„1%
Reggeli gyors

Orbán Viktor sikeresen zsarolta meg Brüsszelt

31/05/2022 09:03

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

"Az unió gyengeségének bizonyulhat az EU által követett gyakorlat a 27 tagország egységes álláspontjának kialakítása érdekében a fontosabb kérdésekben – különösen akkor, ha a Putyinnal baráti viszonyban álló Orbánt kell megnyerni az Oroszország elszigetelését célzó lépésekhez." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

2022. május 31. Reggeli gyors - részlet 22.05.31. Kárpáti János lapszemléje
05:49
00:00
Az orosz olajexport embargóval sújtása Európa egyik legjelentősebb lépése abban a tekintetben, hogy korlátozzák Vlagyimir Putyin elnököt az ukrajnai háború folytatásához szükséges bevételek előteremtésében – írja az éjszaka bejelentett megállapodásról a Politico című amerikai portál európai kiadása. Egyúttal emlékeztet arra, hogy a javasolt lépés megtételét heteken át akadályozta Magyarország, arra hivatkozva, hogy a differenciálatlan tilalom csapást jelentene gazdaságára. Az elfogadott csomag végül tartalmaz olyan kivételeket, amelyek Magyarország és más országok megbékítését célozzák – teszi hozzá a beszámoló. Egyúttal ismerteti Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Twitter-bejegyzését, miszerint a megállapodás gyakorlatilag 90 százalékban tilalom alá helyezi az orosz olaj behozatalát az év végéig.

A New York Times úgy fogalmaz: az európai vezetők felnőttek ahhoz, hogy megtegyenek olyan lépéseket is, amiket az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetekor még túlzónak tartottak. Annak érzékeltetésére, hogy milyen mértékben finanszírozza Putyin hadigépezetét a szénhidrogének kivitele, a lap megírja: miután a háború felverte az árakat, csak az Európai Unió országai havonta 23 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizetnek az orosz olajért. Az EU-ba behozott nyersolaj 27 százaléka származik Oroszországból. Magyarország erőskezű vezetője, Orbán Viktor – folytatódik a cikk -, akinek az országa nagyobb mértékben függ az orosz energiahordozóktól, mint Nyugat-Európa, akadályozott minden megállapodást az olajembargó ügyében, és atombombának nevezte azt a magyar gazdaságra nézve.

EU-csúcs Brüsszelben
Brüsszel, 2022. május 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 
 

A vita – írja a New York Times – jól szemlélteti, hogy az unió gyengeségének bizonyulhat az EU által követett gyakorlat a 27 tagország egységes álláspontjának kialakítása érdekében a fontosabb kérdésekben – különösen akkor, ha a Putyinnal baráti viszonyban álló Orbánt kell megnyerni az Oroszország elszigetelését célzó lépésekhez. A most kimunkált kompromisszum tartalmáról azt írja az amerikai lap: a tartályhajóval szállított olaj kitiltása kétharmaddal csökkenti az EU importját. Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Németország, amely Magyarországhoz hasonlóan szintén kap csővezetéken keresztül orosz olajat, várhatólag kötelezettséget vállal, hogy erről a beszerzési forrásról is lemond, míg Magyarországtól nem várnak semmi ilyen biztosítékot.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a Charles Michel európai tanácsi elnök által hangoztatott kétharmados importcsökkentés és az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által említett 90 százalékos csökkentés közötti eltérést annak tulajdonítja, hogy egyes tagországok már jelezték, lemondanak a csővezetéken érkező orosz olajról is. Ilyen ország a frankfurti lap ismertetésében Németország és Lengyelország. Az előbb említett New York Times szerint – mint láttuk – várhatólag erre az álláspontra helyezkedik Pozsony és Prága is. A két lap tájékoztatása közötti eltérés nem jelent igazán ellentmondást, mert a kilátásba helyezett kötelezettségvállalásokat még pontos jogi formába kell önteni. A lap kiemeli, hogy Olaf Scholz szövetségi kancellár üdvözölte a kompromisszumot, és megállapította, hogy "az EU egységes”.

EU-csúcs Brüsszelben
Brüsszel, 2022. május 30. Olaf Scholz német kancellár érkezik az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartandó kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozóra Brüsszelben 2022. május 30-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq
 
 

A párizsi Le Monde úgy fogalmaz, hogy az EU a tartózkodó magyar magatartás ellenére megállapodásra jutott, és hogy az intézkedés Magyarország, Szlovákia és a cseh Köztársaság számára lehetővé tette az orosz olaj további beszerzését. A párizsi lap kiemeli, hogy Orbán "kezdődik a csata” jelszóval érkezett a brüsszeli csúcsra, ám hivatali partnerei nem rontottak rá, hanem le kívánták higgasztani a kedélyeket, és még a Budapesttel szemben máskor felettébb kritikus Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is azt hangoztatta, van megoldásuk a tengertől elzárt országok számára.

Hogy azért másról is essék szó, mint az orosz olajról, de mégis a magyar különutasság gyakori jelenségének közelében maradjak, kitérek arra, hogy a már említett Politico közölte Angelosz Krisszogelosznak, a londoni Metropolitan egyetem oktatójának, a Martens központ nevű, európai kereszténydemokrata szemléletű elemző műhely kutatójának a cikkét a vétójog, pontosabban az egyöntetűség elve védelmében.

A szerző utal arra, hogy újabban, amikor az Európai Unió határai mellett dúló háború miatt felerősödött az egységes cselekvés igénye, ismét előkerült az a javaslat, hogy a külpolitikai döntéshozatal kérdéseiben töröljék el az egyöntetűség elvét, azt a szabályt, hogy a közös álláspont elfogadásához az összes tagország egyetértésére szükség van. Ezt az előírást az úgynevezett minősített többség megkövetelésével kívánnák helyettesíteni – ám a változtatás az EU alapszerződésének a módosítását igényelné, amire viszont a mostani szabályok szerint az egyöntetűség elve érvényes.

Krisszogelosz szerint tévedés, hogy az ilyen változtatás javítaná az EU nemzetközi pozícióit, mert minősített többséggel ugyan gyorsabban lehetne határozatokat hozni, de azok tényleges súlyát csökkentené a kívülállók szemében, ha nem az összes EU-tagállam álláspontját tükrözik. Ha a külpolitikai döntéshozatal szavazások és alkukötések függvényévé válik, akkor az EU külpolitikája szem elől tévesztheti erkölcsi iránytűjét – érvel a politológus.

Fotó: Fred MARVAUX
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.05.31., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János