Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Arató András: Drágám, a kártevők összementek
10/05/2023 12:59
| Szerző: Arató András
A XX. század elején patkányok rágták a nemzet testét, meg paraziták, amik ellen – méretük miatt – hatékonyan lehetett védekezni... Napjainkban viszont "egy nemzetek elsorvasztására kifejlesztett vírussal" kell megküzdeni, ami kicsi, kisebb, mint Gyuri bácsi. E változások jól demonstrálják azt a miniatürizálási folyamatot, amellyel szemben csakis rendkívüli, teljeskörű és időben nem korlátozott felhatalmazással képes minket megvédeni az, aki a szankciók káros hatásaitól is megóvta a nemzetet, konkrétan egy előre (felfelé) mutató infláció jótékony ernyőjével fedte le a lakosságot.
Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője egy interjúban a honvédség tábornokainak és vezérkari főnökének leváltását az 1937-es sztálini hadsereg-tisztogatáshoz hasonlította. Ekkor Dési János, a Klubrádió riportere közbeszólt, felhívta a riportalany és a hallgatók figyelmét a nem jelentéktelen különbségre: Sztálin Tuhacsevszkijt és egy sor tábornokot kivégeztetett, a nálunk most zajló kényszernyugdíjazások számottevően humánusabb megoldások. A riportalany egyetértőleg nyugtázta a közbeszólást.
A miniszterelnök az állami rádióban az egyik péntek reggeli szokásos népnevelési órában (vagy valamelyik másik szent helyszínen és időpontban) a Karmelita kolostor előtti kordonbontásról hirdetett igét. Felidézte a dicső 2007-es esztendőt, midőn ő maga és partizán alakulata csavarkulcsot ragadott, és önkezűleg vetett véget a rémuralomnak, visszaállítva a nép jogát a Kossuth téri szabad szxráshoz. Egészen más volt az ő harcuk célja, mint a mai renitenseké, nem önző módon béremelést követeltek a pedagógusoknak, hanem teljhatalmat a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, és a velük szövetséges haladó értelmiségnek, amely uralmat aztán az ő Kiválasztottjukon keresztül gyakorolhatják az idők végezetéig, és azon túl. – De miniszterelnök úr, fölgyújtották a tévészékházat, tankot mozgattak meg az akkori tüntetők, végig garázdálkodták a fővárost, kővel dobálták a rendőröket, most meg a rendőrök könnygázt fújnak diákok, köztük gyermekkorúak arcába, mit szól Ön ehhez? – szólt volna közbe a szerkesztő-riporter, ha lett volna jelen ilyen foglalkozású, közrendet megzavaró személy az interjú helyszínén.
Hasonló inszinuációra nem került sor a miniszterelnöknek a Bálna hasában elhintett magvaival összefüggésben sem, nagyon helyesen, hiszen a közbeugatás megtöri a gondolatmenetnek az ő ívét, ami nagy kár lenne. Csak megzavarná a népnek azon részét, amelyik még nem a belügyminiszter-képző alsótagozaton sajátította el a gondolkodás negligálásának módszerét. Az ilyen kotnyeleskedő képes lenne arra vetemedni, hogy belebonyolódjék téves etimológiai zsákutcákba a progresszív szó tartalmán filozofálva. De mi már tudjuk, a progresszív nem haladót jelent, mert ha haladót jelentene, akkor Kedves Vezetőnk ez utóbbi szót használta volna. Ám nem a magyar szavak amúgy természetes preferenciája miatt járt volna így el, hiszen ma már a progresszív is ősi magyar szó, hanem mert mondandója az „előre megyünk, nem hátra” mondakörbe tartozik, aminek az a lényege, hogy a fölfelé nem valami önkényesen, anarchisztikusan meghatározott irány, hanem a Párt Központi Bizottsága által kijelölt vektor.
Ami a lényeg, az a vírus-veszély. A XX. század elején patkányok rágták a nemzet testét, meg paraziták, amik ellen – méretük miatt – hatékonyan lehetett védekezni, megakadályozva az egészségtelen fajtakeveredést. Napjainkban viszont „egy nemzetek elsorvasztására kifejlesztett vírussal” kell megküzdeni, ami kicsi, kisebb, mint Gyuri bácsi. E változások jól demonstrálják azt a miniatürizálási folyamatot, amellyel szemben csakis rendkívüli, teljeskörű és időben nem korlátozott felhatalmazással képes minket megvédeni az, aki a szankciók káros hatásaitól is megóvta a nemzetet, konkrétan egy előre (felfelé) mutató infláció jótékony ernyőjével fedte le a lakosságot. Szerencsére nincs Ő teljesen egyedül az Univerzumban az imperializmus elleni szűntelen harcában, hiszen volt és talán lesz néki segédje, Tőle tudjuk ugyanis, hogy „Donald Trump visszatérése a békét jelentené.”
