„Klubrádió
Publicisztika
Csatamező vagy Lipótmező? – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Csatamező vagy Lipótmező?

Az Alapjogokért Központnak sikerült összetrombitálnia Budapestre Európa és a világ politikai söpredékét (nyilván költségvetési adóforintokkal bőkezűen felvértezve), akik kétnapos dzsemborijukkal próbálják megtámogatni a magyar miniszterelnök európai kampányát.

Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete
Esti gyors

Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete

A chemtrail ugyebár egy vegyi csík, amit nemcsak a katonai, de a polgári repülőgépek is maguk után húznak-vonnak, hogy a belőlük kihulló méreggel megritkítsák a Föld népességét, hogy aztán a maradékot egy szűk elit uralma alá vonhassa. Állítólag nanorobotokat is szórnak, amelyek belélegezve agyvérzést, infarktust, esetleg agysorvadást okoznak, bár ez utóbbi a teória hívei között már post festa.

Pészah – Dési János jegyzete
Publicisztika

Pészah – Dési János jegyzete

Nem kell az egyiptomi szolgasághoz mérni természetesen a helyzetünket, mert haj' de örült volna az az egyiptomi rabszolga, ha csak az lett volna a gondja, hogy elveszik a színházát, meggyalázzák a moziját, birtokba veszik a könyvkiadását, leigázzák az iskoláját, félkegyelmű nyaloncokkal hazudják tele a világot és ellopják még, a... hmm mi is legyen a példa.... Megvan! Ha a fáraó kedvenc gázszerelője a nevére veszi a piramisokat és az egész Nílus partot felparcellázza, lebetonozza és jó pénzért kiárusítja.

A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete

Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.

Arató András: Jön a nyár, magyar napok elé nézünk

12/05/2023 13:22

| Szerző: Arató András

A hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos "hideg" szavunk "nem-magyar"-ra váltása, vagy a langyos helyett a "félig-meddig magyar" használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett.

„…Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.

„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.” És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most oda­megyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és …” (Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe!)

Gábor Györgyöt a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent irodalmi szöveggyűjtemény ihlette meg mérföldkő jelentőségű javaslatainak megfogalmazásához. A jeles intézmény ugyanis a magyarra korrigálta a Kiss Judit Ágnes versében hibásan alkalmazott meleg szót

A szerzőknek igaza van. Mindegyiknek.

De nem állhatunk meg a poétáknál, a hétköznapi nyelvhasználat is reformért kiált. És következetességért. Ugyanis az egyelőre még honos „hideg” szavunk „nem-magyar”-ra váltása, vagy a langyos helyett a „félig-meddig magyar” használata, a hűvöst leváltó „többé-kevésbé-nem-magyar” megoldások pontosabban mutatják meg helyünket abban az ordas világban, az újra csendes Európában, ahol ég a napmagyartól a kopár szik sarja, ahol egyes-egyedül honunk képes a bátor kiállásra a belorusz függetlenség mellett. És ne feledkezzünk meg a forróról sem, ami nagyon-magyar (vagy magyar-magyar). A kxrva hideg helyett természetesen nem mondhatunk kxrva magyart, inkább jöhet szóba a rohadt piréz ideiglenesen, aztán majd meglátjuk, hiszen a NER fejlődésével együtt a nyelv is folyamatosan épül-szépül…

Lássunk néhány példát.

Jó is a téli nem-magyarban sorban állni Róbert bácsinál egy jó magyar krumplilevesért, noha mire bekanalazza a szerencsés hómlesz, addigra már csak félig-meddig-magyar lesz az a finom lötty. A gyümölcsleves viszont nem-magyarul jó. (Nyelvészeti dilemma: nem-magyarul, vagy nem-magyaran?) Az iskolákban spórolni kell a drága energiával, elég lesz csak többé-kevésbé-nem-magyarra fűteni az osztálytermeket, a nebulók vegyenek magukra jó magyar kabátot.

Az egész kicsi gyermekeket tartsuk távol a magyar-magyar kályhától, a nyári magyarban pedig ne ugorjunk fejest a Balatonba, mert szívgörcsöt kaphatunk, hacsak nem törtük ki előtte a nyakunkat a sekély vízben. Feltéve, hogy pártonkívüliként egyáltalán a part közelébe jutottunk.

Magyarországon az alaptörvény tiltja az óvodákban a magyarpropagandát.

A bíróság jogerősen kimondta a Labrisz perében: egy magyar egyesület becsületét nem sérti, ha pedofilnak minősítik.

A magyarbárokba nemcsak magyarok mehetnek.

A pandémia idején egy ereszcsatornán menekült a magyar képviselő.

Országunk időjárása kontinentális jellegű, aminek jellemzője, hogy nyáron nagyon magyar van, télen pedig igencsak nem-magyarra fordul az idő.

A világbéke szempontjából rendkívüli fontosságú a nagyhatalmak vezetőinek közvetlen kapcsolata. Ennek érdekében magyar-magyar drótot fektettek le Budapest és Moszkva között.

Szibériában rohadt piréz van, ezért nincsenek ott magyarok. Általában.

Álompár voltak, boldog házasságban éltek, aztán valahogy elnemmagyarultak egymástól.

*

Fordítva nem működik. Gondoljunk csak bele: Négy-öt meleg összehajol…

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB