Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.
Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Arató András: Jön a nyár, magyar napok elé nézünk
12/05/2023 13:22
| Szerző: Arató András
A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.
„…Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!)
Gábor Györgyöt a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent irodalmi szöveggyűjtemény ihlette meg mérföldkő jelentőségű javaslatainak megfogalmazásához. A jeles intézmény ugyanis a magyarra korrigálta a Kiss Judit Ágnes versében hibásan alkalmazott meleg szót
A szerzőknek igaza van. Mindegyiknek.
De nem állhatunk meg a poétáknál, a hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos „hideg” szavunk „nem-magyar”-ra váltása, vagy a langyos helyett a „félig-meddig magyar” használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett. És ne feledkezzünk meg a forróról sem, ami nagyon-magyar (vagy magyar-magyar). A kxrva hideg helyett természetesen nem mondhatunk kxrva magyart, inkább jöhet szóba a rohadt piréz ideiglenesen, aztán majd meglátjuk, hiszen a NER fejlődésével együtt a nyelv is folyamatosan épül-szépül…
Lássunk néhány példát.
Jó is a téli nem-magyarban sorban állni Róbert bácsinál egy jó magyar krumplilevesért, noha mire bekanalazza a szerencsés hómlesz, addigra már csak félig-meddig-magyar lesz az a finom lötty. A gyümölcsleves viszont nem-magyarul jó. (Nyelvészeti dilemma: nem-magyarul, vagy nem-magyaran?) Az iskolákban spórolni kell a drága energiával, elég lesz csak többé-kevésbé-nem-magyarra fűteni az osztálytermeket, a nebulók vegyenek magukra jó magyar kabátot.
Az egész kicsi gyermekeket tartsuk távol a magyar-magyar kályhától, a nyári magyarban pedig ne ugorjunk fejest a Balatonba, mert szívgörcsöt kaphatunk, hacsak nem törtük ki előtte a nyakunkat a sekély vízben. Feltéve, hogy pártonkívüliként egyáltalán a part közelébe jutottunk.
Magyarországon az alaptörvény tiltja az óvodákban a magyarpropagandát.
A bíróság jogerősen kimondta a Labrisz perében: egy magyar egyesület becsületét nem sérti, ha pedofilnak minősítik.
A magyarbárokba nemcsak magyarok mehetnek.
A pandémia idején egy ereszcsatornán menekült a magyar képviselő.
Országunk időjárása kontinentális jellegű, aminek jellemzője, hogy nyáron nagyon magyar van, télen pedig igencsak nem-magyarra fordul az idő.
A világbéke szempontjából rendkívüli fontosságú a nagyhatalmak vezetőinek közvetlen kapcsolata. Ennek érdekében magyar-magyar drótot fektettek le Budapest és Moszkva között.
Szibériában rohadt piréz van, ezért nincsenek ott magyarok. Általában.
Álompár voltak, boldog házasságban éltek, aztán valahogy elnemmagyarultak egymástól.
*
Fordítva nem működik. Gondoljunk csak bele: Négy-öt meleg összehajol…
