A Nyugat kánikulai nyugalma

Miközben a magyarok érthető módon a forint árfolyamának a romlását szemlélik a legsúlyosabb aggodalommal, a világ pénzpiacán a nagy sztori a dollár erősödése az euróval szemben. Mint a Bloomberg írja, a két pénznem már csaknem paritásba került egymással. Ennek alapvető okát az amerikai gazdasági hírügynökség abban látja, hogy az Egyesült Államokat nem érinti annyira az energiaválság, mint Európát. A Bloomberg szerint a globális monetáris politikai megszorításoktól való félelem a kockázatosabbnak ítélt piacokon eladási hullámot vált ki, és a zöldhasú jelenti a legbiztonságosabb kikötőt a pénzügyi eszközökkel rendelkezők számára. Az ukrajnai háború kirobbanása óta botladozó eurónak 2002 decembere óta nem volt ilyen rossz a dollárhoz viszonyított árfolyama. A hírügynökségnek a tegnapi napról készített áttekintése szerint az orosz rubel volt a nap legnagyobb bukója, 13 százalékos értékcsökkenéssel. De nyomás alá került a magyar forint is, a dollárral szembeni 3 százalékos értékvesztéssel. Olyan elemzői véleményt is idéz a Bloomberg, amely az euró gyengülésének az átgyűrűzéseként értelmezi nem csak a forint zuhanását, hanem – és ezzel a magyar fizetőeszközt egyébként egészen jó társaságba sorolja - a norvég és a svéd korona, illetve a lengyel zloty árfolyamromlását is a dollár relációjában.

Az Ukrajna-fáradtság a diktátor titkos fegyvere, holott Ukrajnának most a szolidaritási nyilatkozatokon túl a legsürgetőbben több fegyverre és masszív pénzügyi segítségre lenne szüksége – írja Lendvai Pál, a bécsi Der Standardban közzétett legfrissebb elemzésében.

A szerző szerint a Nyugat kánikulai nyugalma arról tanúskodik, hogy a közvéleményt az Ukrajnával kapcsolatos növekvő fásultság jellemzi. Az esti híradókban a szétbombázott házakról, a halottakról és sebesültekről készült képsorokat egyre inkább elnyomják a gyors inflációról és az újabb koronavírus-hullámról szóló hírek. A szabad világtól pénzt és fegyvert kérő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszólalásai zavarják a félrenézni akarókat, és ezért egyre gyakrabban vonnak maguk után nyilvános bírálatokat. Ennek a jelenségnek a jelképértékű megnyilvánulása volt – írja Lendvai Pál -, hogy 21 német értelmiségi a Die Zeitben "Tűzszünetet, mégpedig most” követelt, figyelmen kívül hagyva az ukránok önvédelmi jogát a határtalan brutalitással fellépő agresszorral szemben.

Az elemző szerint a belpolitikai erőpróbáknak, választási összeütközéseknek kitett demokratikus világ elképzelhetőleg kénytelen lesz arra berendezkedni, hogy hosszú, felmorzsoló jellegű háborúnak nézünk elébe. Szerencsés helyzet, hogy az amerikai politikai vezetés eddig viszonylag eltökéltnek mutatkozott a megtámadott Ukrajna katonai és pénzügyi megsegítésében. Teljességgel bizonytalan azonban, hogy ez a segítőkészség fennmarad-e azután is, hogy a Biden-adminisztráció várhatólag vereséget szenved majd az őszi kongresszusi választásokon. Lendvai teljesen irreális célkitűzésnek tartja azt - az említett 21 értelmiségi felhívásában megfogalmazott - célt, hogy Ukrajna foglalja vissza összes megszállt területét, beleértve a Krímet is. A megtámadottnak nyújtott fegyvertámogatás valójában arra irányul, hogy tegyék elviselhetetlenné az agresszor számára a fizetendő árat, és kerüljék el Ukrajna teljes feldarabolását – állapítja meg a Der Standard szemleírója.

Luxushotel-komplexum a védett tó partján - olvasható a párizsi Le Monde-nak a Fertő-tóról készült soproni keltezésű helyszíni riportjában. Az épülő turistalétesítményt a bírálók az Orbán-rendszer megtestesülésének tekintik, ahol egyaránt jelen van a haveri kapitalizmus, az európai irányelvek megsértése, az átláthatatlanság és az eltérő hangok elnyomása. Az írás megszólaltatja Jakál Adrienn soproni ellenzéki önkormányzati képviselőt, aki szerint az Orbán-kormány elmúlt 12 éve egyetlen célt szolgált, azt, hogy gazdagítsa a miniszterelnök követőit és magát Orbán Viktort – ezen a helyszínen történetesen a Fertő-tó természetes közegének a feláldozásával is.

A legnagyobb svéd lap, a Dagens Nyheter az amerikai konzervatívok Budapesten lezajlott konferenciájára tér vissza, és párhuzamokat mutat ki, egyre szorosabb kapcsolatokra hívja fel a figyelmet az Egyesült Államok és Magyarország jobboldali nacionalista körei között. "Egyesíti őket az a hit, hogy a bevándorlás csökkentésével és az abortusz betiltásával lehet megakadályozni a fehérek kisebbséggé válását az összlakosságon belül” – olvasható a svéd lap cikkében. A szerző kiemeli a CPAC kongresszusán elhangzott Orbán-beszédből azt az állítást, hogy a bevándorlás Európa öngyilkosságát jelenti.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.