Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Arató András: A történelem nem ismétli önmagát, a történelmet emberek másolják
24/04/2023 16:28
| Szerző: Arató András
"Azok, akik nem tanulnak a történelemből, csak megismétlik azt." (George Santayana)
Otto von Wächter magas rangú SS-tiszt, Galícia náci kormányzója volt, többek között a krakkói gettó felállítása, több mint százezer lengyel meggyilkolása tartozik az „életművéhez”. Nem vonták felelősségre, mert mások mellett vatikáni segítséggel sikeresen bujkált 1949-ben bekövetkezett haláláig.
Az ő történetét dolgozta fel kitűnő könyvében Philippe Sands, a University College London professzora. Nemcsak a tények feltárása miatt érdekes a mű. Ahogy a dokumentumokból kiderül, a háborús bűnös és özvegye is próbálkozott önmaga morális felmentésével – nem követte el, amit elkövetett, vagy ha mégis, akkor parancsra cselekedett, próbálta enyhíteni a következményeket – a szokásos hivatkozások. Ám legalább ennyire izgalmas, hogy a kutató-szerző fölveszi a kapcsolatot Wächter fiával, aki nem hajlandó elfogadni a tényeket az apjával kapcsolatban, alternatív valóságot állít fel magának. Végül az unoka jut el a következtetéshez: „a nagyapám tömeggyilkos volt.”
Wächter a következőképpen elmélkedik a náci Németország és önmaga szerepéről:
„…Az ellenség, a bolsevikok és az angolszászok tettei nem kezelhetőek demokratikus eszközökkel… A németek szeretik a karácsonyt, és soha nem akartak háborút. Adolf Hitler Németországának – amely nemzeti és szocialista – céljai a tiszta gyárak, a tisztességes lakhatás a dolgozóknak, az anyáknak és a gyermekeknek, és az életszínvonal tömeges javítása, nem pedig a konfliktus. Mégis kénytelenek voltak szablyát rántani, hogy megvédjék magukat irigy és pénzéhes szomszédaiktól egy olyan háborúban, amelyet a tőke és a judaizmus felforgató hatalmai szítottak. Németország szeretné felemelni a többi népet, fejlődést hozni, hogy a kémények békésen pöföghessenek, a gazdák szánthassanak, a szegények pedig élelemhez jussanak. Az ellenség – Sztálin, Churchill és Roosevelt bűnszövetkezete – gyűlöletet és türelmetlenséget, terrort, brutális elnyomást, ellenségeskedést, polgárháborút, széthúzást, éhezést és káoszt hoztak. Ez tehát a jóság és igazság harca a gonosz, destruktív erőkkel szemben, amelyben Németország állhatatosan kitart.”
Tragikus, elfogadhatatlan, de érthető Putyin és gépezetének önfelmentő propagandája. Ugyanaz a logika: a megtámadott az ok, valójában a támadó a béke érdekében indította el a tankjait, bombázott le iskolákat, kórházakat, internált gyerekeket, hogy „a kémények békésen pöföghessenek.”
Tragikus, elfogadhatatlan, érthetetlen és szégyellni való a magyar kormány viszonya napjaink agresszorához. Alig nyolcvan évvel ezelőtt Magyarország eljátszotta Hitler utolsó csatlósának dicstelen szerepét. Nem mosdatni kellene Horthyt, hanem tudomásul venni. Akkor talán elkerülhető a „történelem másolása”.
Címlapi kép: A Szabadság téri sokat vitatott emlékmű, forrás: Eleven Emlékmű Facebook-oldal, Gyenes Erika képének részlete
