"A kárpátaljai magyaroknak fontos az EU-csatlakozás"
Beregszász polgármestere szerint a kárpátaljai magyarok és ukránok számára egyaránt fontos lehetőség Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megindítása.
Somfai Péter: Ördög a falon
A fideszes kormány az első napjától tucatjával követett el olyan "csínyeket", amelyekről korábban azt gondoltuk, közülük egy is elég lett volna ahhoz, hogy megbukjanak.
Arató András: Végre megjött nekem!
"Ez a csúcsmű a jó és a rossz örök harcát mutatja be. Van a Brüsszel nevű Lucifer, aki színről színre bűnbe csábítja az olvasót, ám a katasztrófa bizton elkerülhető, mert a legváratlanabb pillanatban, de mindig időben ott terem a legkisebb testvér, a makulátlan – semmi homoszex –, és megvéd mindenkit, mint Timur és csapata – azt is, aki akarja, azt is, aki még nem ismerte fel, mi a jó neki."
Somfai Péter: Mennyi három meg egy?
Ha a gondolkodók kerülnek többségbe, megkongathatják a NER vészharangját.
Arató András: Lázmérő
Arató András új írásában arra kereste a választ, mi köze az érintésmentes testhőmérséklet megállapító készülék beszerzésének a reptér megvásárlásához, a kisvasúthoz és a lélegeztetőkhöz.
Rényi András: Mégis, kinek a szuverenitása?
"Nálunk a nép és a nemzet annyira összeforrott miniszterelnökével, hogy az ő személyében, közvetlenül gyakorolja önrendelkezését: a magyarság szuverenitása úgyszólván azonos Orbán Viktoréval."
Somfai Péter: Nincs kegyelem a legyőzöttnek
Ha komolyan vesszük a szuverenitási törvényt, akkor a kormánynak mielőbb el kellene gondolkodnia, szabad-e Brüsszeltől követelnie a nekünk járó uniós "korrupciós" euro milliárdokat.
G. I.: Választás után – kis lengyel körkép 1.
Az elkövetkezendő napokban, hetekben, vagy talán hónapokban rendszertelenül és nem is sorjában jelentkezem az október 15-i lengyel – valamennyi politikai oldal szerint – történelmi jelentőségűnek ítélt választásokkal összefüggő egy-egy érdekes eseménnyel. Arról írok majd, ami éppen a legaktuálisabb, s valamilyen formában elgondolkodtatja a magyar olvasót is.
Arató András: Jön a nyár, magyar napok elé nézünk
12/05/2023 13:22
| Szerző: Arató András
A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.
„…Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!)
Gábor Györgyöt a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent irodalmi szöveggyűjtemény ihlette meg mérföldkő jelentőségű javaslatainak megfogalmazásához. A jeles intézmény ugyanis a magyarra korrigálta a Kiss Judit Ágnes versében hibásan alkalmazott meleg szót
A szerzőknek igaza van. Mindegyiknek.
De nem állhatunk meg a poétáknál, a hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos „hideg” szavunk „nem-magyar”-ra váltása, vagy a langyos helyett a „félig-meddig magyar” használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett. És ne feledkezzünk meg a forróról sem, ami nagyon-magyar (vagy magyar-magyar). A kxrva hideg helyett természetesen nem mondhatunk kxrva magyart, inkább jöhet szóba a rohadt piréz ideiglenesen, aztán majd meglátjuk, hiszen a NER fejlődésével együtt a nyelv is folyamatosan épül-szépül…
Lássunk néhány példát.
Jó is a téli nem-magyarban sorban állni Róbert bácsinál egy jó magyar krumplilevesért, noha mire bekanalazza a szerencsés hómlesz, addigra már csak félig-meddig-magyar lesz az a finom lötty. A gyümölcsleves viszont nem-magyarul jó. (Nyelvészeti dilemma: nem-magyarul, vagy nem-magyaran?) Az iskolákban spórolni kell a drága energiával, elég lesz csak többé-kevésbé-nem-magyarra fűteni az osztálytermeket, a nebulók vegyenek magukra jó magyar kabátot.
Az egész kicsi gyermekeket tartsuk távol a magyar-magyar kályhától, a nyári magyarban pedig ne ugorjunk fejest a Balatonba, mert szívgörcsöt kaphatunk, hacsak nem törtük ki előtte a nyakunkat a sekély vízben. Feltéve, hogy pártonkívüliként egyáltalán a part közelébe jutottunk.
Magyarországon az alaptörvény tiltja az óvodákban a magyarpropagandát.
A bíróság jogerősen kimondta a Labrisz perében: egy magyar egyesület becsületét nem sérti, ha pedofilnak minősítik.
A magyarbárokba nemcsak magyarok mehetnek.
A pandémia idején egy ereszcsatornán menekült a magyar képviselő.
Országunk időjárása kontinentális jellegű, aminek jellemzője, hogy nyáron nagyon magyar van, télen pedig igencsak nem-magyarra fordul az idő.
A világbéke szempontjából rendkívüli fontosságú a nagyhatalmak vezetőinek közvetlen kapcsolata. Ennek érdekében magyar-magyar drótot fektettek le Budapest és Moszkva között.
Szibériában rohadt piréz van, ezért nincsenek ott magyarok. Általában.
Álompár voltak, boldog házasságban éltek, aztán valahogy elnemmagyarultak egymástól.
*
Fordítva nem működik. Gondoljunk csak bele: Négy-öt meleg összehajol…
