béke oldalára, tisztelnek is minket a nagyvilágban, mint eb a szaharát. Tapasztaltam a nagy vízen túl is. Jut szembe, in medias res, Amerikában, ami közismerten hanyatlik, génmódosították a kutyákat. Közepesen sok van belőlük országszerte, de nem szarnak. Ezt onnan lehet tudni, hogy az ember járja a városokat és a vidéket, és azért nem lép bele, mert egyszerűen nincsen. Sőt, olyan szegény ma már az a szerencsétlen ország, hogy a szeméttel is kénytelenek spórolni, ezért nem dobnak el semmit az utcán az emberek, akik zömmel idióták, minthogy folyton mosolyognak rád, nevetgélnek, köszöngetnek.

Ha az ingadozó Vatikánt nem számítjuk, köztudottan egyetlen ország áll a béke pártján, amit onnan is lehet tudni, hogy a testünkkel is megvédjük a NATO-t a svédektől. Ezáltal még egy csomó pénzt is megspórolunk, ugyanis nem kell 735 millióért megvásárolnunk azokat a fegyvereket, amiket a kormány meg sem rendelt.

„Végre valami jó hír! Berlusconi meghalt. Hogy a Monty Pythont idézzem az O2-ből: egy kinyiffant, hátra van még öt” – ez John Cleese Twitter-bejegyzése. Hiába, ahányan vagyunk, annyiféle módon éljük át a gyászainkat. Orbán Viktor és más nagy és illiberális demokraták például súlyosan szomorkodnak, amiből az következne, hogy Cleese megy el a temetésre és nem a magyar miniszterelnök, de valami, konkrétan a Magyar Nemzet vagy valamelyik ugyanolyan azt sejteti, hogy ez éppen fordítva lesz.

 

Képkocka a Legényanya c. filmből, forrás: YouTube 

 

Miközben nálunk érzékelhetően minden folyamatosan és egyenletesen halad előre, noha a cseresznye megint nem lett piros, hanem elrohadt az égi áldás segedelmével, most sem maradtunk csúcspont nélkül: a nép boldogan áldozatot hozva előfizetett tízezer példány Nemzeti Sportra! Bízzunk az újabb fejlődésben, és követeljük: ne csak a kormányszervek, hanem az iskolák és a kórházak is kövessék a példát. Nemzeti Sportot minden óvodás kezébe! És Magyar Nemzetet! Picsába a piszkepapírral!

Szinte készen van, mondhatni a nyomda ajtaján kopogtat a következő könyvem. Bármelyik pillanatban csöröghet a telefon, alighanem a Libri, ami most Mátyás király birodalmába került, minden követ megmozgat a kiadási jogokért, de megnyugtathatjuk a kormányt, bárhogy is alakul az ügy, a tízezer példányt megvásárolhatja. A kötet címe: „Basszus – üzenetek Abszurdisztánból” lesz. Aligha tudnak ellenállni neki.

Ami pedig a dzsé betűt illeti, megtaláltam a billentyűzeten, immár felhőtlen boldogsággal írhatom le a bonyolult szavakat is: jam, maharadja, jámi, állami büjé, jungel, jentri, jeki, jembori, brij. És: magyar ember nem jender.

Még hogy a kormány halanjázik!?