Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Arató András: Vissza a jövőbe

14/04/2023 14:14

| Szerző: Arató András

Ha egy időutazó küldött találkozna a még pályájuk előtt állókkal, Hitlerrel, Sztálinnal, Torquemadával, Néróval, Idi Amin Dadával és elintézné ezeket a még ártatlanokat, súlyos és jogos büntetés várna rá. A múltra vonatkozóan nincs morálisan és jogi szempontból helyes megoldás. De mi a helyzet a jelennel?

Azt még nem tudom, hogyan hozom kontextusba a nyolcvanas évek szórakoztató filmtrilógiáját, de nem kell aggódni egy olyan országban, ahol minden lehetséges. Minden is.

Kiindulhatunk például abból, hogy az említett sci-fi amerikai. És hát, mint újra tudjuk, minden rossz forrása az USA.

Világháború küszöbén állunk, mert a Nyugat támogatja Ukrajnát. Nem azért állt elő ez a veszélyes helyzet, mert Oroszország megtámadta az ő hadseregével a szomszédját, azzal a békés és nemes szándékkal, hogy egyrészt tőle területeket kebelezzen be, másrészt megbuktassa a demokratikus választásokon győztes Zelenszkijt, hanem mert a Hanyatló fegyvereket, pénzt és bátorítást ad a honunk és a medve közé szorult kietlen mezőnek. 1956-ban is kis híján kirobbant a harmadik, akkor is a NATO-tagok voltak a hibásak, csak pont fordítva, minthogy nem segítették a magyar szabadságharcot.

A magyar polgárokat hitelesen, színesen és sokoldalúan tájékoztatják a lelkiismeretes médiamunkások az Origótól a nemzetünkről elnevezett betűhordozón át az állami harsonákig. Elég csak néhány címet magunkévá tenni, máris tudjuk, mi befolyásolja negatívan a jobb sorsra érdemes légy életkilátásait (ti. hogy mitől döglik):

„Megint lebukott Amerika: minden szövetségesét elárulja és hátba szúrja.”

„Itt a német döntés, ami miatt kitörhet a harmadik világháború.”

„Itt az ukránok újabb elképesztő terve - a magyarellenes ukrán külügyminiszter világháborús provokációja.”

„Háborús pszichózisba került a transzatlanti térség a KDNP szerint.”

Ha mégis akadna valaki a Kárpát-medencében, akit az említett köznevelési missziót betöltő médiumok elkerülnek, őt a kormányzat reklámmal segíti az eligazodásban:

„Brüsszel belesodorna minket a háborúba. Az Európai Parlament fegyvereket, harckocsikat, vadászgépeket és rakétarendszereket küldene a frontra. Ez világháborúhoz is vezethet… Magyarországon is vannak olyan politikusok, akik támogatják a fegyverküldést. De a kormány nem akarja, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba… Csak az azonnali tűzszünet jelenti a megoldást. Békét és biztonságot akarunk!”

Szorgos kormányunk fáradságot és a pénzünket nem kímélve tesz meg mindent a tisztánlátásunkért.

Товарищи, конец! Ruszkik, haza! – micsoda korszerűtlenségek ezek a régmúltból, a három évtizeddel ezelőtti korból! Helyben is vagyunk, kapocsra leltünk: Marty McFly (Michael J. Fox) is éppen harminc évet abszolvált az x-tengelyen visszafelé az első utazása alkalmával.

Martynak a születése előtti években az a küldetése, hogy összehozza a szüleit, mert ha nem sikerül neki, meg sem születik, akkor pedig nem tud visszautazni a frigyet katalizálandó, és megint csak nem jön a világra, immár duplán. Izgulunk rendesen, de végül sikerül a bravúr, létrejön a lamúr, harminc év múlva újra meg lehet csinálni a filmet. Vagy egy másikat.

Zemeckis filmje leragad egy kis családi magánproblémánál, holott lehet a felvetésnek a történelmet alapvetően befolyásoló dimenziója is. Megy a küldött az időutazásba, feladatai vannak az emberiség múltjának boldogabbá tétele érdekében, találkozások a még pályájuk előtt állókkal, Hitler, Sztálin, Torquemada, Néró, Idi Amin Dada – igen ám, de ha elintézi ezeket a még ártatlanokat, súlyos és jogos büntetés vár rá.

Lássuk be, a múltra vonatkozóan még akkor sem találnánk morálisan és jogi szempontból is helyes megoldást, ha megvalósulhatna az időutazás. Mondhatnánk, „utólag már szabhatjuk”.

Na de a jelennel, azzal mi a helyzet?