„Vásároljon
Esti gyors

Tehetünk-e még ellene egyáltalán mi magunk valamit? – Hardy Mihály jegyzete

16/07/2021 18:00

| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

Borzalmas látvány, ahogy az ékszerdoboz szépségű német és svájci városok romokban hevernek az emeletmagasan hömpölygő árvíz és iszapkatasztrófa nyomán. Még borzalmasabb az emberi életekben keletkezett kár. Vajon nem késtünk-e el mi, mindannyian, az emberiség, már ami a klímaváltozást illeti? Mi vár a gyermekeink, unokáink generációjára? A homo sapiens a veszélyeztetett fajok listáján?

2021. július 16. Esti gyors-részlet / Hardy Mihály jegyzete - 2021.07.16.
03:09
00:00

Nem tudom, elgondolkodtak-e a németországi árvizek megrázó képsorain? Azon, hogy vajon mennyire normális egy ilyen tartós hidegfront a nyár közepén Nyugat-Európában, miközben rekordmeleget mérnek Szibéria és Kanada egyes részein? Hová lesz a világ, ha mindez csak tovább fokozódik, és tehetünk-e még egyáltalán ellene mi magunk valamit?

Borzalmas látvány, ahogy az ékszerdoboz szépségű német és svájci városok romokban hevernek az emeletmagasan hömpölygő árvíz és iszapkatasztrófa nyomán. Még borzalmasabb az emberi életekben keletkezett kár, hiszen az, helyrehozhatatlan. De vajon nem késtünk-e el mi, mindannyian, az emberiség, már ami a klímaváltozást illeti? Vajon nem ütött-e a huszonnegyedik óra, a mi óránk?

Nehéz ezt megválaszolni, mert az időjárás, a klíma változása olyan soktényezős rendszer, aminek a jellegzetességeit nagyon nehéz pontosan megragadni, hát még megjósolni. Hogy vajon mi vár a gyermekeink, unokáink generációjára? Felelős klímakutatók mindössze annyit mondanak, hogy a mostanihoz hasonló extrém időjárási jelenségek, a természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak, ez az egy biztos.

A Föld globális felmelegedése már nem pusztán jóslat, hanem velünk élő tény. Meglehet, amíg csak David Attenborough filmjein láttuk az olvadó jégtáblákon tébláboló, az élelemhiány miatt csontsovány jegesmedvéket, a Himalája egyre csökkenő gleccsereit, addig azt gondolhattuk, mindez távoli vidékek távoli lakóinak a baja. A csodálatos középkori német városkákat elöntő árvíz, a Szeged közelében mért negyvenfokos afrikai hőség az Alföldön viszont itt van, és a jelek szerint itt is marad. Ettől nem védenek meg már a Kárpátok hegyláncai bennünket. Ez okozza a halpusztulást a Velencei-tóban, ettől fagy el tavasszal a sárgabarack a fákon és rohad el a májusi özönvizes esőzésben a magyar eper a földeken.

Jusson ez eszünkbe, ha hirtelen padlóig nyomjuk a gázt az autópályán, ha a szomszéd utcába is autóval megyünk, ha októberben is olasz epret eszünk vagy januárban kaliforniai paprikát teszünk az asztalra. Hiszen a szezonon kívüli, ki tudja milyen fűtött melegházban, mesterséges tápoldaton nevelt paradicsom éppúgy hozzájárul a klíma általános felmelegedéséhez, mint az érlelőhajókban tízezer tonnaszám fuvarozott dél-amerikai banán vagy a Valentin-napi rózsa, amit februárban Afrikából teherszállító óriásgépek hoznak az amszterdami nemzetközi virágpiacra.

Mondanám, hogy elégedjünk meg februárban egy kis csokor hóvirággal a hölgyek számára, ha nem lenne a hóvirág is védett. Csak nehogy a végén a homo sapiens is felkerüljön a kihalás által veszélyeztetett fajok nemzetközi vörös listájára…

Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2021. július 16-i adásában hangzott el a szerző felolvasásában.

Időjárás Németországban
 
 A pusztítás nyomai a Rajna-vidék-Pfalz tartományban fekvő Schuld településen 2021. július 16-án, a megáradt Ahr folyó visszahúzódása után. Az özönvízszerű esőzés miatt az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány több térségében megáradtak a folyók és patakok, alámostak utakat, elöntöttek udvarokat, pincéket, házakat, helyenként egész településeket. A természeti katasztrófában megsemmisült számos lakóépület, és legkevesebb 80 ember életét vesztette, több tucat ember hollétéről nem tudni. MTI/EPA/Sascha Steinbach
 
 
 
Az árrvíz pusztítása a németországi Erfstadtban Forrás: zdf.de/dpa