Arató András: Tévedni Kövér Dolog – Hát hazudni?

„Eddig a NATO-nak Oroszországgal szemben nem volt közvetlen határa; vagy, ha volt is, akkor az elhanyagolható mértékű volt” - mondotta a Ház elnöke az állampárt valamelyik adójának valamelyik műsorában Finnország NATO-csatlakozása kapcsán. Nos, a Semjén főkeresztény fontosabb vadászterületét is magáénak tudó északi rokonaink, ha egyáltalán rokonaink, 1340 km hosszon simulnak orosz testvéreinkhez. Ellenben Norvégia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország számára összesen mintegy 1232 km zöldhatár (télen fehér) áll rendelkezésre a disszidensek illegális migráltatásához – mondhatnánk, nagyjából ugyanannyi, ha tévesen, geográfiai megközelítésben vizsgálnánk a kérdést. Azonban mindig tévedünk, amikor nem a magasabb rendű analízist követjük.

Liberálbolsi (dollárbaloldali) nemzetellenes álgondolkodók most azzal jönnek, hogy a Nemzet Pedellusa vagy egy műveletlen, tanulatlan idióta, – amihez még egy pedellusnak is van joga – vagy hazudik, – amihez egy pedellusnak nincs, egy házelnöknek van felhatalmazása – azt remélve, hogy a világ élvonalában száguldó közoktatásunk vívmányaként generációk sora etethető meg egy ilyen félrevezető mondással. Hát nem így van, természetesen. Hiszen hol van a fölsorolt öt ország érintkezése az éppen különleges katonai művelettel foglalatoskodó Oroszországgal a magyarok kegyéből friss NATO-tagéhoz képest?! Hatalmas, nyolcmillió milliméternyi a differencia! Még egy jól idomított versenycsigának is nyolcvan órára van szüksége e távolság abszolválására! A műsor házigazdája sem valami rosszul értelmezett tapintat, esetleg ismerethiány miatt nem kérdez bele, hanem mert nem az a dolga.

 

A NATO országok kékkel és a CSTO (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) országai

 

Forrás: Wikimédia

 

Kövér nem hazudik. Pedig legújabban bátran nevezhetnénk őt például súlyosan terhelt, hazug idiótának, aki valójában csupán a hasonló problémákkal, továbbá az egészségtelen táplálkozásból eredő geometriai határtalansággal küszködő felettes énjének, a miniszterelnöknek a vulgárgeográfiai vízióit közvetíti. Kockázat nélkül mondhatnánk, de nem tesszük, egyrészt tapintatból, másrészt szerénységből, minthogy nem kívánjuk tevékenységünket művészetinek minősíteni.

Ugyanis Hann Endre pert vesztett. Noha kétségkívül elkxrták az ő renoméját a tavalyi választások alkalmából elkészült nagyszerű alkotásban - alappal feltételezhető, hogy a valamelyik Hall of Fame már várólistáján eddig is túlvárakoztatott alkotók filmje akár tönkre is teheti az ő szakmai karrierjét. De ez mellékes. A legújabb, előremutató alaptörvény-értelmezés szerint holmi személyiséghez fűződő alapjog (azaz liberálbolsi kekeckedés) nem sértheti a művészi szabadságot, ami még alapabb jog. Ez utóbbi körében tehát a hazudósnak, vagy csökkent értelműnek vázolt személy köteles tűrni e minősítést. E ponton megengedőleg jegyezzük meg, sporadikusan a Hanyatló Nyugaton is előfordulnak előremutató ügyek. Például Micimackó nem indított pert Milne ellen, és Pinocchio sem fordult bírósághoz Collodival szemben.

Mégsem nevezzük a házelnököt műveletlen, tanulatlan hazug idiótának, a miniszterelnököt gonosz szándékból fejhangon bornírt ökörségeket ordibáló G-nek. Nem azért nem tesszük, mert honunkban a korszerű jogalkalmazásban nem a tények, bizonyítékok, indoklások képezik az ítéletek alapját, – ezeket helyesen az arra alkalmas bírák figyelmen kívül hagyják – hanem a perben álló felek kiléte határozza meg a verdikt előjelét. Éppúgy nem írunk le ilyesmit a házelnökről (hogy ti. tanulatlan idióta lenne), mint ahogy nem állítjuk azt sem, hogy a nagy bajusz vagy az elhízás és a pedofília kéz a kézben jár, mert ez utóbbi a honi joggyakorlat szerint a leszbikus szervezetek sajátja.

Svédország pedig várjon a sorára. A végén még hálás lehet, mert mire határozunk róla, addigra talán választási lehetősége is lesz: NATO vagy Béketábor (alias Varsói Szerződés.)