Arató András: Kordon blőd

A kerítésnek a kordon nevű alfaja hazánk legújabbkori színdarabjainak kiemelkedő fontosságú kelléke. (Akár szereplőnek is mondhatnánk, mert igaz ugyan, hogy önálló akarattal nem bír, de nagyon jól tudjuk, e tulajdonság a NER érett korszakában kifejezetten előnyös az egyéni karrier szempontjából.) Számos olyan kvalitással rendelkezik, amelyek miatt színpadi alkalmazása szinte elkerülhetetlenné teszi. Tekintsünk most át közülük egyet-kettőt.

Egyszerű az össze-, illetve szétszerelése. Csupán csavarkulcs kell hozzá és akaraterő. Kitűnően alkalmas a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a velük szövetséges értelmiség összefogásának szimbolizálására, midőn egy jogvégzett diplomás kolbászipari dolgozó a saját kezébe veszi az alkalmas szerszámot, és végez átalakító munkálatokat a munkadarabon.

A különböző színdarabokban betöltött funkciója lehet pozitív és negatív előjelű. Sőt, egyszerre a kettő. Amikor például a kordon az emberek akaratának érvényesülését gátolja, méltán haragszunk rá, viszont ez alkalmat nyújt a főszereplőnek a hősies fellépésre, amivel felszabadítja a népet a vizitdíj rabsága alól. Mellékhatásként érvényesül az ország főterén a szabad szxrás joga, úgy fizikai, mint intellektuális értelemben.

Váltsunk színt, együtt a protagonistánkkal, akinek ez mindig könnyedén megy.

Egy másik felvonásban a kerítés védelmet nyújt Neki a betolakodók ellen, és lehetőséget teremt a Mellette végsőkig kitartó kőműveskelemeneknek a hűségük bizonyítására. Ők azok, akik akár naponta többször is képesek és hajlandók újra meg újra felépíteni a védőgátat. (Utóbbi statiszták felismerhetők a sisakjukról.)

Használható nagy tömegben is, de az egyes elemei önállóan is megállnak a saját lábukon, mint tehetséges gyermek és vő.

A dráma (vagy komédia) tartalmának hangsúlyozása érdekében könnyedén áthelyezhető a színpad tetszőleges részére, mint pedagógus vagy orvos a Kárpát-medencében. Utóbbi társadalmi körülmény a teljes kibontakozás küszöbén áll: a következő lépés a kórházak és iskolák összevonása lesz, amivel egycsapásra megoldódik minden. Minden is.

Analízisünk tárgyának történelmi elődje az egri nők szurkolásának helyszínéül, ún. várfalként szolgált, aminek adott esetben nem a várkörnyéki útépítés volt az elsődleges célja, noha mégiscsak megtörtént az első lépés a korszerű infrastruktúra megteremtéséhez. A folytatás már nem a várvédők dolga, a szükséges finanszírozás a széles látókörű központi kézben van, nagyon helyesen, hiszen csak a centrális erőkolostorban tudják megállapítani kellő bizonyossággal, melyik vármegyében viselkedik hűségesen a helyi lakosság.

A napjainkban játszódó előadásokban a kordonnak egy másik tulajdonsága domborodik ki. Az 1552-ben játszódó színben az ágyúgolyóknak többé-kevésbé ellenálló térelem magassága a gravitáció áldásait volt hivatott szolgálni, hiszen a szurok lefelé ömlik, nem fölfelé. Elvégre Magyarország sem rückwärts-ben, hanem hátra arc!-ban használja ki a szittya harcmodor előnyeit. A korunkban zajló jelenetben a beszélgetésünk tárgyát képező tárgynak viszont azon tulajdonsága került előtérbe, hogy az ő felülete nem folytonos, sőt, több rajta a rés, mint az anyag. (Most eltekintünk annak taglalásától, hogy csak a mi newtoni világképünk tart minket abban a tévhitben, miszerint létezne egyáltalán tömör felület, valójában két atom között több a semmi, mint a valami, de mi ebben az illúzióban érezzük jól magunkat. Vagy rosszul.) Na már most, ezek a rudak közötti ablakok kitűnően alkalmasak levegőben diszpergált anyag átjuttatására a túloldalra, amivel könnyeket lehet fakasztani az odaát leledző, a dollárbaloldal által megtévesztett kiskorú szereplőkből. Az ő sírásuk őszintesége még további vizsgálódást igényel, amire az ún. őrszobában kerül sor. E helyszínt a nyilvános előadásban nem mutatják a nagyközönségnek, mert nem tartozik rá.

A kordon alkalmas továbbá valódi és virtuális építési terület elkerítésére, megfelelő rendőri készültség esetén. A védősisak viselése éppúgy parciálisan kötelező, mint járvány idején a maszké brazil elnökkel ölelkezés közepette.

Előnyös tulajdonsága lehet a szivárogtatási képessége. Hazánk népe izgatottan várja az új brit király koronázását. Főképpen arra kíváncsi (a nép), minő ajándékkal lepi meg az ifjú herceget a nemzetek keresztény Európáját védelmező utolsó bástya legfőbb közjogi őfőméltóságos asszonya. Megsúgta nekünk, monogramos túrabakancs lesz az, nem terrorista, mert utóbbit a saját népének szánta.

Lesz nagy meglepetés, mert mi aztán tudunk titkot tartani!