Mit látott Csárdi Antal? - Kárpáti Iván jegyzete
Egy valami biztos: Rogán, Ungár és Vitézy tuti nem csücsült egy csőszkunyhóban terveket szövögetve.
Csak az igazat írjuk - Dési János jegyzete
Dési János jegyzetében 1956. október 21-i újságokból ad lapszemlét.
Five ezer – Józsa Márta jegyzete
Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki. Plusz: miért hiszik el sokan készséggel a nemzeti konzultációkat böngészve, hogy világunk a létező világok legjobbika? Gondolatkörök Józsa Márta jegyzetéből,
Csomag, program, akcióterv – Selmeci János jegyzete
A nyolcadik csomag, program vagy akcióterv lehetett volna pénz az oktatásra, meg az egészségügyre, hogy aztán a tanult és egészséges emberek versenyképes munkahelyeket teremtsenek magunknak, de a piaci ár tízszereséért kutató kutatóink meggyőzték a Marcit, meg hát ő is tudta, okos fiú, hogy a választási győzelmünket egy csomag, program, vagy akcióterv segíti inkább, függetlenül attól, hogy hatékony is, vagy csak van.
Előre a putyini úton! - Hardy Mihály jegyzete
Önleleplező egyébként, hogy a magyar miniszterelnök sem a SPAR vezérigazgatója, sem az osztrák Lebesmittel Zeitung ellen nem indított pert és nem kért helyreigazítást.
Így jártunk – Szénási Sándor jegyzete
Ha rossz blokkban vagyunk, melyik az a jó, ahol a magyar, nagyon nemzeti szuverenitás a blokktulajdonos birodalom szemefényét képezi?
Jó lenne egyszerű kérdésekre, egyenes válaszokat kapni
A háborúnak így vagy úgy de vége lesz, vagy legalábbis befagy. Lengyelország, a balti államok, Románia és persze Ukrajna jelentős erőt fog képviselni, hatalmas feladat hárul rájuk, hogy az orosz birodalom a mostani keretein belül maradjon. Hogyan fognak ránk nézni?
Nem érdemes csodálkozni - Dési János jegyzete
Elég nehéz megmondani, hogy valójában mire gondolt a magyar külügyminiszter, ő fogalmazott félreérthetően, vagy a hírügynökség értelmezte a saját érdekei szempontjából a nem egyértelmű szöveget.
Arató András: Jön a nyár, magyar napok elé nézünk
12/05/2023 13:22
| Szerző: Arató András
A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.
„…Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!)
Gábor Györgyöt a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent irodalmi szöveggyűjtemény ihlette meg mérföldkő jelentőségű javaslatainak megfogalmazásához. A jeles intézmény ugyanis a magyarra korrigálta a Kiss Judit Ágnes versében hibásan alkalmazott meleg szót
A szerzőknek igaza van. Mindegyiknek.
De nem állhatunk meg a poétáknál, a hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos „hideg” szavunk „nem-magyar”-ra váltása, vagy a langyos helyett a „félig-meddig magyar” használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett. És ne feledkezzünk meg a forróról sem, ami nagyon-magyar (vagy magyar-magyar). A kxrva hideg helyett természetesen nem mondhatunk kxrva magyart, inkább jöhet szóba a rohadt piréz ideiglenesen, aztán majd meglátjuk, hiszen a NER fejlődésével együtt a nyelv is folyamatosan épül-szépül…
Lássunk néhány példát.
Jó is a téli nem-magyarban sorban állni Róbert bácsinál egy jó magyar krumplilevesért, noha mire bekanalazza a szerencsés hómlesz, addigra már csak félig-meddig-magyar lesz az a finom lötty. A gyümölcsleves viszont nem-magyarul jó. (Nyelvészeti dilemma: nem-magyarul, vagy nem-magyaran?) Az iskolákban spórolni kell a drága energiával, elég lesz csak többé-kevésbé-nem-magyarra fűteni az osztálytermeket, a nebulók vegyenek magukra jó magyar kabátot.
Az egész kicsi gyermekeket tartsuk távol a magyar-magyar kályhától, a nyári magyarban pedig ne ugorjunk fejest a Balatonba, mert szívgörcsöt kaphatunk, hacsak nem törtük ki előtte a nyakunkat a sekély vízben. Feltéve, hogy pártonkívüliként egyáltalán a part közelébe jutottunk.
Magyarországon az alaptörvény tiltja az óvodákban a magyarpropagandát.
A bíróság jogerősen kimondta a Labrisz perében: egy magyar egyesület becsületét nem sérti, ha pedofilnak minősítik.
A magyarbárokba nemcsak magyarok mehetnek.
A pandémia idején egy ereszcsatornán menekült a magyar képviselő.
Országunk időjárása kontinentális jellegű, aminek jellemzője, hogy nyáron nagyon magyar van, télen pedig igencsak nem-magyarra fordul az idő.
A világbéke szempontjából rendkívüli fontosságú a nagyhatalmak vezetőinek közvetlen kapcsolata. Ennek érdekében magyar-magyar drótot fektettek le Budapest és Moszkva között.
Szibériában rohadt piréz van, ezért nincsenek ott magyarok. Általában.
Álompár voltak, boldog házasságban éltek, aztán valahogy elnemmagyarultak egymástól.
*
Fordítva nem működik. Gondoljunk csak bele: Négy-öt meleg összehajol…
