"A kormány által létrehozott rágalmazó és pocskondiázó kultúrát védi az új törvényjavaslat"
26/04/2023 20:21
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A kedden benyújtott fideszes törvényjavaslat, a legsúlyosabb eseteket leszámítva kivonná a sajtóban elkövetett rágalmazási és becsületsértési eseteket a büntető igazságszolgáltatás alól. A javaslat egy normális országban a nagyobb szólásszabadság irányába mutatna, itthon viszont inkább arra szolgál, hogy a kormánymédiát védje, aminek a fő célja elhallgattatni azokat, akik az uralkodó rendszer törvénytelenségeire hívnák fel a figyelmet – mondta Hammer Ferenc, médiakutató, szociológus az Esti gyorsban. Magyar György ügyvéd szerint azzal nem lenne baj, hogy ezek az esetek kikerülnek a Btk. alól, "álságos" viszont, hogy a jogalkotók ezzel párhuzamosan nem erősítik meg a polgári jogi ítéletek végrehajthatóságát.
Egy kedden benyújtott fideszes törvényjavaslat alapján a sajtóban elkövetett rágalmazás és becsületsértés csak akkor lenne büntethető, ha a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása fordulna elő.
A Büntető Törvénykönyv módosítására tett javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Halász Péter, frakcióvezető-helyettes nyújtotta be. Az indoklásban a két politikus kiemelte, hogy a módosítás azt jelenti, a jogalkotó olyan fontosnak tartja a közügyek szabad megvitatását, hogy emiatt dekriminalizációt hajt végre azokban az esetekben, amikor a rágalmazást illetve a becsületsértést a sajtóban vagy egyéb médiaszolgáltatás útján követik el. Ettől függetlenül a szankció nem marad el, csak éppen polgári jogi és egyéb közigazgatási eljárásokban lehet érvényesíteni – hangsúlyozta Kocsis és Halász.
Első ránézésre úgy tűnhet, mintha a több szabadság felé menne a javaslat. Ki ne örülne, ha a közös ügyeinkről éleselméjű, adott esetben élesnyelvű, találékonyan lefolytatott vitákat tartanának? Ez az "éltető nyilvánosság mindenfajta normális élet, a demokrácia alapja" – mondta Hammer Ferenc médiakutató, szociológus, egyetemi tanár az Esti gyorsban.
Ha viszont jobban megnézzük, akkor hiába keressük azokat a helyzeteket, amikor felkészült újságírók váratlan kérdéseket tesznek fel politikusoknak, vagy utóbbiak egymással vitáznak, mondjuk élő adásban. Már egy generáció nőtt fel úgy, hogy nem látott ilyet, ettől ugyanis "írtózik a rendszer" – véli Hammer. Ehelyett alákérdező riportereket és ceremoniális jelleggel levezetett Kormányinfókat kapunk.
A törvényjavaslat, ami egy normális országban valóban több szabadságot jelentene, Magyarországon inkább arra szolgál, hogy azt "a rágalmazó és pocskondiázó kultúrát védelmezze, amit a kormány létrehozott, és ezt elemzői fejjel mondom" – magyarázta Hammer. A statisztikákból látszik ugyanis, hogy a kormánypárti médiumokkal szemben indított rágalmazási perek száma tízszerese a független médiával szemben indítottaknak.
Amikor ezeket a pereket elbukja a kormánypárti sajtó, akkor ráadásul mi fizetünk. Ezek a médiavállalatok jelentős részben állami hirdetésekből és a kormány által pórázon tartott magánvállalatok hirdetéseiből élnek. Gyakorlatilag "mi, a saját pénzünkből finanszírozunk olyan kormánypárti médiumokat, amiknek a fő célja, hogy elhallgattassa azokat a hangokat, amelyek fel akarják hívni a figyelmet az uralkodó rendszer törvénytelenségeire" – mondta Hammer.
Magyar György szerint jogalkalmazási szempontból nem rossz az a gondolat, hogy kár az igazságszolgáltatást működésbe hozni verbális megnyilvánulások miatt, ezek nem oda valók – mondta az ügyvéd a Megbeszéljükben. A probléma az, hogy a törvényjavaslat "álságos módon csak a Büntető Törvénykönyvet változtatná meg, és közben nem nyúl a polgárjogi részhez" – magyarázta Magyar.
"Ezzel a döntéssel a kormánymédia megúszhatja mindazt a gyalázkodást, fröcskölést és karaktergyilkosságot, amire hajlamos." A megoldás az lenne, ha ezzel párhuzamosan a polgári jogi oldalon, elsősorban a büntetések végrehajtását hatékonyabbá tennék.
Számos olyan eset van, amiben a bíróság helyreigazításra kötelezett egy-egy médiumot, de azok ennek nem tettek eleget, inkább kifizették a bírságot. A TV2-nek 16-szor kellene bocsánatot kérnie Juhász Pétertől, Donáth Anna esetében sem tették meg a helyreigazítást, így végrehajtókat küldött a csatornára.
"A végrehajtás hatékonyságát azzal lehetne növelni, ha a bíró kapna jogkört arra, hogy azt ki tudja kényszeríteni" – mondta Magyar. Jelenleg egy bíró csak pénzbírságot tud kiszabni, holott a jogszabályban szerepelhetne olyan eszköz is, ami a médium további tevékenységét ellehetetlenítené, amíg és amennyiben nem tesz eleget az ítéletnek. Akár a Médiahatóságnak is lehetne adni olyan jogkört, hogy kötelezhesse a médiumot a bírósági ítélet megvalósítására – véli az ügyvéd.
A teljes beszélgetéseket a cikkben elhelyezett lejátszókra kattintva hallgathatják meg.
2023. április 26., szerda 18:28
Műsorvezető: Szénási Sándor
2023.április 26., szerda 16:50
Műsorvezető: Bolgár György
