Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Arató András: Sorsokról, írói szabadságról
27/04/2023 14:09
| Szerző: Arató András
A Btk. módosítását kezdeményezi a Fidesz frakcióvezetője a rágalmazás és becsületsértés témakörében... Végre a Párt „újságírói” is hozzájutnak a szépírók szabadságához: utóbbiakhoz hasonlóan ők is szabadon, következmények nélkül rendelkeznek írásaik szereplőinek a sorsáról.
1938, Berlin. Egy tizenkét éves fiú, Josef utazik a vonaton, kíváncsi, vajon sárga csillagos karszalag nélkül nem ugyanolyan-e, mint a többi német. Leveszi a jelet, zsebreteszi, vállalva a kockázatot átmegy az árja-vagonba, az étkezőkocsiban vesz egy újságot. Egészen addig nem történik semmi, amíg ki nem rántja véletlenül a zsebéből a karszalagot. Megpróbálja gyorsan fölkapni a padlóról, ám egy Hitlerjugend egyenruhás fiú gyorsabb nála, bakancsával rátapos a sárga szövetdarabra. Lehet az illető a kor szellemének megfelelő szörnyeteg, vagy szerencsés esetben éppen egy segítőkész megmentő.
Itt tartott az elbeszélés, amikor hirtelen helyszínt váltott az író, hogy a regényének egy másik szálával folytassa. Az olvasó vagy bosszankodik, vagy izgatottan folytatja gyorsan a lapok feldolgozását, szorítva a fiú sorsáért. Ami viszont ki van szolgáltatva az író kényének-kedvének. A szerző sorsokkal játszik, miközben a büntetlensége garantált, morálisan és jogilag egyaránt. Lehetne e kijelentést árnyalni, de a lényeget tekintve aligha vitatható. Mondhatnánk, a szépíró szabadságának csak a fantázia szab határt.
Az újságíró, vagyis a „tényíró” számára nincs ilyen mozgástér, csakis a megtörtént események krónikáját írhatja meg, a bizonyított, de legalábbis megalapozottan feltételezett tényekét. Tévedés lehetséges, a helyesbítés és a mea culpa alapkövetelmény. Aki nem így jár el, az elveszti a hitelességét, talán a munkáját is, és bukott személyiségjogi perek elé néz. Sorsa rosszra fordul. Liberális demokráciákban.
Honunkban sorra vesztik el a pereket a közpénzen élősködő médiumok, államiak és Családi Tulajdonban lévő maszekok, mert egyes bíróságok még mindig nem értik az idők szavát. Aztán persze nem hajtják végre az ítéleteket, nem helyesbítenek, noha a kártérítésre megállapított filléreket általában kifizetik. Telik rá nekik a mi pénzünkből.
Mostan a Btk. módosítását kezdeményezi a Fidesz frakcióvezetője a rágalmazás és becsületsértés témakörében. A benyújtott tervezet alapján a jövőben nem lenne büntetendő az, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján gázol bele mások becsületébe. (Feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A nyilvánvalóság és a súlyosság definiálását ne várjuk el a törvényalkotótól, nem azért, mert az lehetetlen, hanem mert az sértené az elkövető személye alapján megvalósítandó diszkrimináció szabadságát).
Minthogy az efféle cselekedet szinte kizárólag az állami és a kesmoid médiára jellemző, a megújított jogszabály jelentős megtakarítást hoz népünk boldogulását szolgálva. Elejét veszi a költséges, és az ítéletek végrehajtásának elmaradása miatt fölösleges bírósági eljárásoknak.
És végre a Párt „újságírói” is hozzájutnak a szépírók szabadságához: utóbbiakhoz hasonlóan ők is szabadon, következmények nélkül rendelkeznek írásaik szereplőinek a sorsáról.
Az író az említett regényben ezúttal megkegyelmezett Josefnek, bizonyára más sorsot szánt neki, vagy csak egyszerűen túl rövid lett volna a történet ezen a ponton befejezve.
