Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Arató András: Sorsokról, írói szabadságról
27/04/2023 14:09
| Szerző: Arató András
A Btk. módosítását kezdeményezi a Fidesz frakcióvezetője a rágalmazás és becsületsértés témakörében... Végre a Párt „újságírói” is hozzájutnak a szépírók szabadságához: utóbbiakhoz hasonlóan ők is szabadon, következmények nélkül rendelkeznek írásaik szereplőinek a sorsáról.
1938, Berlin. Egy tizenkét éves fiú, Josef utazik a vonaton, kíváncsi, vajon sárga csillagos karszalag nélkül nem ugyanolyan-e, mint a többi német. Leveszi a jelet, zsebreteszi, vállalva a kockázatot átmegy az árja-vagonba, az étkezőkocsiban vesz egy újságot. Egészen addig nem történik semmi, amíg ki nem rántja véletlenül a zsebéből a karszalagot. Megpróbálja gyorsan fölkapni a padlóról, ám egy Hitlerjugend egyenruhás fiú gyorsabb nála, bakancsával rátapos a sárga szövetdarabra. Lehet az illető a kor szellemének megfelelő szörnyeteg, vagy szerencsés esetben éppen egy segítőkész megmentő.
Itt tartott az elbeszélés, amikor hirtelen helyszínt váltott az író, hogy a regényének egy másik szálával folytassa. Az olvasó vagy bosszankodik, vagy izgatottan folytatja gyorsan a lapok feldolgozását, szorítva a fiú sorsáért. Ami viszont ki van szolgáltatva az író kényének-kedvének. A szerző sorsokkal játszik, miközben a büntetlensége garantált, morálisan és jogilag egyaránt. Lehetne e kijelentést árnyalni, de a lényeget tekintve aligha vitatható. Mondhatnánk, a szépíró szabadságának csak a fantázia szab határt.
Az újságíró, vagyis a „tényíró” számára nincs ilyen mozgástér, csakis a megtörtént események krónikáját írhatja meg, a bizonyított, de legalábbis megalapozottan feltételezett tényekét. Tévedés lehetséges, a helyesbítés és a mea culpa alapkövetelmény. Aki nem így jár el, az elveszti a hitelességét, talán a munkáját is, és bukott személyiségjogi perek elé néz. Sorsa rosszra fordul. Liberális demokráciákban.
Honunkban sorra vesztik el a pereket a közpénzen élősködő médiumok, államiak és Családi Tulajdonban lévő maszekok, mert egyes bíróságok még mindig nem értik az idők szavát. Aztán persze nem hajtják végre az ítéleteket, nem helyesbítenek, noha a kártérítésre megállapított filléreket általában kifizetik. Telik rá nekik a mi pénzünkből.
Mostan a Btk. módosítását kezdeményezi a Fidesz frakcióvezetője a rágalmazás és becsületsértés témakörében. A benyújtott tervezet alapján a jövőben nem lenne büntetendő az, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján gázol bele mások becsületébe. (Feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A nyilvánvalóság és a súlyosság definiálását ne várjuk el a törvényalkotótól, nem azért, mert az lehetetlen, hanem mert az sértené az elkövető személye alapján megvalósítandó diszkrimináció szabadságát).
Minthogy az efféle cselekedet szinte kizárólag az állami és a kesmoid médiára jellemző, a megújított jogszabály jelentős megtakarítást hoz népünk boldogulását szolgálva. Elejét veszi a költséges, és az ítéletek végrehajtásának elmaradása miatt fölösleges bírósági eljárásoknak.
És végre a Párt „újságírói” is hozzájutnak a szépírók szabadságához: utóbbiakhoz hasonlóan ők is szabadon, következmények nélkül rendelkeznek írásaik szereplőinek a sorsáról.
Az író az említett regényben ezúttal megkegyelmezett Josefnek, bizonyára más sorsot szánt neki, vagy csak egyszerűen túl rövid lett volna a történet ezen a ponton befejezve.
