Történelmi pillanat a közmédiában - Kárpáti Iván jegyzete
A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk! - olvasható az állami média felületein.
Bajusz, elnök nélkül – Dési János jegyzete
publiGondolatok Áder Jánosról, a magyar csodavilág bizonyítékéról. Csak a bajsza maradt …
Országházi jégkorszak – Józsa Márta jegyzete
Minapi hír, hogy 30 kilogrammnyi jeget adományozott egy cég a Péterfy utcai Kórháznak, hogy lehűtsenek egy súlyos hősokkban szenvedő beteget. Ami ugye elérhetetlen volt egy kórházban. Kiderült, hogy az eset nem egyedi, ráadásul a cég más intézményeknek is szokott efféle adományokat adni. A szóban forgó egészségügyi intézményeknek nagy áldás, ha valaki legalább ennyiben besegít a hűtésbe.
Nincs szükség közmédiára. Az halott – Rózsa Péter jegyzete
Mielőtt azzal vádolnának, hogy én a közhasznú, minőségi, magas színvonalú művelődés és tájékoztatás ellen vagyok, gyorsan hozzáteszem, nem ...
Ezért nem olvasta Pintér Sándor a Metropolt – Selmeci János jegyzete
A korábbi kormány a hatalma megtartása érdekében magára hagyta az embereket: azokat is, akik ma az utcán félnek, és azokat is, akiktől félnek.
Szemek és láncok - Józsa Márta jegyzete
Egy klasszikus diktatúra minden egyes embert a gépezetet fenntartó láncszemként fog fel. És minthogy a gépezetet működtetni kell, darabonként, szebben fogalmazva: egyedenként figyeli is őket, nehogy valahol megszakadjon a láncolat.
A romok szele - Szénási Sándor jegyzete
Mire a Tisza befutott, a kasszát már kiürítették, és erre számítani is lehetett. Orbán 2002-ben is ezt tette, hogy ellehetetlenítse az új kormányt, és hogy bosszút álljon az országon, amiért megbuktatta. Akkor a mandátumkülönbség az MSZP és a Fidesz között tíz szék volt, a különbség tehát minimális.
Orbán minden jót kíván, de a felelősséget nem vállalja - Kárpáti Iván jegyzete
Hajdu János ex-tábornok hétfőn gyanúsított lett, kedden pedig Orbán Viktor már ki is nevezte a Fidesz biztonsági igazgatójává. Erre azért nehéz nem feltenni a kérdést: Miért, eddig mi volt?
Arató András: Jön a nyár, magyar napok elé nézünk
12/05/2023 13:22
| Szerző: Arató András
A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.
„…Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!)
Gábor Györgyöt a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent irodalmi szöveggyűjtemény ihlette meg mérföldkő jelentőségű javaslatainak megfogalmazásához. A jeles intézmény ugyanis a magyarra korrigálta a Kiss Judit Ágnes versében hibásan alkalmazott meleg szót
A szerzőknek igaza van. Mindegyiknek.
De nem állhatunk meg a poétáknál, a hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos „hideg” szavunk „nem-magyar”-ra váltása, vagy a langyos helyett a „félig-meddig magyar” használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett. És ne feledkezzünk meg a forróról sem, ami nagyon-magyar (vagy magyar-magyar). A kxrva hideg helyett természetesen nem mondhatunk kxrva magyart, inkább jöhet szóba a rohadt piréz ideiglenesen, aztán majd meglátjuk, hiszen a NER fejlődésével együtt a nyelv is folyamatosan épül-szépül…
Lássunk néhány példát.
Jó is a téli nem-magyarban sorban állni Róbert bácsinál egy jó magyar krumplilevesért, noha mire bekanalazza a szerencsés hómlesz, addigra már csak félig-meddig-magyar lesz az a finom lötty. A gyümölcsleves viszont nem-magyarul jó. (Nyelvészeti dilemma: nem-magyarul, vagy nem-magyaran?) Az iskolákban spórolni kell a drága energiával, elég lesz csak többé-kevésbé-nem-magyarra fűteni az osztálytermeket, a nebulók vegyenek magukra jó magyar kabátot.
Az egész kicsi gyermekeket tartsuk távol a magyar-magyar kályhától, a nyári magyarban pedig ne ugorjunk fejest a Balatonba, mert szívgörcsöt kaphatunk, hacsak nem törtük ki előtte a nyakunkat a sekély vízben. Feltéve, hogy pártonkívüliként egyáltalán a part közelébe jutottunk.
Magyarországon az alaptörvény tiltja az óvodákban a magyarpropagandát.
A bíróság jogerősen kimondta a Labrisz perében: egy magyar egyesület becsületét nem sérti, ha pedofilnak minősítik.
A magyarbárokba nemcsak magyarok mehetnek.
A pandémia idején egy ereszcsatornán menekült a magyar képviselő.
Országunk időjárása kontinentális jellegű, aminek jellemzője, hogy nyáron nagyon magyar van, télen pedig igencsak nem-magyarra fordul az idő.
A világbéke szempontjából rendkívüli fontosságú a nagyhatalmak vezetőinek közvetlen kapcsolata. Ennek érdekében magyar-magyar drótot fektettek le Budapest és Moszkva között.
Szibériában rohadt piréz van, ezért nincsenek ott magyarok. Általában.
Álompár voltak, boldog házasságban éltek, aztán valahogy elnemmagyarultak egymástól.
*
Fordítva nem működik. Gondoljunk csak bele: Négy-öt meleg összehajol…
